Földi Bence 2022. január 23. 08:00
Hatvan éve végezték ki a nikotinos sorozatgyilkost
A magyar kriminalisztika kevés női sorozatgyilkosainak egyike, Holhos Jánosné (leánykori nevén Papp Erzsébet) talán a legkülönösebb módon végzett áldozataival: folyékony nikotinnal mérgezte meg őket. Ha nem szorult volna meg, talán sosem bukott volna le.

Az 1935-ben, Penészleken született Papp Erzsébet egy rossz házasság miatt vette fejébe a gyilkosság gondolatát, ám férjén kívül további három személlyel (és egy fejlődő magzattal) is végzett. A szakértők szerint az emberélet iránt közömbös nő a véletlennek köszönhetően bukott le, s 60* évvel ezelőtt, 1962. január 23-án végezték ki Miskolcon.

A rossz házasság és az első két áldozat

Erzsébet 1957-ben, 22 évesen ment férjhez Rostár Istvánhoz, ám hamarosan kiderült a férfiról, hogy nagyivó, ami megkeserítette a házasságukat. „Mivel Rostár István gyakran elitta a keresetét, sőt meg is verte őt, elhatározta, hogy változtat az életén, s ezért vagy öngyilkos lesz, vagy elpusztítja a férjét” – írta a Tükör képes politikai és társadalmi hetilap 1968. július 9-i számában Pintér István a Bizonyíték: egy pálinkásüveg című cikkében, amelyet az Arcanum Digitális Tudománytár jóvoltából olvashattunk.

Végül nem az öngyilkosság mellett döntött, sőt azt is tudta, mivel érdemes eltennie a férjét láb alól. Sereg András azt írta A Holhosné-per: a nikotinos sorozatgyilkos című cikkében, amely 2021. október 10-én jelent meg az Indexen, hogy a Penészleken csak Papp Bözsinek hívott nő a házassága előtt maga is dohánytermesztőként dolgozott, így volt némi ismerete a nikotin mérgező hatásairól. S bár első, hamis vallomásában azt vallotta, 20–25 szál Kossuth cigarettából főzte a nikotinos kotyvalékát, amivel aztán megmérgezte áldozatait, később kiderült, egyik gyümölcstermesztőként dolgozó testvérétől szerezte a permetezőszerhez adagolt folyékony nikotint, összesen két decit.

Ám hiába volt ismerete a nikotin gyilkos hatásairól, nem bízott abban, hogy valóban képes-e a szer megölni a férjét. Ezért a későbbi Holhos Jánosné kipróbálta a folyékony nikotint a szomszéd kislányon, Tarnóczi Ilonán. Az ötéves kislány gyakran járt át hozzá, 1957. augusztus elsején pedig a nő megkínálta a folyadékkal. Ilona kisvártatva meghalt az udvaron, a nő pedig becsukta az ajtót, majd lefeküdt aludni, mint aki jól végezte dolgát. A később kiérkező rendőröknek annyit mondott, nem tud segíteni nekik, s senki nem látta, hogy a kislány nála járt, így nem került gyanúba.

1957. augusztus 7-én ismét kipróbálta a szert: a róla rosszindulatú pletykákat terjesztő régi haragosát, Fürtös Józsefnét gyilkolta meg hasonló módon, majd mentőkért kiáltott, s közben azt állította, Fürtösné öngyilkos lett. A hatóságok végül tényleg öngyilkosságot állapítottak meg, s mint utóbb kiderült, a nő öt hónapos terhes volt. Az 1958 januárjában lezárult ezzel kapcsolatos nyomozás végén arra a következtetésre jutottak a hatóságok, hogy Fürtös Józsefné magzatelhajtásra kívánta használni a folyékony nikotint, ám túladagolta azt.

A lillafüredi mérgezett fröccs és a bosszúállás

A későbbi Holhos Jánosné 1957. augusztus 23-án, első gyilkossága után 22 nappal követte el azt, ami miatt a folyékony nikotint beszerezte. Akkori férje, Rostár István elvitte mulatni Lillafüredre, ahol a férfi előbb lerészegedett, majd együtt mentek el egy vendéglőbe. Itt Erzsébet nagyon trükkös volt: amíg férje megsürgette a szakácsokat a konyhán, a saját, fröccsöt tartalmazó poharába öntött a méregből. Miután férje az étkezés során megitta saját fröccsét, elkérte a feleségéét, aki addig egy kortyot sem ivott. Miután Rostár ivott, rosszul lett, s néhány perc múlva meghalt, a nő pedig kihasználta a kialakult kavarodást, s a padlóra öntötte a pohara tartalmát. Rostár boncolása után a hatóságok arra jutottak, hogy alkoholmérgezés volt a halál oka.

