Hetedik alkalommal gyűltek össze a trafikosok Balatonalmádiban 2023. május 9–10-én, hogy a Tobacco Hungary keretében hasznos szakmai ismeretekkel gazdagodjanak, kapcsolatot ápoljanak egymással, a dohánypiac, valamint az FMCG-szektor képviselőivel, s egyúttal megünnepeljék a tízéves trafikszektort és a Tobacco Magazin szintén tízéves fennállását.

A Tobacco Magazin nélkül személytelenebb lenne az iparág

A másfél napos konferenciát Jászter Csaba, az Országos Dohányboltellátó Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

„Külön szeretném köszönteni az idén tízéves Tobacco Magazin szerkesztőit, munkatársait, rendezvényszervezőit. Azt gondolom, hogy a Tobacco Magazin nélkül iparágunk egy kicsit személytelenebb, szürkébb, fantáziátlanabb lenne. Azt gondolom, hogy ezek a kiadványok mindannyiunkat arra ösztönöznek, hogy hónapról hónapra próbáljunk meg egy kicsit kreatívabbak, színesebbek, egyedibbek lenni, mint mások. Ugyanakkor az interjúkban, személyes portrékban bemutatjátok azokat a személyes tényezőket, amelyek összekötnek mindannyiunkat. Kívánom, hogy még legalább tíz évig menjünk együtt közösen ezen az úton”

– fogalmazott Jászter Csaba. A dohány-kiskereskedelmi rendszer elmúlt tíz évéről szólva elmondta, hogy a magyar gazdaság egyik sikertörténetéről van szó. „Az állami adóbevételek folyamatosan növekednek, az iparágunk átláthatóbban működik, mint valaha, s a forgalom – és ezáltal a nyereség is – rekordnagyságot ért el az iparágban” – mondta az ODBE ügyvezető igazgatója, megemlítve, hogy a magyar rendszert megannyi országból hozzájuk érkezett delegáció igyekezett megismerni, s mindannyian elismerően nyilatkoztak a hazánkban létrehozott trafikrendszerről. Hozzátette, az együttműködés és a kölcsönös bizalom a biztosíték arra, hogy együtt lendüljünk át a megpróbáltatásokon.

„Az immár hagyománynak tekinthető, évenként megrendezett Tobacco Hungary konferencia az ideális helyszíne a párbeszédnek, témafelvetéseknek, az izgalmas kerekasztal-beszélgetéseknek”

– jelentette ki Jászter Csaba.

Szabályozói és gazdasági helyzet, trafikos kérdések

Ezt követően dr. Szabó Gergely Gábor ügyvéd (Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda) tekintette át, milyen jogszabályi változások előtt áll a dohány-kiskereskedelem. „Ne olyan hevesen a pult fölött! Jogi aktualitások a Nemzeti Dohányboltokban” című előadását a gyógynövényes hevítőrudakkal kezdte, amelyek 2023. február 1-jétől lettek adóköteles termékek, s azóta csak trafikokban forgalmazhatók az új készletek. Akik korábban jogszerűen beszereztek ilyet, meglévő készleteiket 2023. július 1-jéig forgalmazhatják, azonban új készletet 2023. február 1-jét követően már nem szerezhetnek. Ezt követően a pultvonal kérdése került szóba: egy tavaly decemberi rendelet szerint a dohányboltokban 2024. január 1-jétől a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül fogyasztók számára jól láthatóan kizárólag dohánytermékek helyezhetők el. Szabó Gergely Gábor szerint sem egyértelmű, hogy miként kell értelmezni ezt a rendeletet, mindenesetre megemlítette, előfordulhat, hogy az üzleteket át kell majd alakítani emiatt, s a mindennapi munkavégzést megnehezítheti, a kiszolgálás sebességét pedig növelheti a rendelet. Kiemelte, hogy az impulzusvásárlások lehetőségét lényegében kizárja az új rendelet, mivel sok esetben a fogyasztónak nincs tudomása arról, hogy mely kiegészítő termékek kaphatók az adott dohányboltban, ha nem látja a pulton. Az ügyvéd előadásában mindezek mellett szó esett a trafikosok szakmai képzését érintő változásokról, valamint arról, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága egészségvédelmi és prevenciós tájékoztatóját is ki kell majd helyezni a trafikokban.

