A 2023-as Tobacco Hungary első napján lehetőség nyílt kérdéseket feltenni az Országos Dohányboltellátó Kft.-nek, melyekre Fodor Sándor kommunikációs és CORA-vezető adott választ. A program az előzetesen beküldött kérdésekkel kezdődött, majd a helyszíni résztvevők is feltehették saját kérdéseiket.

Első körben a fizetési késedelmek témaköre merült fel. Ezzel kapcsolatban Fodor Sándor elmondta, a múlt évtől előzetesen teljesen mást vártak, mint amilyen végül lett. A háború okozta problémák, majd a rezsicsökkentés kivezetése újratervezést kívánt a Nemzeti Dohányboltok részéről is. A fizetési késedelmek volumene viszont meglepő módon csökkent 2021 azonos időszakához képest, ami alapján ki lehet mondani, a dohányszegmens a válságálló ágazatok közé tartozik.

Fodor Sándor, az ODBE kommunikációs és CORA-vezetője (Fotók: Gyurkovics Anna / Tobacco Magazin)

A bezáró dohányboltok számával kapcsolatban Fodor Sándor nem tudott pontos adatokkal szolgálni, az nem az ODBE hatásköre. Ugyan az iparági várakozás az volt, hogy a gazdasági nehézségek miatt akár bezárási hullám is elindulhat, végül ez sem valósult meg. A működő trafikok száma csökkent ugyan, ám nem nagyobb mértékben, mint korábban.

Ezután a jegybanki alapkamatra terelődött a szó, egész pontosan arra, hogy annak magasabb szintje milyen hatással lehet a trafikok működésére.

„A változó kamatozású hitelesek nem járnak jól, de remélhetőleg ez nem sokakat érint. A késedelmikamat-kivetésben részesülők száma is csökkent idén, ugyanakkor a kamatok mértéke jelentősen nőtt, az MNB-alapkamat emelése kapcsán. A késedelmi kamatok befizetése az esetek többségében nem szokott gondot okozni, de könnyítések kérelmezésére van lehetőség a méltányosság elve mentén”

– fejtette ki Fodor Sándor.

A hevített dohánytermékek kereskedelme a kommunikációs vezető szerint elsősorban Budapesten növekszik, mindez minden bizonnyal a vásárlóerő-paritással magyarázható. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy növekszik a szivarok népszerűsége is, ám Fodor Sándor szerint – a sokak által emlegetett – szivarreneszánszról nem feltétlenül lehet még beszélni.

A határon átnyúló értékesítés tekintetében, általánosan, kisebb csökkenés figyelhető meg az ODBE kommunikációs és CORA-vezetője által ismertetett adatokból. Mint elhangzott, főleg a nyugati határ környékén csökkent az ilyen típusú kereskedelem, ennek feltehetően egyrészt a háború az oka, másrészt hogy az árak kezdenek felzárkózni a határon túli szintekhez.

Főszerkesztőnk, Földi Bence személyes kérdése a pipadohány-értékesítés volumenére irányult. Fodor Sándor szerint a pipadohányok értékesítése kapcsán alapvetően stagnálás látszik. Mint mondta, a pipások egy része leginkább életkorukból adódóan fogyatkozik, ám közel ugyanannyian kezdik el ezt a speciális fogyasztást, így egyértelmű csökkenésről nem lehet beszámolni. A pipások száma nagyjából stabil lehet, néhány ezres táborral lehet számolni az országban.

A beszélgetés végén két helyszíni nézői kérdésre maradt még idő. Az első kérdés arra irányult, hogy van-e lehetőség az árréshatárok sávjainak a dohánytermékek áremelkedésével összhangban lévő módosítására. Ezzel kapcsolatban a kommunikációs vezető elmondta, hogy ez egy régóta újra és újra felmerülő kérdés, és sajnos nem feltétlenül egyszerű a válasz. Egyrészt egy áremelkedésből származó bevételnövekedésről, azaz többletbevételről lehet beszélni a trafikok tekintetében, amivel a dohányboltok nyeresége is nő, függetlenül attól, hogy mikor lépik át a határokat. E növekedés az elmúlt években igen jelentős volt. Ezenfelül kifejtette, hogy az ODBE-nek van egy kiegyensúlyozó szerepe is az iparág szereplői között. Fodor Sándor elmondása szerint jelenleg a kiskereskedők nagyon nagy részénél nem lehet arról beszélni, hogy ők ne lennének nyertesei a dohánykereskedelmi rendszernek, illetve hogy az ODBE, a beszállítók, a fogyasztók és az állam szintén ne lennének valamilyen módon nyertesei ennek. Ha ez valahol megváltozik, például az árréssávok esetében, akkor ez az egyensúly megborul, hiszen az a többletbevétel, ami ezáltal a trafikosoknál megjelenne, valamelyik másik szereplőtől, adott esetben akár az államtól tűnhetne el. Maga az esetleges módosítás sem pusztán ÁSZF-módosítás kérdése, és véleménye szerint a jelenleg meglévő egyensúlyi állapot fenntartása az érdeke minden érintett félnek.

A második kérdező azt nehezményezte, hogy a termékekért nem a megrendelés, hanem a kiszállítás időpontjában érvényben lévő árakat kell kifizetni, ami a jelenlegi áringadozások miatt rendkívül kiszámíthatatlan. Kérdése arra irányult, volna-e esetleg arra lehetőség, hogy a beszerzéskor valamelyest tájékozódni lehessen arról, várhatóan mennyit kell majd fizetni a termékekért. Fodor Sándor a kérdésre válaszolva elmondta, ez a helyzet minden bizonnyal így marad, mivel adójogi vonzatai vannak annak, miért a kiszállításnapi áron kapják meg a Nemzeti Dohányboltok a dohánytermékeket.

A cikk a Tobacco 2023/06-os számában jelent meg.