Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a SopronFest programsorozat részeként közönség előtt rögzített beszélgetésen az MTI beszámolója szerint elmondta: Steigervald Krisztián 2020-ban megjelent Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást? című könyvében részletesen ír a más-más korban születettek közötti különbségekről.
A kutató kifejtette: a generációkat meghatározza a születés korszaka, hogy milyen tapasztalati gyűjteménnyel, élménygyűjteménnyel rendelkeznek saját életükben a képviselői. Hozzáfűzte: hat olyan generációt különböztetnek meg, amelyek tagja ma is élnek. Az 1945 előtt született veteránokat, a ’46 és ’64 között világra jött „baby boomer”-eket, az azt követő X-generáció tagjait, az 1980 és 1994 között születetteket magában foglaló Y, valamint az 1995 és 2010 között, illetve a 2010 után születetteket tömörítő Z és Alfa-generációt lehet egymástól megkülönböztetni – sorolta.
A kutató rámutatott: néhány évtized alatt olyan mélységi kulturális változások történtek a világban, amely nagymértékben meghatározta az emberek értékekhez való viszonyát, az emberek neurológiai fejlődését. Mint mondta, a nők munkába állása, a bölcsődei, óvodai rendszer felállása, a növekvő mennyiségben rendelkezésre álló szabadidő, a jólét is nagy mértékben formálták át az embereket, miközben audiovizuális és digitális világ vette körbe az embereket, a Z és az Alfa-generáció tagjai pedig már valósággal beleszülettek az internet, az okostelefonok világába, ami drasztikus változást hozott.
Áder János beszélgetőtársa könyvéből idézve azt mondta, a fiatalabb generációk magukkal hozták, hogy
„az életet nemcsak leélni és végigdolgozni lehet, hanem élvezni is”.
Az amerikai „baby boomer”-ekre mondták először azt, hogy ők az első önző generáció, akiknek már az élet szinte minden területén volt miből választaniuk, de főként az Y-nál és a Z-nél jellemző, hogy nemcsak megélni, hanem élvezni is tudják, akarják az életet – fejtette ki Steigervald Krisztián. Kitért arra, hogy a ma élő fiatalok nagyon gyakran nem tudják, hogy valójában az, amit most megengedhetnek maguknak, annak a döntő többségét a „baby boomer”-eknek köszönhetik, mert a legforradalmibb generáció volt ilyen szempontból az elmúlt száz évben.
A digitális világba belenövő Y, illetve beleszülető Z és Alfa-generáció kapcsán a kutató közölte: a 80-as években született Y-osok még valamelyest tudják magukat függetleníteni a digitális világtól, de a 90-es évektől felnövekvő nemzedékek esetében az internet, az okoseszközök már elszakíthatatlanul jelen vannak a személyiségfejlődés kulcsfontosságú pillanataiban.
Áder János azon kérdésére, hogy a mai 20-30 évesek mit gondolnak környezetről, klímáról, fenntarthatóságról, a kutató azt mondta: a mai fiatalokat napi szinten foglalkoztatja, hogy hány évig lesz élet a Földön, van-e az embereknek és önmaguknak jövőjük, miből fognak élni, milyen szakmák lesznek. Ezekre a kérdésekre viszont a nagy átlag semmilyen választ nem kap a felnőttektől – figyelmeztetett. Szerinte a mostani fiataloknál hangsúlyos az úgynevezett klímaszorongás, hiszen az interneten folyamatosan áradnak feléjük a környezettel kapcsolatos hírek, a fenntarthatóság problémaköre, viszont ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ennek megfelelően is cselekszenek.
A szakember a társaival elvégzett kutatásokra hivatkozva közölte: nincs drasztikus különbség ugyanakkor a generációk között a környezettudatos cselekvések tekintetében. Ha egy szelektív kukát csak öt méterrel távolabb tesznek, mint egy kommunális gyűjtőt, azt kortól függetlenül kevesebben használják, mint korábban. Hozzáfűzte: ezzel együtt a fiatalabbakat a környezetvédelem jobban foglalkoztatja, s többet is beszélnek róla, de cselekvésben nincsenek hatalmas különbségek.
Áder János utalt arra, hogy hamarosan szinte minden műanyag- és üvegpalackban, fémdobozban forgalmazott italtermék értékesítésekor palackonként egységesen 50 forint visszaváltási díjat kell fizetni a vásárlónak, amit akkor kap vissza, ha az üres palackot visszaváltja az automatáknál. Szerinte érdekes lesz majd megvizsgálni, hogy a kényelem, vagy a pénz lesz a fontosabb az egyes korcsoportoknak. Ezzel kapcsolatban a kutató azt mondta: a társadalmi és egyéni identitás találkozik a szelektív gyűjtésben és a visszaváltási rendszerben. Ki fog derülni, hogy a társadalmi és anyagi érdek felülkerekedik-e az egyéni, kényelmi érdekeken a betétdíjjal – mondta.
Steigervald Krisztián szerint az is fontos, hogy egyesek – főként a népszerű emberek, véleményvezérek – jó példát mutassanak, divatossá tegyék a társadalom számára a környezetvédelmet, a fenntartható életmódot, hiszen „kell a megerősítés kívülről, hogy jó ember vagyok, vagy amit csinálok, az pozitív”.
Nyitókép: Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke (j) Steigervald Krisztián generációkutatóval (b) beszélget a Kék bolygó című podkaszt nyilvános felvételén a Soproni Egyetem Ligneum rendezvényház és látogatóközpontban 2024. május 15-én (Fotó: Filep István / MTI)
