A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet alapján kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősül a tej és tejtartalmú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír. A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék után darabonként 50 forint visszaváltási díj fizetendő.

Úgy gondolom, hogy már mindannyian találkoztunk a visszaválthatóságot jelző oda-vissza nyíllal, amelynek közepén az „50 Ft” felirat olvasható. Megtörténhetett ez a találkozás a hétköznapok során, amikor elfogyasztottunk egy üdítőt, vagy az üzletben, amikor megérkezett az áruval az első termék, amelyet már DRS-jelzéssel láttak el. Mi is az a DRS? Deposit Return System, szó szerinti fordításban betét-visszatérítési rendszer. Az említett jelzéssel ellátott termékekre alapesetben 50 forint betétdíj számítódik fel. Ez az első belföldi forgalomba hozatalkor kerül a termékre. Ezek után megfizeti a gyártónak a nagykereskedő – vagy a kiskereskedő, attól függően, hogy milyen az ellátási lánc –, a nagykereskedőnek pedig mi, kiskereskedők. A lánc végén pedig nekünk, kiskereskedőknek, a fogyasztók.

Gondoljunk erre amolyan „áfaként”. Jön és megy, annyi különbséggel, hogy itt sosem keletkezik befizetendő vagy visszaigényelhető összeg. Továbbá, a mi üzletünk eredményességét ez nem befolyásolja. Ebből rögtön következik, hogy a különböző, már megszokott kimutatások készítésekor vegyük ezt figyelembe, hiszen könnyen olyan pozitív növekedést láthatunk, ami nem valós, csak a visszaváltási díjból származik.

DRS-termékek a cikktörzsben

Amikor a termék beérkezik az üzletbe, érdemes arra figyelni, hogy ezeknek az áruknak új gyári vonalkódjuk van. Tehát ezeket a termékeket újra fel kell venni a cikktörzsbe. Ez egy remek lehetőség egyébként arra, hogy egy adattisztítást végezzünk – egységesítsük az évek alatt különböző formátumban és néven felrögzített termékeket, és egy általunk megfogalmazott szabvány szerint rögzítsük újra, ezzel megkönnyítve a jövőbeni munkát. Ha mindezt megtettük, állítsuk be, hogy a terméknek göngyölege van. Kasszarendszertől függően ezt eltérő módon tudjuk megtenni. Amennyiben ebben segítségre szorulunk, keressük fel a szolgáltatónkat. A legideálisabb egyébként az, ha a rendszer beállítása után ezt automatikusan kezeli minden alkalommal, amikor a cikknek mozgása van. Legyen ez eladás, bevételezés, esetleg szállítói visszáru vagy selejtezés.

Egy gondolat erejéig ki is térnék a selejtezésre. Eddig is anyagi kárral járt, ha egy terméket szavatossági idő, sérülés vagy más ok miatt le kellett selejtezni. Ehhez most hozzáadódik a visszaváltás díj, ami egy zsugortermék esetén 600 és 1200 forint extra terhet jelent kivezetés esetén.

A termék létrehozásakor azt is vegyük figyelembe, hogy a visszaváltási díj – ami ez esetben most a göngyöleg lesz – AHK áfakörös termék, azaz az áfa hatályán kívül eső terméknek minősül, ezért azt nem tehetjük meg, hogy beépítjük az árba. A jogszabály szerint egyébként a visszaváltási díj összegét a számlán vagy a nyugtán a termék árától elkülönítve kell feltüntetni. Érdemes lehet még a könyvelésünkkel is egyeztetni a témáról, továbbá olyan adatokat szolgáltatni, amelyeken jól elkülönített módon meghatározható ezeknek a termékeknek a készletértéke és a visszaváltási díj készletértéke is. Ezt tegyük meg már év közben. A készletértéket említve gondoljunk arra is, hogy a termékek megjelenése után a készletértékünk is nőhet akár több százezer forint értékben is, függően attól, hogy mennyi ilyen termékünk van.

DRS-termékek az eladótérben

Miután mindezen túl vagyunk, figyelnünk kell arra, hogy az elkövetkezendő időben párhuzamosan lesznek forgalomban olyan termékek, amelyek egyszerre lesznek jelen az üzletünkben DRS és nem DRS formában. Ez odafigyelést igényel abban a tekintetben, hogy lehetőség szerint párhuzamosan ne kerüljön értékesítésre ugyanazon termék két variációja.

Ez nosztalgikus érzést válthat ki belőlünk. Emlékezzünk vissza, amikor még az adójegyen voltak feltüntetve a dohányáruk árai, és egy esetleges árváltozás esetén már egy másik feltüntetett árral érkezett meg a termék az üzletbe. Mit tettünk ekkor? Félreraktuk ezeket az „árváltozós” polcra, szekrénybe, vagy nem hoztuk ki a raktárból. Kinek mi vált be.

