Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának 2022. december elsejei üléséről közölt beszámolójában azt írta az MTI, hogy „a bányászati és gazdasági tárgyú törvénycsomaghoz elfogadott módosítás értelmében változik a dohánytermékek bolti elhelyezésének szabályozása, ahogy annak szankcionálása is, ha valaki kiskorúnak értékesít dohányárut”.
Természetesen azt le kell szögeznünk, hogy a Hende Csaba országgyűlési képviselő által benyújtott dokumentumban szereplő változások még csak tervezett módosítások, azokat az Országgyűlésnek kell majd elfogadnia.
Az Országgyűlés honlapján elérhető módosítás szövegében (PDF) a dohánytermékek bolti elhelyezésével kapcsolatban az alábbi módosítási javaslatok szerepelnek:
„A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 15/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 15/D. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
»(1) A dohánytermék-kiskereskedő valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből – a szivarokat, az új dohánytermék-kategóriákat, valamint a füst nélküli dohánytermékeket kivéve – típusonként, márkajelzésenként, valamint – ha ilyen van – a márkajelzések minden alfajtája után egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan megjelenít. Ettől eltérően a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, kötelezően alkalmazandó színű (egységes) csomagolásban forgalomba kerülő dohánytermék vonatkozásában elegendő az adott márkajelzés egy alfajtáját kihelyezni. A szivarok kivételével minden olyan dohánytermék, amelynek csomagolása kombinált egészségvédő figyelmeztetést tartalmaz, csak úgy helyezhető az értékesítési csatornába (polchelyre), hogy a kombinált egészségvédő figyelmeztetés a fogyasztó felé láthatóvá váljon; minden egyéb esetben a terméket a csomagolás előlapjával kell megjeleníteni.
(1a) A dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan kizárólag dohánytermék jeleníthető meg.«”
A módosítás indokolásában az szerepel, hogy „azon dohánytermék esetében, amelyek jogszabályban meghatározott, kötelezően alkalmazandó színű (egységes) csomagolásban kerülnek forgalomba, indokolatlan a továbbiakban az adott márkajelzésű cigaretták valamennyi alfajtájából egyet kihelyezni a dohányboltban a pultvonal felé, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól látható helyre. Az, hogy melyik alfajta kerül így kihelyezésre, a dohánytermék-kiskereskedő szabad elhatározása vagy a dohánytermék-nagykereskedővel kötött polckép-szerződés szerint alakulhat. A módosítás kivezeti azt a versenyjogilag aggályos gyakorlatot, amely szerint a szélesebb dohánytermék-palettával rendelkező dohánytermék-nagykereskedő – erőfölényéből fakadóan – nagyobb felületet, ezáltal előnyösebb megjelenítési lehetőséget élvez, adott esetben a dohánytermékek piacán szerényebb portfólióval bíró szereplők kárára. A Javaslat ahhoz az eredeti, Fdvtv. preambulumában is lefektetett jogalkotói célhoz kíván visszatérni, amely a dohánytermék-kiskereskedők számára garanciát nyújthat a piaci befolyástól mentes, szakszerű, versenysemleges, fogyasztói érdekeknek megfelelő dohánytermék-ellátási kötelezettség teljesítéséhez. Ennek megfelelően a Javaslat megszünteti a fogyasztók számára elsődlegesen figyelmet élvező (pult vonal feletti) terület esetében a dohányzáshoz kapcsolódó kiegészítő termékek megjelenítésének a lehetőségét, amelynek eredményeként csökkenhet a dohánytermék-kiskereskedők dohánytermék-nagykereskedők irányába való kitettsége is. Az Fdvtv. 15/D. § új (1a) bekezdéssel történő kiegészítése pontosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy ha a dohánytermék-kiskereskedő kizárólag dohányterméket helyezhet ki a polcra, akkor polcképszerződést is kizárólag dohánytermékre köthet, így a termékcsoportok kifejezés törlése indokolt. A korábbi gyakorlatból már ismert egyéb kereskedelmi megállapodások (polckép-szerződések) jogintézménye fennmarad azzal az eltéréssel, hogy a dohányboltban a pultvonal feletti, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól látható területre polckép-szerződés kizárólag a dohánytermékek vonatkozásában köthető.”
A kiskorúak történő dohányáru-értékesítéssel kapcsolatban pedig az alább módosítási javaslatok szerepelnek a dokumentumban:
„36. §
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény IV. Fejezete a következő 23/C. § és 23/D. §-sal egészül ki:
»23/C. §
(1) Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy az 1. § (2) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezést három éven belül ismételten megsérti, a Hatóság elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc napos időtartamra történő ideiglenes bezárását.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a Hatóság különösen a következőket veszi figyelembe:
a) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy által három éven belül megvalósított e törvény szerinti korábbi jogsértést,
b) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy vonatkozásában a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásvezetési és adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint a dohánygyártmányok árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól szóló rendeletében foglaltak szerint a Hatóság rendelkezésére álló, a tárgyévet megelőző év készlet- és forgalmi adatait.
