Az elmúlt évtizedben nem változott érdemben a 15 évesnél idősebb lakosság szubjektív megítélése az egészségével kapcsolatban, 2019-ben és 2025-ben egyaránt 62 százalék ítélte jónak vagy nagyon jónak az egészségét. A lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, azonban csökkent a hagyományos dohánytermékeket rendszeresen használók és a nagyivók aránya is – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Egészségi állapot és egészségmagatartás 2025 címmel május végén közzétett jelentéséből.
Dohánnyal kapcsolatos eredmények
Az MTI szemléje szerint 2025-ben a lakosság kevesebb mint egynegyede, 24 százaléka dohányzott: 21 százalékuk napi rendszerességgel, 2,7 százalékuk pedig alkalmanként. A férfiak 24, a nők 19 százaléka dohányzott naponta, ami mindkét nemnél csökkenést jelent 2019-hez képest (2019-ben a férfiak 28, a nők 22%-a dohányzott rendszeresen).
„Az idősek között lényegesen alacsonyabb a rendszeresen dohányzók aránya (férfiaknál 15, nőknél 12%), mint a 15–34 és 35–64 éves korosztályokban (férfiaknál 25 és 27, nőknél 21 és 22%). Mindkét nemnél Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a legmagasabb, és Budapesten a legalacsonyabb a rendszeresen dohányzók aránya. A rendszeres dohányzás lényegesen elterjedtebb az alacsonyabb iskolai végzettségűek és alacsonyabb jövedelműek körében: az alapfokú végzettségűek 36, míg a felsőfokú végzettségűek 19%-a, a legalsó jövedelmi ötöd tagjainak 31, a legfelsőnek pedig 17%-a dohányzik minden nap. Kiugróan magas, 41% a rendszeresen dohányzók aránya a munkanélküliek között”
– áll a KSH honlapján.
A hagyományos dohánytermékekhez képest lényegesen kevésbé elterjedt a hevített dohánytermékek (4,6 százalék), az elektronikus eszközök (1,9 százalék) és a dohányzási célú gyógynövénytermékek (0,3 százalék) napi szintű használata – derült ki a jelentésből.
Dohányzás alatt a hagyományos dohánytermékek (cigaretta, pipa, szivar, tubák stb.) használatát érti a KSH, az elektronikus eszközök, hevített dohánytermékek nem tartoznak bele az adatokba.
Alkohollal kapcsolatos eredmények
Az Egészségi állapot és egészségmagatartás 2025 szerint a lakosság 4,7 százaléka fogyaszt napi rendszerességgel alkoholos italokat, ugyanakkor legalább egy éve nem ivott vagy teljesen absztinens 31 százalék.
„Nemek szerint nagyok az eltérések: a férfiak körében a mindennapos alkoholfogyasztás gyakorisága négyszeresen meghaladja a nőkre jellemző értéket (8,3, illetve 1,8%). Mindkét nem esetében az idősebb korosztályban magasabb a szeszesital-fogyasztók aránya, de míg az idős férfiak 18, az idős nők csak 3,4%-a érintett”
– fogalmazott honlapján a KSH.
Mint írták, az alkoholfogyasztás mennyiségét is tekintetbe véve nagyivónak minősül a lakosság 3,8%-a (a férfiak 6,1, a nők 1,6%-a). Férfiaknál leginkább az idősek, nőknél a középkorúak érintettek. Előbbieknél különösen magas a nagyivók aránya a Dél-Dunántúlon (9,7%), illetve az észak-alföldi és észak-magyarországi régiókban (7,4 és 7,1%). „Budapesten a legjobb a helyzet, ahol a férfiak 3,9%-a nagyivó. 2019 és 2025 között a nagyivók és a mértékletes ivók együttes aránya 25%-ról 21%-ra csökkent, ezzel párhuzamosan az alkoholt nagyon ritkán vagy egyáltalán nem fogyasztóké 75%-ról 79%-ra nőtt” – áll a jelentésben.
Nagyivók azok a férfiak, akik egy átlagos héten több mint 14, és azok a nők, akik egy átlagos héten több mint 7 egységnyi alkoholt fogyasztottak, ahol egy alkoholegység egy korsó sörnek, 2 dl bornak vagy 0,5 dl röviditalnak felel meg. Mérsékelt ivók, akik legalább heti gyakorisággal fogyasztanak alkoholt, de nem nagyivók, az alkoholt ritkábban, mint hetente fogyasztók a ritkán ivók.
