A dohánypiac kihívásairól, különös tekintettel a piacméret kockázati tényezőiről beszélt a Tobacco Hungary 2022-n megtartott előadásában Kocsis Gábor, a JTI Hungary Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. A dohánypiac összértéke – kiskereskedelmi áron számolva – az elmúlt öt évben több mint 50 százalékkal emelkedett, idén várhatóan eléri az 1000 milliárd forintot is. Ezzel párhuzamosan a költségvetési adóbevételek is közel azonos mértékben nőttek, 2022-ben várhatóan 700 milliárd forint kerül ezáltal a központi költségvetésbe – mondta Kocsis Gábor, hozzátéve: „Mindez egy olyan környezetben történt meg, ahol számottevő piacméret-csökkenés is történt”. Mint mondta, a piac értéke helyreállítható adózással, árazással és egyéb módokon, ám a piacméret sokkal törékenyebb, ha az csökken, az az új bázis, amivel az iparág és a költségvetés számolhat.

A kockázati tényezők

A legfontosabb kockázati tényezőnek az inflációt nevezte. 2020-ban a családok kiadási szerkezetének 60 százaléka olyan tételekből állt, amelyeknél az átlagosnál jóval magasabb jelenleg az infláció. Példaként az alapvető élelmiszereket említette, amelyeknél augusztusban 50 százalékot meghaladó emelkedést is mértek az egy évvel korábbi árhoz képest. Mindezek miatt csökken a lehetőségük arra, hogy például dohánytermékeket vásároljanak a jövőben. További fontos kockázati tényező Kocsis Gábor szerint a lakossági hitelállomány növekvő mérete. A háztartások hitelei szintén drágulnak, emelkednek a törlesztőrészletek. Így szintén kevesebb pénz maradhat a dohánytermékekre a háztartásoknál. A harmadik tényezőként a rezsiköltségek és az üzemanyagok árának lehetséges emelkedését említette a JTI vállalati kapcsolatokért felelős vezetője, amelyek hatása a korábbi kockázati tényezőkéhez hasonló a vásárlóerő-csökkenés tekintetében. Kocsis Gábor szerint egyébként valószínűleg a kijelöléssel működő dohányboltok vannak kitéve leginkább a várható vásárlóerő-csökkenés veszélyeinek.

„Elképzelhető, hogy vissza fognak adni engedélyeket, ami növelheti az ellátatlan települések számát. Kérdéses, hogy az ellátatlan településeken élő dohánytermék-fogyasztók honnan fogják beszerezni a termékeiket: elhagyják a dohánypiacot, vagy alternatív megoldást próbálnak keresni”

– fogalmazott. Ebből következik a következő kockázati tényező: a feketepiac. Mint mondta, 2020–2021-ben 115 illegális dohánygyárat számoltak fel a hatóságok az Európai Unió területén, csak tavaly 74 gyárat. Mindez Kocsis Gábor feltételezése szerint csak a jéghegy csúcsa, egészen biztosan jelentős számban vannak még működő gyárak. Az Ukrajnában működő gyárak száma is jelentősen megnőtt 2020 és 2022 között. A JTI vállalati kapcsolatokért felelős vezetője szerint a koronavírus-járvány miatti határlezárások feloldását követően van arra esély, hogy akár 8–10 százalékra nőjön az adózatlan dohánytermékek aránya a teljes magyar dohánypiacon. Mint mondta, főleg a cigaretta és a hevített dohánytermékek csempészete nőhet a jövőben. „Minden egyes egy százalék nem Magyarországon adózott fogyasztás a költségvetési bevételekből mintegy hatmilliárd forintos kiesést jelent” – fogalmazott Kocsis Gábor, aki szerint mindez azért fontos, mert a kieső adóbevételek miatt előfordulhat, hogy újabb adóemelés következik majd, amely ismét a feketekereskedelem malmára hajthatja a vizet.

„A piac értékét nem feltétlenül adóemeléssel kell megtartani. A piacméretre való fokozott odafigyelés az, ami hosszú távon tudja biztosítani, hogy az iparág minden szereplője megtalálhassa a számítását”

– tette hozzá Kocsis Gábor.

A szabályozási környezet tekintetében is van kockázati tényező Kocsis Gábor szerint. Zajlik a dohánytermékekkel kapcsolatos uniós direktíva felülvizsgálata, amelynek kapcsán pontos részletszabályozások még nem ismertek. Mint mondta, a termékmódosítások a gyártókra is nagy terheket rónak, egyúttal a fogyasztói preferenciákat is befolyásolhatják. Szintén módosulhat a dohánytermékek jövedéki szabályozásával kapcsolatos uniós direktíva is, Kocsis Gábor szerint várhatóan a hevített termékek kapcsán is lesz harmonizációs folyamat jövedéki tekintetben. Mindez befolyásolhatja majd a termékek árazását, ami hatással lehet arra, hogy Magyarországon milyen mennyiségű dohányterméket fogyasztanak majd a jövőben – véli a JTI vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. A harmadik várhatóan változó uniós direktíva az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos. Kocsis Gábor szerint jövő nyáron lehet arra számítani, hogy az iparágnak, a gyártóknak közvetlenül is hozzá kell járulniuk valamilyen formában a hulladékbegyűjtéshez, és hulladékkezeléshez kapcsolódó költségekhez. A nemzeti szabályozási környezettel kapcsolatos kockázati tényezőként azt emelte ki, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás értelmében törvényeken akár rendeletekkel is lehet módosítani.

„Ez egy óriási fokú bizonytalanságot eredményez az ellátási lánc minden szereplője számára”

– fogalmazott Kocsis Gábor, aki szerint a gazdasági teljesítménytől is függ majd, lesz-e például újabb jövedékiadó-emelés a közeljövőben, és ha igen, milyen mértékben.

Kommunikáció és adónaptár

„Nagyon fontos, hogy ebben a változó környezetben az iparágon belül, valamint az iparág és a jogalkotók között folyamatos együttműködés jöjjön létre. Az iparági szakértelmet rendelkezésre kell bocsátani a törvényhozás felé, párbeszéd kialakításán kell dolgozni. Nagyon fontos a költségvetés bevételi céljainak a megértése, a kormányzat az egyik legnagyobb érdekeltje az iparágnak, s számukra kiemelten fontos a stabil, évről évre növekvő áfa- és jövedékiadó-bevétel. Ezáltal létre kell hoznunk egy adónaptárt, amely biztosítja azt, hogy fokozatos, mérsékelt és kiszámítható adóemelések legyenek. Ez egyrészt biztosítaná a piac méretének védelmét, másrészt azt, hogy a költségvetési bevételek folyamatosan, az elvárt szinten folyjanak be az államkasszába”

– fogalmazott Kocsis Gábor. Fontosnak nevezte továbbá a feketepiaci folyamatok nyomon követését, bárki bármilyen gyanús tevékenységet észlel, értesítse a hatóságokat vagy a gyártókat, akik külön szervezeti egységgel rendelkeznek a feketepiac nyomon követesére, a hatóságok munkájának elősegítésére. Emellett kiemelte annak szükségességét, hogy a kiskereskedelem és a gyártók közötti kommunikáció továbbra is aktív maradjon.