Hogyan isszák a kávét?

Egedi István: Forrón. Tejjel vagy tejszínnel, friss szemes kávéból.

Kulcsár András: Röviden, tisztán, cukor és tej nélkül. Mindig azt mondjuk, hogy a kávé egy egészséges ital. Azonban ha telerakjuk cukorral és tejjel, ez már kicsit módosul...

A Pannon Kávé Kft. húsz évvel ezelőtt, 2004-ben alakult meg. A cég egyik legfontosabb célja a magyarországi kávékultúra fellendítése. Ez már a kezdetektől fontos célkitűzésük volt? Milyen eredményeket értek el e téren?

E. I.: A klasszikus kávékultúra sokat fejlődött Magyarországon az elmúlt két évtizedben. Emlékszem arra az időszakra, amikor például még nem nagyon volt ismert itthon a ristretto fogalma. A régi karos kávégépek tudták a klasszikus rövid és hosszú kávét, s nekünk el kellett indítani egy programot, hogy megismertessük a ristrettót, a gépeken is külön be kellett állítsuk a vízhosszt ehhez a kávétípushoz. Az embereink oktatásába már a kezdetektől nagy energiát fektettünk, hogy tovább tudják adni az ismereteket a partnereinknek. Sokszor elmondtuk, hogy a jó kávé elkészítése nemcsak a terméken vagy a gépen múlik, hanem az elkészítő személyen, valamint a víz minőségén is. Ma már mindenki tudja, hogy nagy ízbeli eltéréseket tud produkálni, hogy milyen ásványianyag-tartalma van a kávéfőzéshez használt víznek. Összességében sokat kellett dolgozni azon, hogy egy átlagos, vidéki vendéglátóhelyen, ahol karos gépes szolgáltatás van, el tudjanak készíteni egy jó kávét. Sok írott és videós anyagot is készítettünk, hogy a partnerek gyakorolni tudjanak, képzettek legyenek.

K. A.: Annak idején, amikor 2004-ben elkezdtük ezt, már más tevékenységgel jelen voltunk a kereskedelemben. A kiskereskedelmi egységekben tapasztaltunk egy olyan hiányt a kávézás tekintetében, ami megoldásért kiáltott. Az élelmiszerboltokban, kocsmákban és dohányboltokban a kávészolgáltatást instant gépekkel, szarvasi kávéfőzőkkel, Nyugatról behozott, 5-10 éves, csattogó kis automata gépekkel nyújtották. A legfontosabb a minél olcsóbb ár volt, nem a minőség. Mi éltünk a piaci lehetőséggel, és egy új vállalkozást indítottunk. A partnereink vadonatúj gépeket kaptak, amelyekkel szemes kávéból frissen őrölt italt készíthettek, és az elszámolás utólagosan, az értékesített kávémennyiség alapján történt. A kávékultúrát az ilyen helyeken kellett leginkább fejleszteni, ahol a kávémennyiség zöme fogyott el.

Mi a legkedvesebb vagy legkülönlegesebb emlékük, amely az induláshoz kötődik? Van-e olyan, ami egyből az eszükbe jut?

E. I.: Nekem az, hogy miután elindultunk a szolgáltatási konstrukciónkkal, szinte azonnal újra kellett rendelnünk még egy nagyobb tételt a kávégépekből, mert elkapkodták azokat.

K. A.: Az első adag kávégép, amit megrendeltünk, 500 darab volt, amelyeket lízingeltünk. Nagy nehezen meggyőztük a konstrukció életképességéről a bankunkat, és mire megszáradt a pecsét az első szerződésen, már mentünk a következővel, hogy még 500 gépre lenne szükségünk. Aztán még 500-ra, és így tovább. Amivel mi akkor megjelentünk, az hiánypótló volt. Leraktuk a gépet és az alapanyagot, csak használni kellett, s a partnerünk az elfogyott mennyiség alapján fizetett nekünk bérleti díjat. Akkoriban is forráshiányosak voltak a vállalkozók, úgyhogy az utólagos elszámolás lehetett a sikerünk egyik titka. Beruházás nélkül sokkal magasabb szintű szolgáltatást tudtak nyújtani a vevőiknek.

Melyek voltak az elmúlt két évtized legfontosabb mérföldkövei a Pannon Kávé életében? Mennyire fontos a cég életében a trafikrendszer 2013-as indulása?

K. A.: A 2004-es, robbanásszerű indulás volt az első, a következő a 2008–2009-es világválság volt. A vendéglátás forgalma is jelentősen visszaesett, a svájci frankos hitelek minden pénzt elvittek.

E. I.: Utóbbi bennünket is komolyan érintett, hiszen svájcifrank-alapon lízingeltük a gépeket, a törlesztőink két-háromszorosára nőttek.