23/D. §
(1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) a bírság megfizetésére kötelezett (a továbbiakban e § alkalmazásában: kérelmező) kérelmére az e törvény alapján kiszabott közigazgatási bírságra engedélyezhető.
(2) Természetes személy kérelmező részére fizetési könnyítés engedélyezhető, ha igazolja vagy valószínűsíti, hogy a bírság azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent. Egyéb kérelmező részére fizetési könnyítés akkor engedélyezhető, ha igazolja, hogy a bírság azonnali vagy egyösszegű megfizetése a gazdasági tevékenységét ellehetetlenítené, amely esetben a Hatóság különösen a kérelmező gazdasági tevékenységének eredményességét vizsgálja az elmúlt két év alapján a bevallási és mérlegadatok figyelembevételével.
(3) Fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű és a bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(4) A Hatóság a fizetési könnyítést engedélyező határozatában a fizetési könnyítést feltételhez kötheti.
(5) A fizetési könnyítést engedélyező határozat rendelkező részében fel kell hívni a kérelmező figyelmét arra, hogy ha a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a fizetési könnyítés érvényét veszti és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
(6) A fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása esetén a következő késedelmi pótlékot kell felszámítani:
a) a kérelem teljesítése esetén késedelmi pótlékot a bírsághatározat teljesítési határidejének lejártától a fizetési könnyítés engedélyezéséig,
b) a kérelem elutasítása esetén késedelmi pótlékot a bírsághatározat teljesítési határidejének lejártától a teljesítésig az általános szabályok szerint, azzal, hogy az a) pont alkalmazásakor a határozatban is közölni kell a késedelmi pótlék felszámítására vonatkozó a) pont szerinti adatot.
(7) A természetes személy kérelmezővel szemben végleges határozattal kiszabott közigazgatási bírságot a Hatóság kérelemre mérsékelheti, ha annak megfizetése a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A Hatóság a mérséklést – a kérelmező teljesítőképességéhez mérten – a bírságösszeg meghatározott részének megfizetéséhez köti.
(8) A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének mérlegelésekor vizsgálandó a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzete.«”
Ezen módosítás indokolása a következő a dokumentum szerint: „Az Fdvtv. 1. § (2) bekezdése alapján a dohánytermékek és egyéb, a törvényben meghatározott termékek forgalmazása kizárólag a fiatalkorúak elől elzárt módon történhet. E termékeket fiatalkorúaknak értékesíteni vagy számukra más módon hozzáférhetővé tenni tilos. Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy ezt a fogyasztóvédelmi rendelkezést három éven belül ismételten megsérti, a Hatóság elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc napos időtartamra történő ideiglenes bezárását. A Javaslat a Hatóság mérlegelése vonatkozásában állapít meg szempontokat a gyakorlati jogalkalmazás orientálása, megkönnyítése érdekében. A törvényjavaslat 31. §-a hatályon kívül helyezi az Fdvtv. 18. §-ának azt a rendelkezését, hogy a kiszabott bírságok esetében fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. Figyelemmel arra, hogy ezzel mód nyílik a Hatóság számára arra, hogy ilyen kedvezményeket biztosítson az érintettek számára, ennek törvényi feltételeit is szükséges megteremteni. A Javaslat tehát a törvényjavaslat 31. §-ához kapcsolódva, annak végrehajtása érdekében rögzíti az Fdvtv. alapján kiszabott közigazgatási bírság esetében a fizetési halasztás és a részletfizetés (a továbbiakban: fizetési könnyítés) engedélyezésének szabályait természetes személy kérelmező és egyéb kérelmező esetében, mivel a fizetési könnyítést indokolt a gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók esetében is lehetővé tenni. Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy a bírság fizetésére kötelezett bár eleget kíván tenni fizetési kötelezettségének, azt egy összegben vagy a bírságot kiszabó határozatban megállapított határidőn belül nem tudja megtenni. A fizetési könnyítés elősegítheti, hogy a megállapított bírságokból minél nagyobb összeg kerüljön önként megfizetésre. A Javaslat továbbá lehetővé teszi, hogy a Hatóság a természetes személy kérelmezővel szemben végleges határozattal kiszabott közigazgatási bírságot kérelemre mérsékelje, ha annak megfizetése a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Annak érdekében, hogy a bírság összegét ne lehessen 0 forintra mérsékelni, ami joghatását tekintve valójában elengedést jelent, szükséges kimondani, hogy a bírságösszeg meghatározott részét köteles a kérelmező megfizetni.”
Nyitókép: Nemzeti Dohánybolt Kőszegen, 2022-ben. Képünk illusztráció (Fotó: Földi Bence / Tobacco)
