Május végén jelentette be Rishi Sunak brit kormányfő, hogy feloszlatja a parlamentet, és július 4-ére előrehozott választást ír ki. Bár a dohányzók érdekeit védő, Forest nevű szervezet amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy a brit parlament május 31-ig tartó ülésszakában még megpróbálja „átverni” a korosztályos dohányvásárlási tilalmat is tartalmazó törvénycsomagot, végül ez nem történt meg.

Mi ez a törvény?

Az eredetileg beterjesztett törvénytervezet – amelyet első olvasatban el is fogadott már a Képviselőház – büntetendő cselekménnyé nyilvánította volna a dohánytermékek eladását azoknak, akik 2009. január 1-jén vagy később születtek. A jogszabálytervezet rögzítette volna a 2009-es kiinduló születési időpontot, így gyakorlatilag minden évben egy-egy évvel növekedne azok alsó korhatára, akik nem juthatnak legálisan dohánytermékhez. Ennek alapján a most 14-15 éves korosztály soha nem kerülne olyan életkorba, amikor törvényesen dohányárut vehet, tekintettel arra, hogy a kormányrendeleti szintű jelenlegi brit szabályozás is csak 18 éven felülieknek engedélyezi dohánytermékek eladását. Hosszú távon így az egész lakosságra kiterjedne majd a forgalmazási tilalom.

A törvényjavaslat emellett jövő áprilistól betiltotta volna az újra nem tölthető e-cigaretták forgalmazását az Egyesült Királyságban, valamint a töltőfolyadékokra kivetett adókat is emelték volna 2026-tól. S bár korábban a szakértők dicsérték az Egyesült Királyság dohányzás-ellenőrzési stratégiáját – amely az e-cigarettázást a dohányzásról való leszokás eszközeként ismerte el és támogatta –, az ország teljes hátraarcot hajt végre a témában.

„Érdekesség”, hogy az alsóházi megszavazást követően összeült a Dohány és E-cigaretta Törvényjavaslati Bizottság a brit parlamentben, ám a névsorban nem szerepelt olyan képviselő, aki egyébként ellenezte volna a törvényjavaslatban foglaltakat. A bizottság 17 tagja közül 16-an megszavazták az Alsóházban a javaslatot, amelyet végül elsöpört az előrehozott választás.

Mik voltak a reakciók?

Már a tilalom első felvetésekor, tavaly ősszel jelezte Rishi Sunak egyik elődje, Boris Johnson exkormányfő, hogy nem ért egyet azzal. Johnson – aki 2022 szeptemberében mondott le kormányfői, és 2023 nyarán alsóházi képviselői székéről – a Daily Mail bulvárlap hasábjain így fogalmazott: „Ez egy dohányzási apartheid, amely életük végéig érvényben marad. Míg az egyik gyermek élete végéig szabadon dohányozhat, mint egy gyárkémény, addig az egy nappal később született haverja bűnözőnek számít majd, ha ugyanígy tesz”. 2024 áprilisában pedig egy ottawai rendezvényen arról beszélt, hogy „amikor Winston Churchill pártja be akarja tiltani a szivarozást, […] az egyszerűen őrültség”.

A közvéleményben sem élvez egyöntetű támogatottságot a tervezett intézkedéscsomag. Egy tavaly decemberi felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett britek 58 százaléka úgy gondolja, hogy ha valaki 18 évesen szavazhat, autót vezethet, alkoholt vásárolhat vagy hitelkártyával rendelkezhet, akkor dohányárut is vásárolhat. Egy tavaly novemberi felmérés pedig arra mutatott rá, hogy a kiskereskedők is aggódnak a korosztályos dohányvásárlási tilalom miatt, mert túlnyomó többségük szerint mindez negatívan érinti majd őket. Egy februárban végzett kutatás azt az eredményt hozta, hogy még a kormánypárti aktivisták körében is csak egyharmados támogatottságot élveznek a tervezett dohányzásellenes intézkedések, több mint felük ellenzi azokat. Egy áprilisi kutatás szerint pedig az üzletekben dolgozóknak az agresszív vásárlók számának növekedésével kell majd szembenézniük, amikor bevezetik a korosztályos dohányvásárlási tilalmat az Egyesült Királyságban, s az egészségügyi minisztérium is elismerte, a tilalom azzal a kockázattal jár, hogy a kiskereskedők több szóbeli bántalmazásnak lesznek kitéve.