További eredmények
A jelentés szerint a rossz vagy nagyon rossz egészségűek aránya 9,7 százalékról 8,8 százalékra mérséklődött, csökkenő tendencia mutatkozik a nemek közötti különbségnél is, de a férfiak még mindig egészségesebbnek érzik magukat, mint a nők. Az idősebb korosztály lényegesen kedvezőtlenebbül ítéli meg az egészségét, mint a fiatalabbak. A 15–34 évesekhez képest a 65 éveseknek vagy annál idősebbeknek mindössze a harmada tartja jónak vagy nagyon jónak a saját egészségét, és tízszer nagyobb arányban értékeli rossznak vagy nagyon rossznak.
Budapesten, Pest megyében és a Nyugat-Dunántúlon a legjobb a lakosság szubjektív egészségérzete, az e területeken élők mintegy kétharmada tartja jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotát, míg Észak-Magyarországon a lakosság alig fele, 54 százaléka válaszolta ugyanezt. A fővárosban a lakosság 67, a megyeszékhelyeken 64, a városokban 60, a községekben, falvakban pedig 58 százaléka tartja jónak vagy nagyon jónak az egészségét.
Orvos által diagnosztizált betegség vagy egészségi probléma a lakosság 62 százalékánál állt fenn a felmérést megelőző 12 hónapban. A krónikus kórképek közül a magasvérnyomás-betegség bizonyult a leggyakoribb diagnózisnak, mely a lakosság 30 százalékát érintette, ezt követi a derék- és hátfájás (18 százalék) és a magas koleszterinszint (16 százalék). A diagnosztizált krónikus betegséggel élők 87 százaléka szed gyógyszert a betegségére.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásának megfelelő testtömegindex alapján 2025-ben a lakosság 59 százaléka élt súlyfelesleggel, a soványak aránya pedig mindössze 3,1 százalék volt. A férfiak közül többen küzdenek súlyproblémával, 66 százalékuknak van súlyfeleslege, míg a nőknek csupán a fele (52 százalék) érintett.
Magyarországon a felnőttek 43 százaléka szabadidejében heti tíz percet sem sportol, 34 százalék mozog hetente minimum 150 percet, és 29 százalék felel meg az izomerősítésre vonatkozó WHO-ajánlásnak. A munkavégzés közbeni tevékenység jellegét és a sétával töltött időt is figyelembe véve kedvezőbb kép rajzolódik, a felnőttek 55 százaléka hetente legalább 150 percet sétál, biciklizik vagy végez valamilyen szabadidős tevékenységet, és 46 százalékuk nagyrészt közepesen nehéz vagy megerőltető fizikai tevékenységet végez munkája során. Így összességében közel háromnegyedük, a férfiak 77, a nők 70 százaléka elegendő fizikai aktivitást végez – írta a KSH.
A fogorvosi ellátás kivételével kevesebben vettek igénybe egészségügyi ellátást, mint hat évvel ezelőtt. Hosszú távon számottevő változás a kórházi fekvőbeteg-ellátásban és a fogorvosi ellátásban történt: az előbbit igénybe vevők aránya másfél évtized alatt 28 százalékkal csökkent, míg a fogorvost, fogszabályzó szakorvost felkeresők aránya 24 százalékkal nőtt. Egészségügyi ellátásra a legnagyobb arányban a 64 évnél idősebbeknek volt szükségük, ezen korcsoport 86 százaléka vett igénybe háziorvosi, 71 százaléka szakorvosi, 18 százaléka kórházi, 13 százaléka pedig egynapos ellátást. A lakosság 37 százalékával fordult elő, hogy túl hosszú várakozás, nehézkes közlekedés vagy anyagi okok miatt nem kapta meg a számára szükséges ellátást, és 34 százalékuk említette, hogy csak magánellátásban kapott időben segítséget.
A szűrővizsgálatok közül az önkéntes döntést igénylő vizsgálatok közül az emlőröntgenen és a méhnyakrákszűrésen megjelentek aránya is csökkent 2019 óta, ugyanakkor pozitív változás, hogy a vastagbélszűrésen részt vettek aránya összességében folyamatosan emelkedik: székletvérvizsgálaton 2025-ben 17 százalékkal többen vettek részt, mint 2019-ben, miközben a vastagbéltükrözésen megjelentek száma gyakorlatilag nem változott. Prosztatarákszűrésen 2019-ben és 2025-ben is az 50 év feletti férfiak mindössze egyötöde vett részt a felvételt megelőző 12 hónapban – közölte a KSH nyomán az MTI.
Borítóképünk illusztráció (Fotó: Maria Camila Castaño / Pexels)
A cikk a Tobacco 2026/07-es számában jelent meg.