K. A.: Sokan elvéreztek, mi szigorú gazdálkodással átvészeltük. Egy ilyen szolgáltatást végző cég esetében fontos az informatikai feltételek biztosítása, amivel meg tudja valósítani az utólagos elszámolást. Ez nem egyszerű, nem voltak ilyen számlázórendszerek, így magunknak kellett fejleszteni, és ez 2010-ben készült el. 2013-ban a trafikrendszer indulása természetesen jelentős mérföldkő volt, amelyre egy komplett, trafikoknak szóló szolgáltatáscsomag kidolgozásával készültünk. 2014-ben a hódmezővásárhelyi kávébeszállítónk abbahagyta a gyártást, mi pedig hosszas keresgélés és tesztelés után találtunk egy spanyolországi, katalán kávégyártót. A több mint százéves múltra visszatekintő családi vállalkozás éppen igyekezett Kelet-Európában terjeszkedni, így összetalálkozott a kereslet és a kínálat, és azóta ők gyártják a Pannon Kávé kávéit. Utólag fontos mérföldkőnek gondoljuk, hogy 2015-ben alapító tagjai lettünk a Magyarok a Piacon Klubnak. A patrióta szemléletű, magyar vállalkozások sikerét előtérbe helyező klubnak ma már több mint száz magyar tulajdonú vállalkozás a tagja. Fejlett klubélet jellemzi, és jó az együttműködés a szereplők között, egyúttal üzleti érdekérvényesítő szervezetként is működik. Úgy véljük, hogy ha valakinek fontos az ország boldogulása, akkor lehetőleg a magyar vállalkozások termékeit vagy szolgáltatásait vásárolja meg.

E. I.: 2017-ben a pénzbedobós italautomatákba online adattovábbító egységek kerültek, és mivel mi érdekeltek vagyunk ebben a szektorban is, ez komoly kihívás elé állított bennünket. A következő nagy mérföldkő 2019 volt, amikor teljesen új SAP vállalatirányítási rendszert vezettünk be. Ez sok időbe, energiába és pénzbe került, de a kiszolgálórendszerek megbízhatósága a piacon is előnyökkel járhat. A koronavírus-járvány minket is jelentősen érintett. A vendéglátóiparban csak elvitelre lehetett értékesíteni, s a trafikokban is problémát okozott a kávéztatás, mert a vásárlók és az eladók is aggódtak a vírus terjedése miatt. 2024-ben egy újabb fontos informatikai fejlesztést hajtunk végre, amely a háttérmunkánkat, az elszámolási és statisztikai rendszereinket érinti, amelynek hasznát a partnereink is tapasztalják majd.

Hogyan ünneplik meg a húszéves fennállásukat?

K. A.: Minden évben tartunk egy céges rendezvényt a kávé világnapja, azaz szeptember 29-e környékén. Ez elsősorban kikapcsolódást jelent a dolgozóink számára, de az év történéseit és eredményeit is kiértékeljük, és jutalmazzuk az arra érdemes kollégákat. Idén is hasonló várható, de a korábbi éveknél színvonalasabb helyszínnel és programmal készülünk. A partnereinknek pedig egész évben a 20. évfordulóhoz köthető akciókkal igyekszünk kedvükben járni.

A trafikok arányaiban mennyire fontos partnerei az éttermekben, szállodákban és élelmiszerboltokban is jelen lévő Pannon Kávénak? Hány Nemzeti Dohányboltban érhetők el a Pannon Kávé kávéi 2024-ben?

E. I.: Ezer fölötti Nemzeti Dohányboltban vagyunk jelen. A trafikosok között is egyre inkább találni olyan partnereket, akik bevállalják, hogy biztosítják a személyzetet, és egy karos gépet is üzemeltetnek, amellyel olyan szolgáltatást tudnak nyújtani a vevőiknek, amilyennel nem találkoznak a környékbeli trafikokban. Ahol ezt bevezették, ott szinte megduplázódott a kávéforgalom.

K. A.: Ugyanakkor a trafikok ilyen típusú kávéztatásra többségében nem alkalmasak, elsősorban helyszűke miatt, így a kávéitalokat hagyományosan a félautomata gépeink segítségével készíthetik el, kiváló minőségben. De ha már az arányokra is rákérdezett: a Nemzeti Dohányboltok, a HORECA-szektor, az egyéb kiskereskedelmi egységek (amelyek közt állateledelbolt és festékbolt is található) és a munkahelyek (gyárak, üzemek, irodák) nagyjából egyenlő arányban vannak jelen a partnereink között.

Milyen újdonságokkal készülnek a közeljövőben?

E. I.: Nagyon sokféle kávégépet teszteltünk az elmúlt években, amelyek fokozatosan jelennek majd meg a kínálatunkban. Minden szegmensnek speciális igényei vannak, mi pedig tudjuk, hogy mely területeken mire van szükségük a partnereinknek, különös tekintettel a trafikszektorra.