Nem csoda, hogy a brit konzervatív kormány úgy döntött, fizetett PR-cikkekkel próbálja puhítani a közvéleményt, hogy felhívja a figyelmet a füstmentességi céljaira, s hogy ezek eléréséhez szükség van ezekre az intézkedésekre. A februárban megjelent, adófizetői fontokból fizetett cikkekben egyebek között azzal érveltek, hogy a dohányosok hamarabb hal(hat)nak meg, megannyi megszólaló révén próbálták győzködni az adófizetőket a dohányzás káros hatásairól, s igyekeztek megválaszolni a korosztályos dohányvásárlási tilalommal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket is. Ilyen, egymástól valamelyest különböző cikkek jelentek meg például a Daily Mail, a The Telegraph, a The Independent, a Daily Mirror, a The Sun, a The Standard és megannyi regionális és helyi lap hasábjain és weboldalán.

A Forest dohányzók érdekeit védő lobbiszervezet a törvényjavaslattal kapcsolatos alsóházi vita és szavazás előtt így fogalmazott az X-en: „A korosztályos dohányvásárlási tilalom a felnőttek minden jövőbeli generációját infantilizálni fogja. Ha 18 éves vagy, jogilag felnőtt vagy, és úgy is kell bánni veled. Egy brit 18 évesen már vezethet autót, beléphet a hadseregbe, rendelkezhet hitelkártyával, vásárolhat alkoholt és szavazhat, tehát azt is hagyni kellene, hogy cigarettát és más dohánytermékeket is vásárolhasson. Ez a politika a felnőttek kétszintű társadalmát fogja létrehozni, amelyben egyes felnőttek cigarettát és dohányárut vásárolhatnak, mások pedig nem. Egy 30 éves ember 15 év múlva már dohányárut vásárolhat, egy 29 éves pedig nem. Ez nevetséges. A lopakodó tiltás felpezsdíti a feketepiacot, ami a bűnbandáknak és más illegális eladóknak kedvez. Ez nem a gyermekek védelméről szól. A legális eladási korhatár eddig is 18 év volt, így ha meg akarják akadályozni a gyermekek dohányzását, akkor az illegális eladókra kell lecsapni, nem pedig a dohányzást választó felnőttekre.” Az alsóházi szavazáson pedig nemmel voksolt Liz Truss exminiszterelnök és Jacob Rees-Mogg is, aki több kormány minisztereként és államtitkáraként is szolgált korábban.

A 2024-es Tobacco Hungary ágazati kerekasztal-beszélgetésén is szóba került a téma, minderről a 2024/06-os számunkban olvashatnak bővebben.

Mi várható az előrehozott választás után?

„A dohányzás betiltása kapcsán természetesen csalódás, hogy az ülésszak végéig nem tudjuk keresztülvinni, tekintettel a rendelkezésre álló időre” – mondta Sunak újságíróknak az előrehozott választás bejelentését követő napon. A Konzervatív Párt választási programjába be is került az a mondat, hogy „az első királyi beszédben elő fogjuk terjeszteni a mérföldkőnek számító dohány- és e-cigaretta-törvényt”.

A választáson esélyes Munkáspárt is elkötelezett a közpolitika mellett. „Az álláspontunk nem változott, így ha nem sikerül, akkor megvizsgáljuk, hogy a kiáltványban szerepel-e, és törvényjavaslatot nyújtunk-e be” – mondta a The Guardian című napilapnak a Munkáspárt egyik képviselője még májusban. Júniusban pedig bekerült a baloldali párt választási programjába is a téma, mint fogalmaztak, „a Munkáspárt gondoskodni fog arról, hogy a következő generáció ne vásárolhasson majd legálisan cigarettát. […] A Munkáspárt betiltja az e-cigaretták reklámozását a gyermekek számára, hogy megakadályozza, hogy a következő generáció a nikotin rabjává váljon”.

Azaz bárki is győz július 4-én, a kritikák ellenére feltehetően ismét nekifut a brit korosztályos dohányvásárlási tilalom bevezetésének.

Nyitóképünk illusztráció (Forrás: Ideogram.ai)