Egy új kutatás szerint mind a koffeines, mind a koffeinmentes kávé pozitív hatással lehet a hangulatra és a kognitív teljesítményre, részben a bélmikrobiomra gyakorolt hatásuk révén – írja a New Scientist.

A kutatók régóta tudják, hogy a kávé befolyásolja az emésztést, a gondolkodást és a közérzetet, de eddig főként a koffein szerepére koncentráltak. A Nature Communications folyóiratban áprilisban megjelent tanulmány azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a kávéban található polifenolok – növényi eredetű vegyületek – is fontos szerepet játszhatnak, mivel a bélbaktériumok ezeket biológiailag aktív anyagokká alakítják.

A konkrét kutatás

A vizsgálatot John Cryan és kollégái – a University College Cork kutatói – végezték. A kutatásban 62 egészséges önkéntes vett részt: felük rendszeresen fogyasztott kávét, míg a többiek nem. A rendszeres kávéfogyasztók először két hétig teljesen elhagyták a kávét, majd háromhetes időszak következett, amelynek során véletlenszerűen koffeines vagy koffeinmentes kávét kaptak. A kutatók vér-, nyál-, vizelet- és székletmintákat gyűjtöttek, valamint vizsgálták a résztvevők hangulatát, memóriáját, stressz-szintjét és alvását is.

Az eredmények szerint a koffeines kávé fogyasztása alacsonyabb szorongással és jobb figyelemmel társult, míg a koffeinmentes változat javította a memóriatesztek eredményeit és az alvás minőségét. Mindkét típus csökkentette a stressz és a depresszió érzését. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a kávé elhagyása, majd újbóli bevezetése gyors változásokat idézett elő a bélmikrobiomban, és növelte a jótékony baktériumok szintjét. Cryan elmondta:

„Meglepődtünk azon, milyen dinamikusan reagál ez a rendszer.”

A kutatás értelmezése

A vizsgálat arra utal, hogy a kognitív javulásokat valószínűleg nem maga a koffein, hanem inkább a polifenolokból származó metabolitok okozzák. Daniele Del Rio, a Parmai Egyetem munkatársa szerint a következő fontos lépés annak feltárása lesz, hogy a különböző kávéfajták miként hatnak a mikrobiomra. Mint fogalmazott:

„Nem minden kávé egyforma: még a pörkölés mértéke is alapvetően befolyásolja a kémiai összetételüket.”

Más szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek az eredmények értelmezésében. Nicola Segata, a Trentói Egyetem kutatója szerint a tanulmány érdekes és fontos területet vizsgál, de a viszonylag kis mintaszám miatt nem biztos, hogy általánosíthatók az eredmények. Eközben Telmo Pievani, a Padovai Egyetem munkatársa úgy véli, hogy a kutatás azt sugallja: az emberi bélrendszer ökoszisztémája segíthette az embereket abban, hogy

„genetikai változások nélkül is viszonylag gyorsan alkalmazkodjanak az eltérő étrendekhez és környezetekhez”.

Borítóképünk illusztráció (Forrás: Julien Tromeur / Unsplash)