Belső konfliktusról akkor beszélünk, ha egyformán vonzó céljainkat, szükségleteinket vagy motívumainkat egymással összeegyeztethetetlenek érezzük. Ezek a dilemmák erős belső feszültséget, stresszt okozhatnak, mindezek pedig hatással lehetnek a munkahelyi teljesítményünkre is.

Mi jelzi a belső konfliktusokat?

Belső konfliktus megnyilvánulása lehet a halogatás, a döntésképtelenség vagy a motiválatlanság. Ezek hátterében egyebek között a prioritások felállításával, vagy alkalmatlanság-érzéssel kapcsolatos dilemmák is meghúzódhatnak.

Belső konfliktus jelenlétére utal az olyan kifejezések használata is, mint „egyrészt-másrészt” vagy „az eszemmel egyetértek, de a lelkem nem tudja elfogadni” vagy „ugyanannyi érvem van mellette, mint ellene”. Ismerősek az alábbi mondatok? „Nagyon szeretném tartani a határidőket, de nem tudok a minőségből sem engedni.” „Szeretnék megfelelni a munkahelyi elvárásoknak, de a családom is fontos.” „Egyik pillanatban szeretnék vezető lenni, egy másikban meg nem.” Gyakran használjuk ezeket a kifejezéseket anélkül, hogy tudatában lennénk, hogy mélyebb belső konfliktust jeleznek.

Kurt Lewin német pszichológus a belső konfliktusok három csoportját különítette el:

• „Két dolgot akarok, de csak egy lehet.” Pl. elutazhatnék nyaralni, vagy ugyanabban az időpontban elmehetnék egy fontos/érdekes szakmai rendezvényre, de csak az egyiket választhatom. Ebben az esetben két pozitív lehetőség közül kell választani.
• „Két rossz közül a kisebbik rossz” dilemmája. Két, nagyjából azonos nagyságú negatív (egészségtelen, veszélyes) lehetőség között kell választani. Pl. megszűnik a munkaköröm, és választanom kell az elbocsátás vagy egy rosszabb kondíciókkal bíró munkakör között.
• Konfliktus két, azonos nagyságú, de ellentétes irányú lehetőség (pl. jó-rossz, nyugodt-izgalmas) között. Ez állhat elő egy munkahelyi vita felvállalása kérdésében. Ha nem vállalom fel, az fenntarthatja a látszólagos harmóniát, ha felvállalom, az feszültséggel jár, de megoldást hozhat.

A munka világában a belső konfliktusok gyakran alakulnak ki a betöltött szerepeinkhez kapcsolódóan

• Szerep-kétértelműségből fakadó konfliktusok: nem világosak a velünk szemben támasztott elvárások, érthetjük így is és úgy is azokat.
• Személyes szerepkonfliktusok: az egyes szerepeinkkel kapcsolatos elvárások egymással nehezen összeegyeztethetők. Ide tartozhat a munka vs. magánélet kérdésköre, pl. „jó anya legyek, vagy a munkahelyen teljesítsek jól?”.
• Szerepen belüli konfliktusok: egymással ellentétes szerepelvárások, pl. középvezetői pozícióban a szervezeti érdek vagy a beosztottak érdekének figyelembevétele.

Ezek megelőzésében a tiszta, egyértelmű együttműködési szabályok, illetve kommunikáció nagy szerepet játszik, ám még ilyen feltételek mellett is kialakulhatnak a fenti dilemmák a belső értékek-külső elvárások ütközése mentén.

8 szempont a belső konfliktusok megoldásához

1. Azonosítsd a kiváltó okokat

A belső konfliktusok néha észrevétlenek maradnak, csak azt érezzük, hogy valami „nem oké”, van bennünk feszültség. Ezért időről érdemes önvizsgálatot tartanunk. Szánj időt arra, hogy megpróbálod megérteni a feszültséged gyökerét, ahelyett hogy abban bíznál, majd magától elmúlik. Tegyél fel magadnak kérdéseket, hogy jobban megértsd az elvárásaidat és motivációidat.

2. Tudatosítsd a kulcsfontosságú értékeidet

A személyes értékek ismerete útmutatást adhat azokban a munkahelyi és magánéleti helyzetekben, amikor a következő lépés homályos és tele van bizonytalansággal. A legjobb döntések a legbelső személyes értékeink mentén születnek.

3. Tudatosítsd a helyzettel kapcsolatos érzelmeidet és gondolataidat

A belső konfliktusok kezeléséhez képesnek kell lenned arra, hogy gondolataidat és érzelmeidet egyensúlyban tartsd, hogy mindkettőt figyelembe tudd venni a döntésedben. Ha hajlamos vagy egyikre vagy a másikra jobban hallgatni, akkor ennek megfelelő döntést hozol. Ha ennek tudatában vagy, akkor képes leszel ezeket figyelembe véve megoldani a dilemmáidat.

4. Fogalmazd meg, mire van valóban szükséged, mit akarsz igazán

A belső konfliktusok gyakran abból fakadnak, hogy nem ismerjük fel saját szükségleteinket és vágyainkat, és hagyjuk, hogy ezeknek ellentmondó helyzetekbe kerüljünk. Ha úgy érzed, hogy „nem vagy a helyeden”, lépj egyet hátra, és gondold át, mit szeretnél, mire van szükséged. Ennek ismeretében tudod erre összpontosítani az energiáidat.

5. Mérlegeld az előnyöket és hátrányokat

Ossz fel egy lapot két félre, és sorold fel a döntésed összes előnyét az egyik oldalon és a hátrányokat a másikon. Lásd és vesd össze az arányokat.

6. Ismerd fel a félelmeidet

A félelem sok esetben alapja a belső konfliktusoknak. Néha a mögöttes félelem felfedezése segít tisztábban látni és irányt mutatni. Félsz, hogy megítélik a teljesítményed? Vagy attól tartasz, hogy az egész személyiségeddel kapcsolatban alakítanak ki véleményt mások? Szeretnél tökéletes lenni a munkádban, és félsz, hogy ezt nem tudod teljesíteni? Az ilyen típusú félelmek is lehetnek belső konfliktusok elindítói.

7. Lépj ki a „csak két választás lehetséges” csapdájából

Van, hogy azért ragadunk bele belső dilemmákba, mert azt gondoljuk, csak kétféle megoldás közül választhatunk. Azonban sok esetben lehetséges ezek bővítése vagy elegyítése. Ne hagyjuk, hogy csak feketén-fehéren lássuk a dolgokat. Keressük az árnyalatokat, az új megközelítéseket!

8. Mélyítsd az önismeretedet

Annak érdekében, hogy egy belső konfliktus kapcsán megtaláld a belső békéd, először is ismerned kell magadat. Csak az önismereten keresztül értheted meg azt, hogy számodra mi a legjobb megoldás. Az önismeret lehetőséget ad arra, hogy jobban igazodj személyes értékeidhez, meggyőződéseidhez.

Minél jobban és többször reflektálsz önmagadra, annál inkább tudatában leszel a belső konfliktusaidnak. Ezen dilemmák, feszültségek azonosítása és feloldása kulcsfontosságú része az önfejlesztésnek és ezen túl a munkahelyi teljesítményednek és jóllétednek.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Fahad Bin Kamal Alik / Unsplash)