A GfK az öt nagy hazai dohánygyártó megbízásából 2004 óta végez felmérést a nem Magyarországon adózott cigaretták hazai forgalmáról. A kutatócég európai uniós módszertan alapján 2022-ben is a legnagyobb hazai települések utcáin, illetve közterületi szeméttárolóiban megtalálható üres cigarettásdobozok begyűjtésével mérte fel a piacot.

Földvári Andrea, a GfK szenior tanácsadója a 2022-es kutatás eredményeinek 2023. március 23-i, budapesti bemutatóján leszögezte: az összegyűjtött adatok nem a pillanatnyi helyzetre fókuszálnak, az évenkénti gyűjtés inkább a nem Magyarországon adózott termékek arányainak trendjeire mutat rá. A 2022-es cigisdobozgyűjtés ősszel zajlott, majd az egyes dohánygyártók ellenőrizték a dobozok eredetiségét, hogy végül összeálljon a végső adatsor, amit elemezni lehetett.

A szenior tanácsadó a bemutatót azzal folytatta, hogy bemutatta a piaci környezetet. Mint mondta, a GfK 2022-es vásárlóerő-indexe alapján a magyar lakosság vásárlóereje fele az uniós átlagnak, s Európa 42 országa közül mindössze a 30. legerősebb a magyarok vásárlóereje. A kutatócég által mért fogyasztóibizalom-index változásai pedig arra mutattak rá, hogy az orosz–ukrán háború óta jelentős különbség alakult ki az uniós átlag és a magyar fogyasztói bizalom között. „Talán sose volt akkora különbség, mint amit most látunk, rossz közérzet van a gazdasági kilátások tekintetében” – fogalmazott Földvári Andrea. Elhangzott továbbá, hogy egyre többen kénytelenek meghúzni a nadrágszíjat, ám a magyarok hamarabb mondanak le a szórakozásról, a rezsik fizetéséről, az utazásról, az ételről-italról, mint az alkoholról és a cigarettáról.

Illicit white: sosem mértek ilyen magas arányt

A nem Magyarországon adózott cigaretták adataira rátérve a szenior tanácsadó arról beszélt, hogy az illicit white kategória aránya sosem volt olyan magas, mint 2022-ben. De mi az az illicit white? A GfK 2014-től a duty free kategóriából a kifejezetten feketepiacra gyártott termékeket külön veszi számításba, és illicit white kategórianévvel illeti. 2019-ben öt százalék volt az arányuk, ám a koronavírus-járvány idején jelentősen csökkent az ebbe a kategóriába sorolható megtalált cigarettásdobozok száma. 2022-ben azonban a 2019-es szint fölé, 5,1 százalékra nőtt az arányuk, a megtalált 1005 dobozból 948-at tett ki a Compliment – kétszer annyit találtak csak ebből, mint tavaly. Korábban leginkább Északkelet-Magyarország volt fertőzött illicit white-tal, tavaly azonban Észak- és Kelet-Magyarország mellett a közép-magyarországi régióban is jelentősen megnőtt e termékek jelenléte.

A bemutatón elhangzott továbbá, hogy a GfK becslése szerint a megtalált cigarettásdobozok 89,3 százaléka volt legális, 10,7 százaléka pedig nem Magyarországon adózott eredetű. Utóbbi a tavalyi 5,9 százalékról nőtt ilyen magasra – utoljára 2015-ben volt ilyen magas a nem hazánkban adózott cigaretták aránya Magyarországon. Az eredeti külföldi cigaretták aránya 9,4 százalék volt 2022-ben, míg a hamis terméké 1,3 százalék. Utóbbi kategóriában sem mértek ilyen magas arányt a kutatás 2004-es indulása óta, s Földvári Andrea elmondása szerint a hamis cigaretták az utóbbi három évben kezdtek felfutni. A 247 doboz hamis cigaretta között 195 volt Marlboro és 31 Rothmans – mindkettő jelenléte növekedett tavalyhoz képest.

Budapest az élen

A korábbi évekhez képest jelentős változás, hogy a nem Magyarországon adózott cigaretták aránya Budapesten soha nem volt ilyen magas. A régiók összevetésében nem is vezetett korábban a főváros, hanem mindig a kelet-magyarországi régió szokott vezetni. Tavaly mind az eredeti külföldi, mind a hamis termékek tekintetében magasabb arányt mértek Budapesten, mint Kelet-Magyarországon (4,1 százalékról 10,5 százalékra nőtt Budapesten az eredeti külföldi, 0,4-ről 1,5-re a hamis).

Az eredeti külföldi termékek aránya lényegében mindenütt nőtt, Tolna a legkevésbé „fertőzött” megye ebből a szempontból. A vizsgált városok közül az eredeti külföldi termékek tekintetében Eger végzett az élen, ahol az összegyűjtött cigarettásdobozok 16 százalékát lehetett ebbe a kategóriába sorolni. Ugyanakkor leginkább Budaörsön növekedett az eredeti külföldi termékek aránya (2,2-ről 12,6 százalékra), e településen kívül még Mosonmagyaróváron nőtt több mint 400 százalékkal ez az arány. Csökkenést is tapasztaltak néhány településen – Kazincbarcikán a legnagyobbat, ott 2021-hez viszonyítva 44 százalékkal kevesebb eredeti külföldi termék dobozára bukkantak.

A bemutatót követően a dohányipari meghívottak arról beszélgettek, hogy feltehetően a koronavírus-járvány okozhatta a 2020-as és 2021-es év relatíve jó számait, volt olyan szereplő, akit nem is annyira lepett meg, hogy a 2019-eshez hasonló adatokat hozta a 2022-es felmérés. Az a kérdés is felmerült, hogy Budapest „fertőzöttségéhez” vajon mennyiben járult hozzá az orosz–ukrán háború miatt a fővárosba érkező menekültek nagy száma. Emellett a tavalyi bemutatóhoz hasonlóan idén is felvetették, hogy a cigaretták mellett az egyre nagyobb piaci részesedést mutató hevített dohánytermékekre is ki kellene bővíteni az üres dobozos kutatás mintavételi körét. Az esemény végén elhangzott, hogy 2023-ban már a hevített termékek dobozainak felmérését is tervezik az iparág szereplői. Amennyiben ez megvalósul, még pontosabb képet kaphatnak a dohánypiaci szereplők – köztük a dohány-kiskereskedők is – a magyarországi feketepiacról.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Földi Bence / Tobacco)