A „Füstmentes Új-Zéland”-intézkedéscsomagról többször is írtunk 2021 óta, és számos országból jöttek már olyan hírek, hogy hasonló intézkedések bevezetését tervezik. Az idén életbe lépett változások miatt érdemes áttekinteni, mégis mit takar az új-zélandi példa.

Ezeket az intézkedéseket hozták

Amint arról 2022 decemberében beszámoltunk a TobaccoMagazin.hu-n, az új-zélandi parlament elfogadott egy sor olyan intézkedést, melyek fő célja, hogy szigorítsák az éghető dohánytermékekhez való hozzáférést. Ezek közé tartozik például az, hogy jelentősen csökkentették a dohányárusítási engedéllyel rendelkező boltok számát, de a legfontosabb intézkedésnek a korosztályos dohányvásárlási tilalom bevezetését tartják. Új-Zélandon a 2009. január elsején vagy az után születettek soha nem vásárolhatnak majd éghető dohánytermékeket, s a törvényt megszegőket akár 150 ezer új-zélandi dollár (több mint 33 millió forint) pénzbírsággal is sújthatják.

A szabályozás keretében csökkentették a dohánytermékek maximálisan megengedett nikotintartalmát, és rögzítették, hogy 2023 végéig hatezerről hatszázra csökkentik a dohányboltok számát. Az új-zélandi kormány célja ugyanis, hogy 2025-ig füstmentessé váljon az ország, azaz a dohányosok aránya 5 százalék alá csökkenjen.

Ugyanakkor az új szabályozás nem terjed ki az új generációs füstmentes termékekre, mint például a hevített dohánytermékek vagy az elektromos cigaretta. Utóbbi már most sokkal népszerűbb az országban, mint a hagyományos dohányzás. Tavaly novemberi adatok szerint az új-zélandi felnőtt lakosság nyolc százaléka cigarettázik naponta (tíz évvel korábban még 16 százalék volt ez az arány). Eközben az elektromos cigarettát a felnőttek 8,3 százaléka használja mindennap (hat évvel korábban még egy százaléknál kisebb volt ez az arány). Megoldandó problémát jelent, hogy a cigarettázók aránya továbbra is magas (20 százalék körüli) az őslakos māorik körében, ám a leszokás üteme náluk is meglehetősen gyors, 2021 és 2022 ősze között például a cigarettát szívó māori nők egynegyede felhagyott e káros szokással.

A fentiekből kiindulva nem zárható ki, hogy Új-Zéland 2025-re eléri a füstmentességi célját, azaz hogy a lakosság kevesebb mint öt százaléka fogyaszt hagyományos dohánytermékeket.

Fontos megkülönböztetni a hagyományos és új generációs termékeket

A „Füstmentes Új-Zéland”-intézkedéscsomag legfontosabb jellemzője, hogy külön kezeli a hagyományos, éghető dohánytermékeket az új generációs, füstmentes termékektől, és nemcsak korlátoz, de alternatívát is kínál.

A cigaretta égésekor mintegy hatezer vegyi anyag kerül a füstbe. Utóbbiak között körülbelül száz káros és potenciálisan káros vegyi anyag is előfordul, s – a közhiedelemmel ellentétben – valójában ezek az elsődleges okozói a dohányzással kapcsolatos betegségeknek. Tudományos kutatások bizonyították, hogy minél magasabb hőmérsékleten ég egy cigaretta, annál nagyobb mértékben képződik káros anyag.

Az égéssel nem járó füstmentes technológiák (mint például az új-zélandi intézkedéscsomag által is elismerten kevésbé károsnak megkülönböztetett e-cigaretták és a hevített dohánytermékek) fogyasztása a tudományos kutatások alapján akár 70-95 százalékkal alacsonyabb mennyiségű káros anyagnak tehetik ki a fogyasztót, mint a hagyományos, égéssel és füsttel járó dohánytermékek használata. Ennek oka, hogy míg a cigaretta fogyasztása esetén a dohány égetése során füst keletkezik, az e-cigaretta és a dohányhevítő rendszerek használata közben füst nem, hanem nikotintartalmú aeroszol jön létre. Így az égéssel járó kémiai folyamatok a füstmentes termékeknél nem jellemzőek, ezért jóval kevesebb káros anyag juthat a szervezetbe, mint a hagyományos dohánytermékek fogyasztása esetén. A károsanyag-kitettség csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára azonban még hosszú távú kutatások szükségesek, illetve ezek az alternatívák is tartalmaznak nikotint.

Természetesen az orvostudomány egyetért abban, hogy a károsanyag-csökkentés leghatékonyabb módja, ha leszokunk a dohányzásról, míg a károsanyag-kitettséget akkor minimalizálhatjuk leginkább, ha rá sem szokunk semmilyen nikotin- és dohánytermék fogyasztására. Ugyanakkor vannak olyanok, akik valamilyen okból nem szoknak le, számukra a füstmentes alternatívák jelenthetnek károsanyag-csökkentési alternatívát.

Az új-zélandi törvényhozók a fentiek tudatában jártak el, amikor egyrészt a felnövő generációk számára lehetetlenné tették a dohánytermékek vásárlását. E tudatosságot jelzi másrészt az is, hogy a füstmentes technológiákat külön kezelik, hiszen azok potenciálisan jóval kevésbé károsak, mint az éghető dohánytermékek.

Évtizedekig tarthat

„A cél: a füstmentes világ. Használjuk-e az összes rendelkezésre álló eszközt?” címmel tartott webináriumot májusban Andrzej Fal professzor, a Lengyel Közegészségügyi Társaság elnöke és meghívott szakértői, amelyen a nem fertőző, ún. civilizációs betegségek növekvő tendenciájának megfékezésére irányuló stratégiákat ismertették. E tekintetben az egyik legfontosabb probléma a cigarettázás és annak következményei. Az egyik fő cél tehát a füstmentes társadalom megvalósítása. E cél eléréséhez számos eszköz áll rendelkezésre.

Andrzej Fal professzor kijelentette:

„Kétségtelen, hogy amikor a közegészségügyi stratégiákról beszélünk, több szint van. Tudomásul kell vennünk, hogy ez egy hosszú folyamat, amely a megelőzésen, főként az elsődleges megelőzésen alapul, és 1-2 évtizedet vesz igénybe a megvalósítása. Új-Zéland vagy Svédország esete világosan mutatja, hogy szükség van erre az időre, hogy különösen a társadalom legfiatalabb tagjait felkészítsük a »végső lépésre«. Ez az egyetlen módja annak, hogy füstmentes generációnk legyen, azaz egy olyan generáció, amely valóban soha nem cigarettázott.”

Mint mondta, a törvényalkotók addig sem hagyhatják figyelmen kívül azokat, akik már dohányoznak.

A cikk megjelenését a Philip Morris Magyarország Kft. támogatta.

Nyitókép: Kilátás az új-zélandi Roys Peakről 2018-ban. Képünk illusztráció (Fotó: Aaron Sebastian)

A cikk a Tobacco 2023/08-as számában jelent meg.