2024-ben tovább folytatódott a dohányboltok számának csökkenése Magyarországon – írta a 24.hu 2025. január elsején, s a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) nyilvánosan elérhető adatai alapján közölt megállapításaikat megannyi sajtótermék átvette.

Mint írták, a koncesszióval rendelkező, vagy kijelöléssel működő Nemzeti Dohányboltok összesített száma a trafikrendszer 2013-as kialakítása óta soha nem volt ennyire alacsony: 2024. december 16-án mindössze 5695 trafikban lehetett dohányterméket vásárolni Magyarországon. Az induláskor 5972 trafik működött, a csúcsponton, 2014-ben pedig 6355, azóta fokozatosan csökken a szám.

Eközben a dohánybolttal ellátatlan települések száma folyamatosan nő. 2022 nyarán a Világgazdaság írt arról, hogy 554 magyarországi községben nem működik trafik, míg 2023 őszén a 24.hu már 603 ellátatlan településről számolt be. Utóbbi portál 2024 végi adatok alapján pedig közölte, az ellátatlan települések száma bő egy év alatt 675-re ugrott, azaz 2,5 év alatt 121 kistelepülésen zárt be a Nemzeti Dohánybolt.

A dohánybolti helyzetről több térképes infografikát is közölt a 24.hu cikke után egy nappal Kovalcsik Tamás, a Választási földrajz egyik szakértője a Telexen.

Számításaik szerint 285 olyan település van ma Magyarországon, ahol 2014-ben még működött Nemzeti Dohánybolt, ma viszont már nem. A Választási földrajz térképeiről egyértelműen kirajzolódik, mely térségekben szűnt meg a legtöbb dohánybolt az elmúlt bő évtizedben. „Az ellátatlan vagy csak külön feljogosított kereskedők által ellátott települések jellemzően Magyarország legszegényebb, aprófalvas térségei Baranya, Zala és Borsod megyében” – fogalmazott a Választási földrajz. A cikkben egyébként megjegyezték azt is, összesen 390 olyan település van (66 ezer lakossal), ahol sosem nyitottak Nemzeti Dohányboltot.

Az említett 285 településen 115 ezren laknak, ennyien élnek tehát olyan településen, amely elveszítette a Nemzeti Dohányboltját. Az összes trafikkal ellátatlan településen pedig 180 ezren élnek a Választási földrajz számításai szerint, ez több, mint Magyarország harmadik legnépesebb városának, Miskolcnak a lakossága.

„[…] a nagyobb városokban található lakosságarányosan kevesebb, dohányterméket árusító hely, míg a vidéki térségekben egy dohányboltra jóval kevesebb lakos jut. Ez fakadhat abból, hogy a nagyobb települések magasabb szintű népességkoncentrációja miatt kevesebb üzlet is ki tudja szolgálni ugyanazt a mennyiségű embertömeget; vagy abból, hogy a városokban lévő magasabban képzett népesség kevesebbet dohányzik”

– állapította meg cikkében a Választási földrajz.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Földi Bence / Tobacco)