hero
Tobacco 2022. április 28. 08:00
Mitől káros a cigarettázás: a fő probléma az égés és a keletkezett füst
Új rovat indul a Tobaccóban, amelyben a hagyományos dohányzással és az újgenerációs termékekkel kapcsolatos friss kutatási eredményeket kívánjuk majd bemutatni. Elsőként a dohányzás és a dohányfüst tudományos hátterével foglalkozunk.

Ha dohányzásról van szó, általában a legelterjedtebb termékfajta, a cigaretta fogyasztására gondolunk. Ilyenkor a dohányos meggyújt egy cigarettát, majd letüdőzi az égés során keletkező füstöt. A dohányzás folyamata addig tart, amíg a dohány és az azt körülölelő papír teljesen el nem égnek.

Elképesztő, de igaz: a cigaretta végén a dohány égésének hőfoka akár a víz forráspontjának 6–9-szeresét is elérheti. Ez a magas hőmérséklet az egyik fő oka annak, miért káros a dohányzás. Tudományos kutatások bizonyították, hogy minél magasabb hőmérsékleten ég egy cigaretta, annál nagyobb mértékben képződik káros anyag.

Az égés alapvetően egy összetett kémiai folyamat, amelynek során egyebek között füst is keletkezik. S bár a füst légneműnek tűnik, cseppfolyós és szilárd halmazállapotú részecskék is megtalálhatók benne. A cigarettafüstben egyebek között nikotin, víz és glicerin található, emellett körülbelül hatezer vegyi anyagot is tartalmaz, amelyek közül nagyjából 100 igazoltan káros vagy potenciálisan káros az emberi szervezetre.

A nikotin és a kátrány

A nikotin a legfőbb oka annak, hogy az emberek dohányoznak – természetesen a cigarettázással járó rituálé és az íz élvezete mellett. A nikotin egy francia diplomatáról, Jean Nicot de Villemainről kapta a nevét, aki a 16. század második felében elterjesztette a tubákolás szokását a francia királyi udvarban.

Egy, az alkaloidok közé tartozó szerves vegyületről van szó, amely nemcsak a dohányban, hanem kis mennyiségben más burgonyafélék közé tartozó növényekben is termelődik, mint például a paradicsom vagy a burgonya. A nikotin a szervezetbe jutva aktiválja a nikotinos acetilkolin receptorokkal rendelkező sejteket, ami adrenalin felszabadulásához vezet. Utóbbi pedig megnöveli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vér glükózszintjét, valamint szapora légzést is okoz. Emellett növeli az agy dopaminszintjét is, ezáltal a fogyasztása súlyos függőséghez vezethet.

Forrás: Adobe Stock

A nikotin hő hatására kezd felszabadulni a cigarettából. Ám amikor a cigaretta parazsa eléri az égéshez szükséges hőfokot, már mintegy hatezer vegyi anyag kerülhet a füstbe. Utóbbiak között körülbelül száz káros és potenciálisan káros vegyi anyag is előfordul, s ezek az elsődleges okozói a dohányzással kapcsolatos betegségeknek. A dohányfüstből visszamaradt szilárd részecskéket összefoglalóan kátránynak nevezik, ám ez nem összekeverendő a köznyelvben használt kátrány kifejezéssel (utóbbit szuroknak is hívják, s egy olyan gyantaszerű anyag, amely kőszén és gyanta illó részeinek lepárlása után marad vissza).

A füstmentes alternatíva

Tudományos kutatások bizonyították az elmúlt évtizedekben, hogy a legtöbb káros, illetve potenciálisan káros anyag a dohányzás közbeni égés során keletkezik. Ezen kutatások eredményeit számos orvos és egészségügyi szakember is elismerte. Többek között dr. Scott Gottlieb is, aki 2017 és 2019 között az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatalát (FDA) vezette. Gottlieb így fogalmazott: „Az FDA elismeri, hogy a cigaretták, és különösen az égés és a füst az elsődleges okozói a dohányzáshoz kapcsolódó betegségeknek, és nem a nikotin.”

Az égéssel nem járó füstmentes technológiák (mint az e-cigaretták, a hevített dohánytermékek, a rágódohányok vagy a dohányt nem is tartalmazó nikotinpárnák) fogyasztása a tudományos kutatások alapján akár 70–95%-kal alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járhat, mint a hagyományos, égéssel és füsttel járó nikotin- és dohánytermékek használata. Ennek oka, hogy az égéssel járó kémiai folyamatok ezeknél a termékeknél nem, vagy csak részben zajlanak le, ezért jóval kevesebb káros anyag juthat a szervezetbe, mint a hagyományos dohánytermékek fogyasztása esetén. Azt, hogy a cigarettákhoz képest pontosan mennyivel kevesebb káros anyag juthat a szervezetbe, az egyes füstmentes terméktípusoknál külön-külön vizsgálják a tudósok, valamint azt is, hogy milyen arányban áll egymással a károsanyag-csökkenés és az egészségkárosító hatás mértéke.

Természetesen az orvostudomány mindenkinek azt javasolja, hogy a dohányzáshoz köthető ártalmak csökkentésére a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, és kerülünk mindenféle nikotin- és dohányterméket, dohányzás esetén pedig ezen termékek fogyasztásával hagyjunk fel. Ám azok számára, akik valamilyen okból nem szoknak le, a füstmentes termékek egy kevésbé káros alternatívát jelenthetnek. Nem csoda, hogy egyre több helyen ismerik el, hogy egyes füstmentes nikotintartalmú termékek akár segíthetnek is a cigarettáról való leszokásban. Legutóbb az Európai Parlament tett így, erről a Tobacco 2022/04-es számában, a Felemás uniós elismerés az e-ciginek című cikkünkben olvashatnak bővebben.

Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a dohányzás minden formája káros, így a füstmentes termékek sem kockázatmentesek, hiszen a bennük található nikotin ugyanúgy függéshez vezethet, mint a hagyományos dohánytermékek esetében.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

A cikk a Tobacco 2022/05-ös számában jelent meg.