Megválasztotta Unger Anna politológust a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének pénteken az Országgyűlés – írja az MTI. A titkos szavazáson az ELTE Társadalomtudományi Karának docense 137 igen, hét nem szavazatot kapott, egy képviselő tartózkodott, egy szavazat pedig érvénytelen volt.
A hivatal nyomozati elnökhelyettese Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze lett, ő 139 igen, hat nem szavazatot kapott. Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása szeptember 1-jétől hat évre szól.
Megválasztásuk után Unger Anna és Tasnády Katalin esküt tett.
Az NVVH
A parlament által július végén elfogadott, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény alapján a hivatal feladatait a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása, a közvagyon védelme, a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben a közvagyon köréből kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása, értékének megóvása és visszaszerzése érdekében látja el.
A hivatal egyebek mellett keresetet indíthat, más szerv eljárását kezdeményezheti, hatósági eljárásokkal, közigazgatási perekkel és a büntetőeljárással összefüggésben is vannak jogkörei.
Az NVVH-t az elnök vezeti, munkáját négy – közpénzügyi, nyomozati, vádemelésért felelős, valamint fellebbviteli – elnökhelyettes segíti.
Az MTI felidézte: Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén azt mondta, az elsők között fogják benyújtani a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvényt, mert a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott. A hivatal fel fogja tárni az állami közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciókat, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapok, az offshore hátterű konstrukciók szerepét, valamint minden olyan ügyletet, amelyeknél felmerül a közvagyon sérelmének, a hivatali visszaélésnek, a hűtlen kezelésnek, a pénzmosásnak, a költségvetési csalásnak vagy a vagyonkimentésnek a gyanúja – közölte akkor a kormányfő.