A keveredések elkerülése végett itt is bevethetjük ezt a régi praktikát. Ha egy adott termékből már DRS-variáns érkezik, addig nyugodtan tegyük félre, és mielőtt kikerülne, adjuk el az összes nem DRS-opciót – megelőzve ezzel a keveredéseket. Vegyünk egy példát: ha nem figyelünk erre, és párhuzamosan kerül ki az eladótérbe az áru, vagy vegyesen van betöltve a hűtőbe, és egyszerre több darabot vásárolnak meg ezekből, könnyen előfordulhat az, hogy egy már DRS-termékre nem számítjuk fel a visszaváltási díjat. Ezzel felborul a készlet, és anyagi kár is keletkezik.

Amennyiben több helyről, nagykereskedésből szerezzük be ugyanazon termékeket, az is előfordulhat, hogy ismét nem DRS-terméket kapunk. Így ne dőljünk hátra, ha már valamiből csak a betétdíjas áru található meg az üzletben. Érdemes ezt a figyelmet idén év végéig fenntartani. Bár kevés szó esik erről, fontos megemlíteni, hogy a tömény szeszeket is érinti a változás. Ezek a termékek pedig még lassabban fognak átfordulni visszaválthatóvá.

Ahogy már szó esett erről, a nyugtán külön kell feltüntetni a visszaváltási díjat. Tegyünk így az árkommunikációnkkal is. Ne felejtsük el tehát a termékek fogyasztói ára mellett feltüntetni a visszaváltási díjat is. A tapasztalat az, hogy a fogyasztók érzékenyek erre. Negatív élményekben lehet részünk, ha csak a fizetés során derül ki, hogy plusz ötven forintot kell fizetnie a vevőnek. Segíthetjük a kommunikációt azzal is, ha az üzletben jól látható helyen és megfelelő nagyságban tájékoztató plakátokat teszünk ki, amelyeken feltüntetjük a legfontosabb tudnivalókat, így a visszaváltási díj logóját és azt, hogy hol tájékozódhatnak a folyamattal kapcsolatban.

Visszaváltás a trafikban?

Érdemes lehet a visszaváltás lehetőségét is megvizsgálni üzletünkben. Nemzetközi tanulmányokat vizsgálva oda koncentrálódik az üdítőforgalom, ahol biztosított a visszaváltás lehetősége is. Ezért folyamatosan figyeljük az üdítőforgalmunkat és a vásárlók visszajelzéseit, igényeit is.

Amennyiben úgy döntünk, hogy visszaváltanánk, keressük meg a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-t. A weboldalukon megtalálhatunk minden fontos információt. Két út áll előttünk ez esetben. Amennyiben a mennyiség indokolttá teszi, és tudunk elegendő helyet biztosítani a gépnek és a pufferkapacitásnak, választhatunk visszaváltó-automatát, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, választhatunk kézi visszaváltást is. Ez esetben nekünk vagy kollégánknak kell a vásárlás során egy erre létrehozott mobilapplikáció segítségével végrehajtani a visszaváltást, és mindaddig sértetlenül tárolni a visszaváltott palackokat, amíg el nem szállítják azokat. Az elszállítás ezer darab göngyöleg összegyűlése után történik. Csak hogy el tudjuk képzelni, ez a visszaváltott csomagolóanyag kiszerelésétől függően minimum egy, a kereskedelemben ismeretes úgynevezett rollikocsi nagyságát teszi ki.

Érdemes még tudni, hogy minden visszaváltott palack után a MOHU szolgáltatási díjat fizet részünkre. Bármely utat választjuk is, szem előtt kell tartani azt, hogy elsősorban Nemzeti Dohánybolt vagyunk. Ebből eredően a visszaváltás mint lehetőség biztosítása során is be kell tartanunk az ide vonatkozó szabályokat. Biztosítanunk kell, hogy 18. életévét be nem töltő személy nem veszi igénybe a REpont szolgáltatást, továbbá azt is, hogy csak olyan termék csomagolóanyagát válthatjuk vissza, amely Nemzeti Dohányboltban forgalmazható, és az adott üzletben kapható is.

Nyitókép: Elszálltják az összegyűlt palackokat a biatorbágyi Príma üzletből 2024. augusztus 13-án. Ezen a napon a bolt visszaváltó automatájánál, a REpontnál tartottak sajtótájékoztatót abból az alkalomból, hogy a magyarországi kötelező visszaváltási díjas rendszer (DRS) keretében visszaváltották a százmiliomodik palackot. Fotó: Bruzák Noém / MTI