Az első férje temetését követően Erzsébet ismét férjhez ment, ezúttal Holhos Jánoshoz, ám ez a frigy sem sült el jól, a férj hamar elköltözött Penészlekről. Az egyedül élő Erzsébet pedig hiába volt egy másik férfi felesége, együtt hált különféle férfiakkal, amit a nő testvére, Juhos Ferencné nem nézett jó szemmel. A nővér szóvá is tette elégedetlenségét. Nem kellett volna: Erzsébet ugyanis bosszút állt: otthagyott egy keveset nővérénél a nikotinos oldatból, amelyet utóbbi fel is hajtott. Holhos Jánosné 1959. április 22-én követte hát el negyedik gyilkosságát, 21 hónappal az első esetet követően. A rendőrség itt is öngyilkosságot állapított meg.

A gyilkos nikotin
A nikotin az alkaloidák csoportjába tartozó, igen erős mérges vegyület. A nikotinlevélből kinyert, majd desztillált formája színtelen és könnyen mozgó folyadék, amelynek ugyanakkor égető íze és kábító szaga van. Könnyen oldódik borszeszben, vízben és más folyadékokban. Növényvédő és rovarölő szerként is hasznosítják. A világ egyik legerősebb és leggyorsabban ható mérge, emberre testsúlykilogrammonként 0,01 gramm nikotin is halálos veszélyt jelent.

NULL

Lebukás, tárgyalás, ítélet

Holhos Jánosné négy gyilkosságot úszott meg, s ha nem szorult volna meg anyagilag, vagy körültekintőbben járt volna el, valószínűleg sosem derült volna ki, hogy mit művelt. 1959 júliusában ugyanis Penészlek tanítója látogatóba indult egy ismerőséhez. Két deci pálinkát vett az italboltban, hogy ne menjen üres kézzel. Hárman ittak az italból, hamar rosszul lettek, de tudtak orvost keríteni, aki gyomormosást hajtott végre rajtuk, így nem lett baja a férfiaknak. Az orvos jelentette az esetet a hatóságoknak, akik megvizsgálták a kétdecis pálinkásüveget, amelyről később kiderült: az a flaska volt, amiben Holhos Jánosné tárolta a nikotinos oldatot korábban, majd visszaváltotta. Az italboltos az italmérés előtt kiöblítette az üveget, amiből a tanító aztán hamar ivott az ismerőseivel, ezért nem haltak bele a kalandba. A boltos emlékezett, kitől vette át az üvegcsét, így kezdték felgöngyölíteni az ügyet a hatóságok.

Természetesen az ügyben nem ez volt az utolsó csavar. Őrizetbe vették, többször is kihallgatták, amelyek során egymásnak ellentmondó vallomásokat tett. Nem tartóztatták le, mert terhes volt, végül meg is szülte gyermekét, aki öt hónapos korában, 1960 augusztusában elhunyt – influenzában. Az ekkor tapasztaltak sokat nyomtak a latban az ügy végső megítélésében: Holhos Jánosné ugyanis nem bánkódott különösebben gyermeke halálán. A tárgyalási folyamat, valamint az elmeorvosi vizsgálatok során az derült ki, hogy Erzsébet a környezetéhez képest sokkal intelligensebb, logikusan gondolkodott, és annak ellenére, hogy írni alig tudott, képes volt választékosan kifejezni magát. Ugyanakkor „Holhosné számára egyszerűen nincs értéke az emberéletnek”, ahogy Pintér István fogalmazott a Tükörben.

A Miskolci Megyei Bíróság az ítéletében elismerte, hogy Holhos Jánosné követte el a négy emberölést, ám végül „csak” 15 év börtönre ítélte.

„A megyei bíróság a vádlott neveltetésének, elmaradott környezetének tulajdonította, hogy Holhosné közömbös az emberi élettel szemben, a »különleges« beállítottságát enyhítő körülményként értékelte”

– állt a Tükör cikkében. Az ügyben azonban a védelem enyhítésért, az ügyészség szigorításért fellebbezett, s a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság utóbbinak adott igazat. Indoklásuk szerint a gyilkosság a legsúlyosabb erkölcsi megítélés alá esik, amit a körülményektől és iskolázottságtól függetlenül mindenki tud.

Holhos Jánosnét tehát 1961. november 29-én halálra ítélték. Az ekkor még mindig csak 26 éves nő kegyelmi kérvényében így fogalmazott az Index cikke szerint:

„A legnagyobb nyomorban éltem, a legszerényebb falusi körülmények között (…). Még fiatal vagyok. Dolgos élettel talán még jóvá tehetem szörnyű bűnömet, nagyon félek a haláltól.”

A nikotinos sorozatgyilkos azonban nem kapott kegyelmet, s hatvan* évvel ezelőtt, 1962. január 23-án felakasztották Miskolcon.


* Cikkünk eredeti verziójában az szerepelt, hogy ötven éve történt a kivégzés, holott hatvan volt az. A hibáért elnézést kérünk.


Cikkünk eredetileg a Tobacco 2022/01-es számában jelent meg.