Bár az Egyesült Királyság már nem az Európai Unió tagja, mi a véleménye a dohányadó-irányelv idei felülvizsgálatáról?

Úgy gondolom, a dohányadó ügyében téves az Európai Bizottság részéről, hogy úgy kényszerítsen dohánytermékekre vonatkozó szabályokat az európai tagállamokra, mintha minden ország egyforma lenne. Az Európai Unió célja az adók harmonizálása és a csempészet visszaszorítása, de ez az irányelv nem veszi figyelembe a különbségeket. Az Egyesült Királyság és Írország példájából látszik, hogy a nagyon magas dohány-jövedékiadó arra ösztönzi a csempészeket, hogy olcsó dohányt vigyenek be ezekbe az országokba. Ráadásul a brit és ír fogyasztókat is arra motiválja, hogy olyan országokban vásároljanak dohánytermékeket – mint Spanyolország –, ahol az árak alacsonyabbak.

Az adók harmonizálása azonban nem fogja megállítani az illegális kereskedelmet: még több csempészcigaretta kerül majd be az EU-ba az unión kívülről, emellett a bűnözői bandák még több illegáliscigaretta-gyárat fognak létrehozni az EU-n belül is. A kormányok mindig hatalmas bevételt termeltek a dohányadókból, az Egyesült Királyságban például egy doboz cigaretta árának 80 százaléka a kormányhoz kerül. Emiatt a döntéshozók az EU-ban és az Egyesült Királyságban is nehéz helyzetben vannak, mert ha túl szigorú áremeléseket vezetnek be a dohánytermékekre, a bevételkiesést máshonnan kell pótolniuk.

Mit tehet a brit kormány a feketepiac és a csempészhálózatok ellen?

A kormánynak nehéz dolga van, hiszen a történelmi példákból látszik, hogy a tiltások mindig a bűnszervezetek felemelkedésének kedveztek, ahogy az előző század 20-as, 30-as éveiben az amerikai szesztilalom hatására is történt. Aktuális példa erre a jelenségre Ausztrália, ahol bandaháborúk törtek ki a dohánytermékekre bevezetett nagyon magas adók és az elektromos cigaretták értékesítésére vonatkozó szigorú korlátozások miatt.

Ezek alapján figyelmeztetjük a brit kormányt, hogy ha elveszítik az ellenőrzést a dohánypiac felett, akkor nálunk is hasonló történhet. A kormány legfrissebb törekvése a korosztályos dohányvásárlási tilalom bevezetése, amit mi „lopakodó tiltásnak” nevezünk. A törvény nem tiltja meg azonnal a dohánytermékek értékesítését minden felnőtt számára, azonban a jövő generációit az értékesítési korhatár éves emelésével megakadályozza a termékek vásárlásában. Ugyanakkor ez a törvény nem jelenti azt, hogy ezek a fiatal felnőttek nem fognak dohányozni, sőt nagyon valószínű, hogy majd áttérnek a feketepiaci beszerzésre.

Az illegális dohánytermékek ráadásul sokkal veszélyesebbek lehetnek az ellenőrzések hiánya miatt, mint a hivatalos gyárakban készítettek. Eddig is működtek nemzetközi csempészhálózatok, az illegális dohánytermékek általában Oroszországból érkeztek, bár az orosz–ukrán háború miatt sok útvonal megszűnt.

Mi a legnagyobb kihívás a FOREST számára?

A finanszírozás mellett a közöny a legnagyobb kihívás. A dohányzás elleni háború már olyan régóta tart, hogy sokan – köztük a saját támogatóink is – belefáradtak. Könnyebb engedni a dohányzásellenes lobbiszervezetek könyörtelen nyomulásának, és elfogadni az álláspontjukat ahelyett, hogy visszavágnánk, és megkérdőjeleznénk a dohányzási arányok csökkentésére vonatkozó újabb intézkedéseket.

Emellett harcolunk az ellen, hogy a dohányzást bűnös vagy undorító szokásként ábrázolják. Sokan egyszerűen élvezik a cigarettázást, és nem akarják abbahagyni. A FOREST 2016-ban rendelt meg egy kutatást, amelyet a skóciai Glasgow-ban működő Centre for Substance Use Research végzett. A dohányzás élvezete: az elkötelezett dohányosok véleménye című tanulmány feltárta, hogy sokan örömből dohányoznak, és nem akarnak leszokni. Ezt az egyszerű tényt általában figyelmen kívül hagyják a politikusok és a média, és a mi feladatunk, hogy tájékoztassuk őket erről.

Ugyanakkor a FOREST támogatja az olyan ártalomcsökkentő termékek használatát, mint az e-cigaretták, a hevített dohánytermékek és a nikotintasakok. Emellett az alaptézisünk változatlanul az, hogy amíg vannak felnőttek, akik úgy döntenek, hogy dohányoznak, élvezik a dohányzást, és nem akarnak leszokni, addig nem fogjuk őket magukra hagyni, mert hiszünk abban, hogy a választás szabadsága és a személyes felelősség alapvető érték egy szabad társadalomban.

Mik a FOREST legnagyobb eredményei a dohányosok jogainak védelmében?

Az évek során sok csatát elvesztettünk, így a legnagyobb sikerünk az, hogy még mindig létezünk, szemben más, dohányosok jogait védő szervezetekkel.

Néha sikerült késleltetni egy-egy új törvényt, például a márkajelzéseket nélkülöző, egységes csomagolás bevezetését az Egyesült Királyságban. A beltéri dohányzás betiltását célzó politikai törekvéseket is lassítottuk: az akkori egészségügyi minisztert meggyőztük, hogy ne tiltsa be a dohányzást minden bárban és kocsmában. A miniszter tervei szerint csak azokban a vendéglátóhelyekben tiltotta volna meg a beltéri cigarettázást, ahol ételt is felszolgálnak, de a pusztán italra koncentráló helyeken engedélyezett maradt volna. Mi ezt elfogadható kompromisszumnak tartottuk, ugyanakkor az ideális elképzelésünk az lett volna, hogy a piaci szereplők dönthessenek. Sajnos az egészségügyi minisztert leváltották a posztjáról, és az utódja úgy döntött, hogy bevezet egy átfogó beltéri dohányzási tilalmat, így a politika nyert.

Apróságnak tűnhet, de a legfontosabb eredményünk, hogy a brit médiában és politikában továbbra is hallható a hangunk. Sok tekintetben sokkal fontosabb, amit védünk, mint maga a dohányzás: ez a választás szabadsága és a személyes felelősség kérdése.

Milyen a FOREST társadalmi elfogadottsága és a támogatottsága?

A FOREST nem tagsági szervezet, hanem lobbicsoport, ezért nehéz pontosan megmérni, mekkora támogatottságunk van. Nézeteinket és véleményünket azonban nagyon sokan osztják. A közvélemény-kutatások például azt mutatják, hogy a nyilvánosság sokkal elnézőbb a dohányzással és a dohányosokkal szemben, mint ahogy az antidohány-kampányok állítják. Például a kormány a beltéri dohányzás tilalmát hatalmas sikerként prezentálta, és állította, hogy a korlátozást a britek elsöprő többsége támogatja. Ám jóval a tilalom bevezetése után a FOREST által megrendelt közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a felnőttek többsége támogatná az elkülönített, jól szellőztetett dohányzószobákat a kocsmákban és magánklubokban.