Az ártalomcsökkentés fontosságát, az ízesítések korlátozásának feketepiacra gyakorolt hatását és a svéd mintát emelték ki a világ minden tájáról érkező szakértők a londoni E-Cigarette Summiton – írja a Mandiner.
Ahogyan arról mi is beszámoltunk, Svédország áll jelenleg legközelebb az EU füstmentességi kritériumához, mely szerint a cél a lakosság körében a dohányzók arányának 5 százalék alá csökkentése. A svédeknél ez az arány már 5,3 százalékon áll, amely elsősorban a hagyományos svéd snüssznek és más ártalomcsökkentett termékeknek köszönhető.
A legegyértelműbb példa Franciaország, ahol rendkívül szigorú szabályozást vezettek be, illetve az adókat is jelentős mértékben megemeltél, aminek az lett az eredménye, hogy 2022-ben az Európai Unióban illegálisan forgalmazott cigaretta majdnem fele, 16,9 milliárd szál a francia piacon kelt el, az ország költségvetése pedig közel 6 milliárd eurónyi bevételtől esett el az előző évhez képest.
A dohányipari szereplőket ugyanakkor nehéz helyzetbe hozta az EU a hevített termékek ízesítési tilalmával, hiszen sokan kifejezetten emiatt szoktak le a hagyományos cigarettáról. Nohány a dohányt nem tartalmazó hevítőrudak továbbra is lehetnek ízesítettek, a gyártóknak el kell magyarázniuk mindezt a fogyasztóiknak. Mindez oda vezet, hogy sokan illegális forrásból szerzik be a megszokott, ízesített termékeket.
Jelenleg az Európai Bíróság is vizsgálódik az ízesítési tilalom kapcsán, az Európai Bizottság részéről ugyanis elképzelhető, hogy hatáskör túllépés történt. Az EB a felhatalmazáson alapuló hatáskörét úgy terjesztette ki, hogy egy új jogi kategóriát hozott létre a hevített dohánytermékek bevezetésével, azok ugyanis nem szerepeltek az eredeti, 2014-es uniós irányelvben. Ez azt mondta ki, hogy bizonyos piaci részesedés felett nem lehet értékesíteni olyan termékeket, amelyekben az ízesítés elfedi a dohányízt – ez lett például a mentolos cigaretták veszte.
