Tudományos kutatások bizonyították az elmúlt évtizedekben, hogy a legtöbb káros, illetve potenciálisan káros anyag a dohányzás közbeni égés során keletkezik. Ezen kutatások eredményeit számos orvos és egészségügyi szakember is elismerte – ezekről a Tobacco 2022/05-ös számában írtunk hosszabban a „Mitől káros a cigarettázás: a fő probléma az égés és a keletkezett füst” című cikkünkben.

A dohányfüst

Egy olyan hagyományos dohánytermék esetében, mint a cigaretta, a dohány égésének hőfoka akár a víz forráspontjának 6–9-szeresét is elérheti. Ez a magas hőmérséklet az egyik fő oka annak, miért káros a dohányzás. Tudományos kutatások bizonyították, hogy minél magasabb hőmérsékleten ég egy cigaretta, annál nagyobb mennyiségben képződnek káros anyagok.

Az égés egy összetett kémiai folyamat, amelynek során egyebek között füst is keletkezik. A füst valójában egyfajta aeroszol, amely az égés során keletkezik. És bár a füst egy aeroszol, nem minden aeroszol füst.

Mi az az aeroszol?

Az aeroszol szilárd és/vagy folyékony részecskék elegye gázban, általában levegőben. Az aeroszolt tulajdonképpen az teszi láthatóvá, hogy a részecskéken keresztül szóródik a fény, és emiatt „felhőnek” tűnik. Az aeroszoloknak sokféle típusa létezik, és attól függően, hogy mi hozza létre azokat, összetételük alapján nagyon eltérőek lehetnek. A párolgási/kondenzációs folyamatokból keletkező aeroszolok gyakori példái a felhők, a pára, a köd vagy a gőz.

A füst ugyan légneműnek tűnik, cseppfolyós és szilárd halmazállapotú részecskék is megtalálhatók benne. A cigarettafüstben egyebek között nikotin, víz és glicerin található, emellett körülbelül hatezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül közel 100 igazoltan káros vagy potenciálisan káros az emberi szervezetre.

A füstmentes termékek

Az égéssel nem járó füstmentes technológiák (mint az e-cigaretták, a hevített dohánytermékek, a rágódohányok vagy a dohányt nem is tartalmazó nikotinpárnák) fogyasztása a tudományos kutatások alapján akár 70–95%-kal alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járhat, mint a hagyományos, égéssel és füsttel járó nikotin- és dohánytermékek használata.

Ennek oka, hogy az égéssel járó kémiai folyamatok ezeknél a termékeknél nem, vagy csak részben zajlanak le, ezért jóval kevesebb káros anyag keletkezik és juthat a szervezetbe, mint a hagyományos dohánytermékek fogyasztása esetén.

Azt, hogy a cigarettákhoz képest pontosan mennyivel kevesebb káros anyag juthat a szervezetbe, az egyes füstmentes terméktípusoknál külön-külön vizsgálják a tudósok, valamint arra vonatkozóan még hosszú távú kutatások szükségesek, hogy milyen arányban áll egymással a károsanyag-csökkenés és az egészségkárosító hatás mértéke.

A dohánypára

A füstmentes termékek különböző fajtái (például hevített dohánytermék és e-cigaretta) esetében két különböző típusú pára jön létre. Ezúttal a hevített dohánytermékek párájáról lesz szó. Ezek a cigarettához hasonlóan dohányból készülnek – igaz, eltérő eljárással –, s úgy érik el, hogy ne keletkezzen füst, hogy a dohányt csak olyan hőmérsékletre melegítik, hogy az ne égjen, s így ne keletkezzen füst.

A dohánypára is aeroszol, amely tehát nem jár égéssel, s ezért a füsthöz képest jóval kevesebb káros vegyi anyagot tartalmaz. Egyes hevített dohánytermékek párája átlagosan kb. 90–95 százalékkal kevesebb káros anyagot tartalmaz, mint a cigaretták füstje. A vízzel, nikotinnal és glicerinnel együtt 532 kémiai összetevő van jelen a hevített dohánytermék párájában. Attól függően, hogy a hevített dohánytermék melyik változatát vizsgálják, a számok némileg változnak, de annyi bizonyos, hogy a cigarettafüstben körülbelül tízszer ennyi alkotóelem van jelen. A hevített dohánytermékek gyakran ízesítettek, ám a vizsgálatok azt mutatták, hogy az ízekért felelős összetevők egyike sincs jelen a dohánypárában olyan mennyiségben, amely oly mértékben károsíthatná a fogyasztó egészségét, mint a cigarettafüstben megtalálható részecskék. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala (FDA) is arra mutatott rá, hogy a potenciális rákkeltő anyagok, a légzőszervi mérgező anyagok, valamint egyéb mérgező anyagok mennyisége jelentősen alacsonyabb a hevített dohánytermékek párájában, mint a cigarettafüstben.

Természetesen a dohányzáshoz köthető ártalmak csökkentésének a legjobb módja, ha el sem kezdünk dohányozni, és kerülünk mindenféle nikotin- és dohányterméket, dohányzás esetén pedig ezen termékek fogyasztásával hagyjunk fel. Azon felnőtt dohányzók számára, akik valamilyen okból nem szoknak le, a füstmentes termékek egy kevesebb károsanyag-kitettséggel járó alternatívát jelenthetnek. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a dohányzás minden formája káros, így a füstmentes termékek sem kockázatmentesek, hiszen például a bennük található nikotin ugyanúgy függéshez vezethet, mint a hagyományos dohánytermékek esetében.

A cikk megjelenését a Philip Morris Magyarország Kft. támogatta.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Nguyen Linh / Unsplash)

A cikk a Tobacco 2022/10-es számában jelent meg.