A következő programpontban Fodor Sándor, az ODBE kommunikációs és CORA-vezetője válaszolt a trafikosok kérdéseire. A Tobacco Magazin főszerkesztőjével, Földi Bencével folytatott beszélgetés során szóba került például, hogy a gazdasági nehézségek és az iparági várakozások ellenére sem indult el bezárási hullám a Nemzeti Dohányboltok körében, hogy miként hat a magas jegybanki alapkamat a dohányboltok működésére, s hogy miként alakult a határokon átnyúló értékesítés volumene a közelmúltban. Minderről bővebb beszámolót olvashatnak külön cikkünkben.

„2022 a gazdasági kihívások éve volt – 2023-ban már látszik a fény az alagút végén?” címmel Németh Viktória és Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzői a nemzetközi és hazai gazdasági helyzetet tekintették át. Mint Németh Viktória előadásában elhangzott, a koronavírus-járvány megbontotta a kereslet-kínálat viszonyt, amely gyorsan helyreállt, viszont a karantén alatt leállt gyárak nem tudtak lépést tartani a kereslet növekedésével, ami beindította az áremelkedést is. Erdélyi Dóra elmondta, mindezt fokozták a háború okozta ellátásilánc-problémák is, melyek révén megugrottak az élelmiszer- és az energiaárak is. Ez tartós árnyomást eredményezett, a fogyasztók bizalma tartósan mélyponton van. A szenior elemző szerint az inflációs költségek közvetlenül és közvetett módon is hatnak, például az alapanyagárak és a szállítási költségek tekintetében. Erdélyi Dóra úgy fogalmazott, az év második felétől az infláció lassulása várható, a második felére pedig ismét egy számjegyű lehet a legtöbb fogyasztói kosár áremelkedése. A jegybanki alapkamat emelkedése és a fogyasztók keresletének csökkenése visszafogja az áremelkedést. Régiós szinten nálunk a legnagyobb a kamat, közel duplája a környező országokénak. A jegybanki alapkamat-emelés begyűrűzik a kereskedelmi bankok betéti és hitelkamatába is, viszont az adatok szerint a betéti kamat nagyobb ütemben növekedett. A forintárfolyam szempontjából Erdélyi Dóra szerint ez az év eddig erősödést mutat mind a dollárral, mind az euróval szemben. A jegybanki egynapos 18%-os betéti kamat megtartóerő a forint számára, mert jó befektetési célponttá teszi a magyar eszközöket. A dollár értékének csökkenése a forint erősödésével jár, mert növeli a kockázatvállalási hajlandóságot a befektetők körében. Idehaza elsősorban az MNB döntései és az infláció alakulása fogja meghatározni a forintárfolyamot a közeljövőben – zárta előadását a szenior elemző.

Szivarok és nem dohánytermékek hatékony értékesítése

Az első nap délutáni blokkját Olasz Mercédesz (Alföld-Tabak Kft.) nyitotta, aki arról beszélt, mire van szükség a szivarok értékesítéséhez a trafikokban, majd Bárány Szabolccsal (Cigar Tower Kft.) és Füzi Péterrel (Continental Cigar Kft.) kiegészülve kerekasztal-beszélgetés keretében beszélgetett. A kerekasztalon a felek érintették, hogy miért érdemes a trafikoknak komolyabban foglalkozni a szivarokkal, miért fontosak e területen is a képzések, egyúttal a szivarok egyedi kódolású nyomonkövetési rendszere is szóba került. Az elhangzottakról bővebben külön cikkben számoltunk be ebben a lapszámban.

Ezt követően Ficzere Zsolt (Triklon-IT Kft.) előadásában összefoglalta, miért lehet szükség a trafikok számára az online jelenlét kiépítésére, s milyen lehetőségek rejlenek a webshop kialakításában. A délutáni blokk következő előadásában Andreas Christou (RetailZoom Kft.) arról beszélt, hogyan fogynak a dohányboltokban a nem dohánytermékek, s melyek a legnépszerűbb kategóriák, majd Soós Mihály (Debreceni Egyetem) bemutatta a dohányboltokban végzett szemkamerás kutatásuk legfontosabb megállapításait, s hogy miért fontos az in-store marketing a trafikokban. A délutáni blokk a „Hogyan lehet hatékonyan értékesíteni FMCG-termékeket a trafikban?” című kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen Andreas Christou és Soós Mihály mellett Belovai Csaba (Zwack Unicum Nyrt.) és Szőllősi Balázs (Spiritstore) vett részt Tóth Zoltán (DiginStore Zrt.) moderálásában. A beszélgetés során olyan témákat érintettek, mint a trafikok közül való kitűnés, a trafikrendszer sikere beszállítói oldalról, az infláció hatásai, valamint a vásárlói élmény fontossága a Nemzeti Dohányboltok esetében. A nem dohánytermékekkel kapcsolatos délutáni blokkról szintén külön cikkben számoltunk be.

