Az Európai Bizottság augusztus végén bejelentette, hogy nyilvántartásba veszi a Felhívás a dohányfüstmentes környezet és az első európai dohányzásmentes generáció elérésére 2030-ig című európai polgári kezdeményezést.

A kezdeményezés szervezői arra kérik a bizottságot, hogy tegyen jogszabályjavaslatot az új generációk dohányfüggőségtől való megóvása érdekében, s lépjen fel a kapcsolódó környezeti veszélyek és a dohányzás ellen.

A szervezők – akik között főként spanyol és portugál aktivistákat találunk – azt kívánják elérni, hogy a brüsszeli végrehajtó testület olyan jogi lépésekre tegyen javaslatot, amelyek megszüntetik a dohány- és nikotintermékek értékesítését a 2010 után született európaiak számára.

Mi szerepel a polgári kezdeményezésben?

A kezdeményezés konkrét intézkedéseket is szorgalmaz a csikkmentes vízpartok és nemzeti parkok európai hálózatának létrehozására, a szabadtéri füstmentes terek kiterjesztésére, valamint a dohányreklámok teljes betiltására. Egy hatpontos intézkedési listát is összeállítottak:

1. 1.) Támogatni kell az első dohányfüstmentes európai generáció elérését 2028-ra, véget vetve a dohány- és nikotintermékek értékesítésének a 2010-ben és azután született polgárok számára.

• 2.) Létre kell hozni a dohány- és csikkmentes tenger- és folyópartok európai hálózatát, ezáltal egészségesebbé, és – környezeti szempontból – fenntarthatóbbá válnának ezek a terek.
• 3.) Ki kell alakítani a dohány- és csikkmentes nemzeti parkok európai hálózatát, egészségesebbé téve azokat, valamint csökkentve a szennyezést és a tüzek kockázatát.
• 4.) Ki kell terjeszteni a szabadtéri cigarettamentes és e-cigaretta-mentes helyeket, különös tekintettel a kiskorúak által látogatott területekre (pl. parkok, uszodák, sportközpontok, éttermek teraszai).
• 5.) Be kell tiltani a dohánytermékek reklámozását és megjelenítését az audiovizuális produkciókban és a közösségi médiában, különös tekintettel a véleményvezérek és a termékmegjelenítés révén történő burkolt reklámra.
• 6.) Finanszírozni kell a dohányzás által okozott betegségekre irányuló kutatás-fejlesztési projekteket, hogy e betegségek prognózisán javítsanak és gyógyíthatóvá lehessen tenni azokat.

Az Európai Bizottság közleménye szerint az európai polgári kezdeményezésre irányuló kérelem megfelel a vonatkozó jogszabályokban szereplő feltételeknek, jogilag elfogadható. A kezdeményezés tartalmát az uniós bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta.

Nem előzmény nélküli a kezdeményezés

A korosztályos dohányvásárlási tilalom évek óta téma. Magyarországon Lázár János akkori nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztos a 2018-as Tobacco Hungary-n beszélt arról, hogy megtiltaná a 2020 után születetteknek a dohánytermékek vásárlását. A kormány sajtóértesülések szerint azt kívánja elérni, hogy 2030–2035-re a magyar felnőtt lakosságnak csupán öt százaléka legyen dohányos. Konkrét lépéseket azonban egyelőre nem tettek a korosztályos dohányvásárlási tilalom bevezetése felé.

2021. december elején az új-zélandi kormány bejelentette, hogy az ország 2025-től kezdődő füstmentességét célzó terv részeként az akkor 14 éves, vagy annál fiatalabb gyerekek 2023-tól már soha nem vehetnek majd dohányterméket az országban. 2022 januárjában aztán Szingapúr és Malajzia is jelezte, hogy követnék a szigetország példáját. Új-Zéland veszélyes precedenséről a Tobacco 2022/03-as számában írtunk hosszabban.

2022 tavaszán – első európai országként – Dánia is komolyan fontolóra vette a korosztályos dohányvásárlási tilalom bevezetését. Ott végül az egészségügyi miniszter jelentette ki, hogy „a 2010-ben vagy később születettek dohány- és nikotintermék-vásárlási tilalmához az európai dohánytermék-irányelv módosítására lenne szükség”.

Mi történik ezek után?

A szerdai regisztrációt követően a szervezők megkezdhetik a támogató aláírások összegyűjtését, amelyre egy év áll rendelkezésükre. A Szabad Európa augusztus végén arról írt, információik szerint a kezdeményezés szervezőinek Magyarországon akkor nem volt partnerszervezetük.

A szabályok értelmében ha egy európai polgári kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató aláírást kap legalább hét különböző tagállamból, akkor a brüsszeli testületnek reagálnia kell. A kezdeményezés érdemi részének vizsgálatát követően a bizottság illetékesei találkoznak a szervezőkkel. A kezdeményezők lehetőséget kapnak arra, hogy három hónapon belül ismertessék a kezdeményezésüket az Európai Parlamentben, majd hat hónapon belül az Európai Bizottságnak döntést kell hoznia a hivatalos reakcióról. Ha helyt ad a kezdeményezésnek, közölni kell, milyen lépéseket tesznek, ha pedig nem, indokolnia kell azt is, miért nem tesznek jogi lépéseket.

Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság hatáskörén kívül, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az Európai Unió értékeivel.

Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy a lehetőséget tíz éve vezették be, s bár sok esetben összejött a szükséges aláírásszám legalább hét különböző tagállamból, az európai polgári kezdeményezések kevésszer hoztak valódi változást. Egészen pontosan egyetlen eset ismert, amikor az Európai Bizottság jogszabályjavaslatot tett egy európai polgári kezdeményezés nyomán. 2018-ban összesen 1,4 millió uniós polgár írta alá a Vége a ketrec korának című kezdeményezést, amely a tenyészállatok ketrecben tartásának 2027-ig történő betiltására vonatkozik – erre végül ígéretet is tett az Európai Bizottság.

Az összes többi esetben azonban nem hoztak valódi változást az európai polgári kezdeményezések. Így történt ez a hazánkban legismertebb ilyen kezdeményezés, a magyar kormányzat és kormánypárti média által is támogatott Minority SafePack esetében is 2020–2021-ben. Hiába gyűltek össze az aláírások, az Európai Bizottság végül jelezte, új törvényeket nem hoznak a kisebbségvédelmi témában, mert a már meglévő szabályozás tökéletesen alkalmas a kezdeményezésben felvetett problémák kezelésére.

„A dohányzásellenes mozgalmaknak – legyen az civil kezdeményezés vagy a hivatalos politika álláspontja – két körülménnyel mindenképpen számolniuk kell. Egyrészt a dohánylobbi ellenállásával, amely még mindig nagyon komoly erőket és pénzeket tud megmozgatni piaci pozícióinak megtartása érdekében, másrészt pedig a szervezett bűnözéssel, amely a tiltott termékeket csempészett áruval fogja pótolni”

– fogalmazott a kezdeményezéssel kapcsolatos cikkében a Szabad Európa brüsszeli tudósítója, Arató László.

Mindezek alapján nem tűnik valószínűnek, hogy a közeljövőben a most elindult európai polgári kezdeményezés hatására uniós szinten döntés születne a korosztályos dohányvásárlási tilalomról.

Nyitókép: Tetiana Shyskina / Unsplash