Az Európai Unió dohánytermékek jövedéki adójáról szóló irányelvének (Tobacco Excise Directive – TED) felülvizsgálatáról szóló vita új lendületet kapott, miután az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) nevű, szakértőkből álló tanácsadó testület 2026 februárjában véleményt fogadott el az Európai Bizottság javaslatáról – írja az EU Reporter.
Bár az EGSZB támogatja a szabályozás korszerűsítését a piaci és közegészségügyi fejlemények tükrében, figyelmeztetett a túlzott vagy hirtelen adóemelések kockázataira. A nagy többséggel (198 igen, 38 nem és 19 tartózkodás) elfogadott vélemény hangsúlyozza, hogy az aránytalan jövedékiadó-emelések ösztönözhetik az illegális kereskedelmet, csökkenthetik a költségvetési bevételeket, és végső soron ronthatják a közegészségügyi eredményeket. A gazdasági és szociális bizottság ezért arányos, kiszámítható és gazdaságilag fenntartható reformot sürgetett.
Sok ellenzője van a bizottsági terveknek
A Bizottság 2025 júliusában előterjesztett javaslata jelentősen megemelné a hagyományos dohánytermékek, valamint az új típusú nikotintartalmú termékek – például az e-cigaretta töltőfolyadékok, a hevített dohánytermékek és a nikotinpárnák – minimális jövedékiadó-szintjét, összhangban az EU Rákellenes Tervével.
A kritikusok – köztük több európai parlamenti képviselő – azonban arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi minimumszintekhez képest egyes esetekben 100%-ot is meghaladó emelések komoly gazdasági következményekkel járhatnak. Aggályaik a versenyképesség romlására, az egészségügyi kockázatokon alapuló egyértelmű fiskális differenciálás hiányára, valamint a tagállamok költségvetési szuverenitásának esetleges csorbulására irányulnak, különösen az alacsonyabb jövedelmű országok esetében.
Az iparági szereplők és gazdasági szakértők hasonló fenntartásokat fogalmaztak meg. A gyártók szerint a jelentős minimumadó-emelések gyengíthetik a legális piacokat és erősíthetik az illegális kereskedelmet, míg közgazdászok arra hívják fel a figyelmet, hogy a dohányadó-politika kialakítása kényes egyensúlyt igényel a piaci stabilitás és a kívánatos fogyasztói magatartás ösztönzése között. Franciaországban és Hollandiában az illegális cigarettafogyasztás jelentős aránya azt mutatja, hogy az adóemelés megfelelő végrehajtási és vámellenőrzési intézkedések nélkül visszaüthet.
Több tagállam – köztük Svédország, Románia és Olaszország – nyilvánosan is megkérdőjelezte, hogy a tervezett emelések aránytalan terheket rónának-e a fogyasztókra és gyengítenék-e a regionális iparágakat.
Az ártalomcsökkentési törekvéseknek is árthat
A vita nemcsak a végrehajtásról és a versenyképességről szól, hanem az innovációról és az uniós költségvetési politikáról is. A kritikusok szerint a csökkentett kockázatú termékek túlzott megadóztatása visszafoghatja az ártalomcsökkentő technológiákba irányuló beruházásokat és lassíthatja a kevésbé káros alternatívák felé történő piaci átmenetet.
A kérdést tovább bonyolítja a javasolt TEDOR (Tobacco Excise Duty Own Resource), amely a dohánytermékekből származó jövedéki bevételek egy részét közvetlenül az uniós költségvetéshez irányítaná. Az ellenzők attól tartanak, hogy ez a közegészségügyi optimalizálás helyett a bevételmaximálás irányába tolhatja az ösztönzőket.
A Tanácsban – ahol az adózási jogszabályok elfogadásához egyhangúság szükséges – a döntéshozóknak olyan szabályozást kell kialakítaniuk, amely egyensúlyt teremt a közegészségügyi célok, a gazdasági fenntarthatóság, az innováció és a fiskális stabilitás között.
Borítóképünk illusztráció (Forrás: Tobacco)
