Bár cikkünk írásakor még nincsen hivatalos végeredmény, az már eldőlt, hogy Donald Trump korábbi amerikai elnök nyerte a november 5-i elnökválasztást az Egyesült Államokban. Trump ezzel – négy év szünet után – visszatér a washingtoni Fehér Házba, 2025. január 20-án lesz a beiktatása az amerikai fővárosban.

Rövid távú hatások

A régi-új elnök megválasztása a voksolást követő napokban pozitívan hatott a dohánycégek tőzsdei eredményeire. A Philip Morris International 1,05 százalékkal emelkedett az amerikai tőzsde előtti kereskedésben, míg az Altria 0,55 százalékkal, a British American Tobacco részvényeinek értéke pedig 2,27 százalékkal emelkedett – írta november 6-án a Seeking Alpha izraeli pénzügyi hírportál.

A svájci székhelyű UBS a választások utáni első elemzésében a republikánusok győzelmét enyhe pozitívumként értékeli a dohánypapírok számára. Faham Baig elemző emlékeztette a befektetőket, hogy a republikánus irányítás történelmileg pozitív az amerikai dohányipar számára, a túlszabályozás csökkentésének valószínűsége miatt. Emellett a Trump-kampány azt javasolta, hogy az amerikai társaságiadó-kulcsot 15 százalékra csökkentsék azon vállalatok számára, amelyek termékeiket az Egyesült Államokban gyártják.

Baig azt is megjegyezte, hogy az amerikai dohányipar előtt álló legfontosabb kihívás a feketepiaci ízesített eldobható e-cigaretták számának növekedése, amelyek túlnyomórészt Kínából származnak. A cég véleménye szerint azonban a republikánus győzelem nem változtat majd érdemben ezen a helyzeten, mivel Trump támogatásáról biztosította az e-cigarettázást és az eldobható e-cigiket értékesítő kisvállalkozásokat. Baig megemlítette a nikotintasakok piacát is, amelyen egyre több új termék jelenik meg, például a híres jobboldali médiaszemélyiség, Tucker Carlson is előrukkol a közeljövőben egy ilyen branddel.

A pénzügyi elemzők szerint egy másik fontos tényező a dohányágazat számára az emelkedő kamatlábak valószínűsége, ami relatív negatívumnak számít az osztalékfizető dohányrészvények számára. Az erősebb amerikai dollárból eredő devizahiteles ellenszél szintén a nyereségek lehetséges hátráltató tényezőjének tekinthető. A UBS emellett potenciális pozitívumot lát a Japan Tobacco számára, ha a Trump-kormányzat tűzszünetet köt Ukrajnában.

Az első Trump-elnökség tanulságai

Ugyan Donald Trump olyan extravagáns üzletembernek tűnik, akiről el tudnánk képzelni, hogy a Trump-torony tetején vagy a híres-neves ovális irodában rágyújt egy óriási szivarra, nem ez a helyzet, sőt. Donald Trump meglehetősen megveti a dohányzást. Már 2015-ben a kampánya során így nyilatkozott: „Látom a dohányzó embereket, számomra ez borzasztó”. 2024 nyarán pedig egy podcastban így fogalmazott: „Mindig ezt mondom az embereknek: »Semmi drog, semmi alkohol, semmi cigaretta«”.

Első elnöki ciklusának (2017–2021) elején úgy tűnt, hogy a dohányzásellenesség bajnoka lehet Trumpból, ám végül politikai megfontolások miatt mindez másként alakult. A lapunk megjelenése környékén 147. születésnapját ünneplő The Washington Post napilap szeptemberben írt hosszú elemzést Trump és a dohányipar kapcsolatairól. Ebben a cikkben idézték fel, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala (FDA) már 2018-ban megkongatta a vészharangokat az e-cigaretták terjedése miatt. Kellyanne Conway, az elnök akkori egyik tanácsadója felfigyelt az ügyre, majd felhívta Trump nejének, Melaniának a figyelmét az ízesített e-cigarettákban rejlő, fiatalokra leselkedő veszélyekre. Abban reménykedett, hogy Melania meggyőzi majd férjét arról, hogy a gyermekek védelmében emeljék fel az e-cigaretták és más dohánytermékek vásárlásához szükséges minimumkorhatárt 21 évre. Mindez át is ment Trumpon 2019 decemberében.

Conway ugyanakkor nem kívánta betiltani az ízesített e-cigarettákat, mert szerinte a tiltás a Demokrata Párt szokása. Ám amikor az elnök 2019 szeptemberében összehívott egy csapat szakértőt a tinédzserek e-cigizési „járványának” kezelésére, a hivatalnokok meggyőzték arról Trumpot, hogy tilalomra van szükség. Alex Azar akkori egészségügyi államtitkár elmondása szerint a cél az volt, hogy kipucolják a teljes ízesített e-cigi piacot, majd fokozatosan szövetségi engedélyekkel visszaengednek a piacra ellenőrzött termékeket.

A tilalmat azonban több hónapba tellett előkészíteni, s az FDA akkori dohányügyi igazgatója, Mitch Zeller a washingtoni lapnak elmondta, biztos volt abban, hogy ez idő alatt a dohányipari lobbi mozgásba lendül majd. 2019 őszén állítólag több tanácsadó is azt kezdte sugdolózni Trump fülébe, hogy nem érdemes betiltani az ízesített e-cigarettákat, mert túlságosan népszerű termékről van szó, s egy ilyen lépés jelentősen csökkenthetné az elnök újraválasztási esélyeit. Végül az elnök november 4-én – egy nappal a tilalom tervezett bejelentése előtt – visszatáncolt, s nem írta alá az ezzel kapcsolatos egyoldalas memorandumot. 2020-ban azonban végül bevezettek egy korlátozott ízesítési tilalmat az e-cigik esetében, de a be nem tiltott ízek közé sorolták a legnépszerűbbet: a mentolt.