K. A.: Emellett az új informatikai rendszerünk előnyei a partnereinknél is megjelennek majd a helyszíni elszámolás és számlázás felgyorsulásában, valamint az adatok és elemzések megosztásában. Mindez kiegészül egy bankkártyás fizetési lehetőséggel, amely eddig nálunk nem volt elérhető. A fentiek mellett olyan komplex kommunikációs megoldáson is dolgozunk, amely révén a fogyasztókig is elérnek majd az információink, és mindez segíteni fogja a szolgáltatásunkat igénybe vevő partnereinket is.

Úgy tudom, a 20 éves Pannon Kávénál többen is dolgoznak a kezdetek vagy legalábbis hosszú évek óta, ugyanakkor a trafikokban nagy problémát jelent a fluktuáció. Önök hogyan tudják megtartani a munkavállalóikat, s milyen tanácsokkal tudnak szolgálni a Nemzeti Dohányboltok üzemeltetőinek e téren?

E. I.: Nem könnyű, ilyen hosszú kapcsolatokban mindig vannak leülő és fellángoló szakaszok. Előfordul, hogy valaki pont egy ilyen éves nagy közös rendezvényen táltosodik meg: kiengedi a fáradt gőzt, kibeszéli a problémáit, s utána remekül dolgozik tovább. Mindenkinél más a recept. A kiégést nagyon nehéz kezelni, de az öregedésből és a betegségekből is ki tudnak alakulni problémák. Leginkább a kirendeltség-vezetőink figyelnek a munkavállalóinkra, ők vannak napi kapcsolatban velük. Igyekszünk odafigyelni mindenkire, ösztönözzük a kollégákat az egészségesebb életmódra, a rendszeres kikapcsolódásra, képzésekkel, tréningekkel fejlesztjük a szakmai tudásukat, hogy minél tovább legyenek részei a rendszerünknek.

K. A.: Azt mi is tapasztaljuk, hogy nincs minőségi munkaerő-kínálat a piacon. A trafikokra is ugyanaz érvényes, mint más területekre. Fontos az erkölcsi és anyagi megbecsülés, a megfelelő kompenzációs csomag, a jó munkahelyi légkör. Nagyon sokat számítanak a csapatépítő összetartások is, ami a kisebb trafikoknál könnyen megvalósítható akár egy közös vacsorával is. Fontosak lehetnek az apró figyelmességek is, mi például rendszeresen adtunk vitamincsomagokat a munkavállalóinknak a járványhelyzet alatt.

Ha egyetlen dolgot tanácsolhatnának vagy üzenhetnének a trafikosoknak, mi lenne az?

K. A.: Mögöttünk van tíz eredményes év, nem panaszkodhat senki, de a dohányboltok kilátásai már nem feltétlenül olyan rózsásak. A szabályozási környezet szigorításai miatt a lehetőségek egyre szűkülnek, a dohányzás eközben visszaszorul, újabban a feketepiac is virágzik. A bér- és rezsiköltségek, bérleti díjak irdatlanul megnőttek. A jobb helyre költözés lehetőségei minimálisak, és egy évtized után a boltokat már fel kellene újítani. A trafikosnak nincs más esélye, mint az, hogy olyan termékekre fektessen nagyobb hangsúlyt, amelyeknek nagy árréstermelő képessége van. A legnagyobb ilyen képességgel a kávéital rendelkezik, hiszen 100% feletti haszonkulccsal lehet értékesíteni. Ennél nagyobb arányú árrés nincs semmilyen terméken a Nemzeti Dohányboltban, szemben a dohánytermékeknél realizálható 10-13 százalékkal, vagy az italoknál elérhető 30-40-nel. Kis odafigyeléssel folyamatosan növelhető a kávéeladások volumene is. Azért is fontos mindezt most kiemelni, mert az ismert jogszabályi változások miatt felértékelődnek a pultfelszíni helyek. Véletlenül se gondolkozzon valaki azon, hogy a kávégépet feláldozza azért, hogy kitegyen a helyére egy dohányipari terméket tartalmazó display-t, mert a kávéból fog nagyobb haszonra szert tenni.

E. I.: A kávé nemcsak árrésszázalék, hanem árréstömeg tekintetében is jól teljesít. A nem-dohánytermékek körében a kávé a második-harmadik legnagyobb árréstömeget teszi ki a Nemzeti Dohányboltokban. Ha valaki kapna egyszeri százezer forintot egy display kihelyezéséért, annak érdemes inkább a kávét választani, mert az havonta megtermel minimum ennyit egy átlagos forgalmú helyen. Emellett hozzátenném, hogy más kiskereskedelmi egységekbe belépve gyakran megkérdezik tőlünk, kérünk-e kávét vagy üdítőt. Ezt a kérdést a dohányboltokban még ritkán halljuk. Nemcsak a kiszolgálásra, hanem az eladásra is koncentrálni kellene: már azzal is lehet forgalmat növelni, ha minden tizedik embernél betalál egy ilyen kérdés: „Kér egy finom, forró kávét?”