Elkészült az idei költségvetési leltár, az ütemterv szerint az új hiánycélt augusztus végén határozzák meg, és átfogó törvénymódosítást nyújtanak be a 2026-os évről; október végéig pedig benyújtják a 2027-es költségvetést és elkészítik a középtávú költségvetési tervet – mondta Kármán András pénzügyminiszter háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
Kármán András az MTI híradása szerint ismertette: a költségvetési törvényben 3,7 százalékos hiánycélt tervezett az előző kormány 2026-ra, a választások utáni átadáskor a belső előrejelzés 6,8 százalék deficitet mutatott, ami az átvilágítás után, további hiánynövelő tételek miatt 7,2 százalékra módosult. A valós örökség viszont 8,3 százalékos hiány, az EU-megállapodás alapján várható deficit pedig a GDP 7,5 százaléka lenne további intézkedések nélkül. – Ez nem hiánycél – mondta a pénzügyminiszter.
Barabás Gyula, a PM államháztartásért felelős államtitkára ismertette, hogy a vártnál gyengébb gazdasági pálya 0,3 százalékponttal rontja a hiányt: a gazdasági növekedés 2025-ben a tervezett 2,5 helyett 0,5 százalék volt, 2026-ban pedig a 4,1 százalékos terv helyett 1,6–2,0 százalékos növekedés várható. Közölte: az új kormány megállapodása az EU-val az RRF-forrásokról 0,5 százalékponttal, 491 milliárd forinttal csökkenti az idei hiányt. Kitért arra, hogy további intézkedések nélkül 2027-ben a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiány vetíthető előre. Az új, következő évre vonatkozó hiánycélt a kormány október végéig határozza meg.
Kármán András az MTI kérdésére közölte: október végére kell benyújtani Brüsszelnek a középtávú költségvetési pályát. Magyarország túlzottdeficit-eljárás alatt van, azonban kormányváltás esetén lehetőség van új pályát kitárgyalni az Európai Bizottsággal. Ez hosszabb folyamat, elkészítik a középtávú gazdasági előrejelzést, kiszámolják a költségvetés ciklikusan kiigazított hiányát, az államadósság alakulását, és október végén kell ezt benyújtani a bizottságnak. Közölte: a költségvetést javító intézkedéseknek része az alacsony társadalmi hasznosságú beruházások „alapos számbavétele”. Nincsen árfolyamcélja a kormánynak, a hiteles, kiszámítható gazdaságpolitika, fegyelmezett költségvetési politika segíti az árfolyamot – hangsúlyozta.
Így állt az államháztartás június végén
Június végéig az államháztartás központi alrendszere 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 80,2 százaléka – jelentette szerdán kiadott gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM). Az MTI szemléje szerint a központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3271,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 103,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 214,6 milliárd forintos hiányt mutattak. Az első hat hónapban a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év első félévéhez képest 6,0 százalékkal magasabban alakultak.
Júniusban az adóbevételek alakulását növekvő és csökkenő tételek egyaránt befolyásolták. A pénzügyi szervezetek befizetései 120,7 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi év azonos időszakának bevételeit. Ennek legfőbb oka a 2026. évre vonatkozó kulcsemelés. Az áfabevételek és a bérekhez köthető adó- és járulékbevételek is jelentősen meghaladták az előző év azonos időszakának bevételeit. Az áfabevételek 178,1 milliárd forintos növekedését elsősorban a belföldi és az importforgalom élénkülése, valamint a dohánytermékeket érintő év eleji jövedékiadó-emelés eredményezte. A bérek utáni közterhek közel 625 milliárd forintos növekedésének hátterében a bértömeg növekedése és az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetések állnak – jelezte a PM.
Ezeket a pozitív hatásokat részben mérsékelte az energiaágazat befizetéseinek 47,1 milliárd forintos alulteljesülése az előző év azonos időszakához képest. További ellensúlyozó hatás volt a társasági adóból származó bevételek 51,8 milliárd forintos elmaradása, amiben jelentős a tavalyinál nagyobb kiutalások hatása, amiben a sportfelajánlások alakulása és a kiutalások időzítése is szerepet játszhatott – hívta fel a figyelmet a tárca a közleményben.