Az e-cigizés megmentője?

Amint azt a fentiekből is sejthetjük, a meglehetősen impulzív elnök e-cigikkel kapcsolatos kommunikációja roppant fordulatosra sikeredett az első elnöki ciklusban. Hol arról beszélt, hogy ki fogja tiltani az összes ízesített e-cigarettát a benzinkutakról és a kisboltokból, hol pedig arról, hogy az e-cigarettázás segíthet az emberek számára a dohányzásról történő leszokásban. Olyan is előfordult, hogy a két végletet mindössze néhány nap különbséggel járta be az akkori amerikai elnök.

Hiába az e-cigarettázással kapcsolatos szabályozás körüli káosz, ha Donald Trump másként emlékszik vissza a folyamatokra, mint ahogy azok megtörténtek. 2024 szeptemberében igyekezett Joe Biden jelenlegi elnök és az elnökválasztáson helyette végül megmérkőző alelnöke, Kamala Harris kampányát e-cigi-ellenesként beállítani. Mindezen üzenetek között Trump a saját közösségimédia-platformján, a Truth Socialon az alábbiakat írta:

„2019-ben megmentettem az ízesített e-cigarettákat, és ez nagyban segített az embereknek leszokni a dohányzásról. […] 21 évre emeltem a legális vásárlók alsó korhatárát, távol tartva a termékeket a »gyerekektől«. Kamala és Joe mindent be akar tiltani, megölve a kisvállalkozásokat az egész országban. Én megint megmentem az e-cigizést.”

Korábban a Biden-kormányzat cselekvésképtelenségének tulajdonították a választók, hogy sok fiatalkorú e-cigarettázik, s egyes elemzők arra figyelmeztettek, akár a választási kampány egyik témájává is válhat a kiskorúak e-cigizése. Ez végül csak mérsékelten történt meg, de nem véletlen, hogy szeptemberben publikálták azt is, hogy kevesebb kamasz e-cigizik az USA-ban, mint az elmúlt évtizedben bármikor. A legfrissebb felmérés adatai szerint a tinédzserek e-cigizési aránya idén 6 százalék alá csökkent, szemben a 2023-as 7,7 százalékkal.

A mentoltilalom eltörlője?

S ha már a Biden-kormányzatnál tartunk, érdemes még egy témakört megemlíteni, amely jelentősen befolyásolhatta a dohányipar Trumphoz való hozzáállását: a mentoltilalom kérdése. A Biden-elnökség alatt, 2021 tavaszán jelentették be, hogy más ízek mellett a legnépszerűbb mentolos ízesítést is betiltják megannyi dohánytermék esetében. 2022 tavaszán az FDA be is mutatta a tervezett javaslatait e tárgyban, ám a tilalom bevezetését végül rendre elhalasztották.

Állítólag hasonló okok álltak e mögött, mint Trump e-cigi-ízesítési tilalmának be nem vezetése mögött. Biden kampánytanácsadói arra mutattak rá, hogy mivel a mentolos cigaretták a feketék – a demokraták egyik hagyományos törzsbázisa – körében népszerűek, nem ildomos bevezetni egy ilyen tilalmat. Minderről 2023-ban Cornell Belcher demokrata közvélemény-kutató be is mutatott egy kutatást, amelynek elkészültét a The Washington Post szerint az Altria dohánycég finanszírozta. Mivel a Biden-adminisztráció nem vezette be végül a mentoltilalmat, annak sorsáról Donald Trump dönthet majd a jövőben.

A lap azt állítja, hogy belső forrásokból és kiszivárogtatott dokumentumokból úgy értesült, a Reynolds amerikai dohánycég – amely 2015-ben vásárolta fel a Lorillard Tobacco Companyt, az USA legnépszerűbb mentolos cigarettájának, a Newportnak a gyártóját – már korábban eldöntötte, hogy Trump mellé áll a kampányban, csak nehogy bevezessék a mentoltilalmat. A lap szerint 2023-ban és 2024-ben többször is egyeztettek a vállalat vezetői Donald Trumppal, egyebek között a mentoltilalomról, valamint az Egyesült Államokat elárasztó, illegális kínai e-cigarettákról, amelyek jelentősen belemarnak a cégcsoport profitjába. A The Washington Post arról is írt, hogy a Reynolds az egyik legnagyobb üzleti kampánydonorként az egyik leányvállalatán keresztül 8,5 millió dollárral támogatta a Trump-kampány legfontosabb politikai akcióbizottságának (Make America Great Again Inc.) munkáját.

A már korábban említett Mitch Zeller szerint bejöhet a Reynolds terve. Ennek egyik oka, hogy Trumpot egyértelműen untatják a közpolitikai programok részletszabályainak finomságai, míg a másik ok az, amiről fentebb is szóltunk, miszerint a Republikánus Párt történelmileg kevésbé szabályozza a gazdaság működését. Zeller úgy érvelt, hogy látva, milyen személyek fogják feltölteni januártól az új Trump-adminisztrációt, várhatóan viszonylag könnyen befolyásolhatják majd az elnökség döntéseit bizonyos lobbiérdekek.

Nyitóképünk illusztráció (Forrás: Ideogram.ai / Tobacco-montázs)

A cikk a Tobacco 2024/12-es számában jelent meg.