A konferencia első napja a partnereink által biztosított tombolanyeremények kisorsolásával, valamint a trafikrendszer és a Tobacco Magazin tízéves fennállásának megünneplésével zárult. A lapunkat kiadó Professional Publishing Hungary Kft. részéről Vándor Ágnes ügyvezető igazgató köszönte meg partnereinknek a tízéves együttműködést, majd kezdetét vette a hajnalig tartó fergeteges buli, amelyen a trafikosok együtt táncolhattak a dohánypiac szereplőivel DJ Endy zenéire.

Ágazati kerekasztal és mindennapi függőségeink

A rendezvény második napja a Tobacco Hungaryk történetében már szokássá vált ágazati kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen Apáti Béla (Rónatabak Kft.), Dobó Gábor (Philip Morris Magyarország Kft.), Füzi Csaba (Continental Dohányipari Zrt.), Lustyik János (Imperial Tobacco Magyarország Kft.), Nagy Sándor András (BAT Pécsi Dohánygyár Kft.) és Szabó Márk (JTI Hungary Zrt.) vett részt a Tobacco Magazin főszerkesztője, Földi Bence moderálásával. A beszélgetés során a többi között szó esett a trafikrendszer előtti időkről, a Nemzeti Dohányboltok kialakítása óta eltelt tíz év legnagyobb kihívásairól és tanulságairól és a hevített dohánytermékek ízesítési tilalmának várható hatásairól. Ahogy a korábbi években, az ágazati kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakról is külön cikkben számolunk be ebben a lapszámban.

A konferenciát Zacher Gábor toxikológus előadása zárta „Mert dohányozni jó?” címmel. A „nemzet toxikológusa” beszélt saját dohányos élményeiről, a függőségekről általában, illetve a leszokásról. Elmondta, a függőség a magyar nyelvben rendelkezik egy negatív felhanggal, miközben valójában magában foglalja a ragaszkodás jelentéstartalmat is. A függőség általában egy emléknyomhoz kötődik, ezáltal teljesen kitörölni nem lehet, csak elfojtani. Minél fiatalabb korból származik ez az emléknyom, annál nehezebb elfojtani. Erre remény van, csak az esetek többségében motiváció nincs. A nikotinnal kapcsolatban Zacher Gábor kiemelte, kis mennyiségben alapvetően pozitív hatása is lehet, hiszen csökkenti az étvágyat, serkent és éberebbé tesz. A füstmentes alternatívákkal kapcsolatban elmondta, alapvetően az illat- és aromaanyagok toxicitása kérdőjeles. A hevített dohányt előnyösebbnek véli az elektromos cigarettánál, mert egy töltet elszívása körülbelül ugyanannyi időbe telik, mint egy hagyományos cigi, míg az e-cigiből gyakran nagyobb mennyiséget szívnak el egyszerre. Utóbbi termékekkel kapcsolatban szerinte a legfőbb probléma a fiatalok fogyasztása, különösen azért, mert a hagyományos cigarettával szemben nincs egy jelmondat, ami elrettentené őket (például az, hogy a cigarettától büdös leszel). Zacher Gábor szerint az e-cigaretták (mint az Elf Bar) esetében túl pozitív az összkép, ugyanakkor azt is kifejtette, hogy a tiltás nem jelent valós megoldást, mert az sok esetben, főleg a fiatalok körében, csak még vonzóbbá teszi az adott terméket.

„Függőségek nélkül élni lehet, de nem érdemes”

– zárta előadását a toxikológus.

Természetesen konferenciánk nem jöhetett volna létre a tavalyinál nagyobb számú támogató partnereink nélkül, akiknek ezúton is köszönjük, hogy segítettek abban, hogy idén is megrendezhettük a Tobacco Hungaryt.