Olyan technológiák, mint az 5G, a dolgok internetje (IoT) és a nagy méretű adatok forradalmasítják a dohánytermelést. Az adatvezérelt módszerekre való áttérés növelte a kínai dohánytermesztés hatékonyságát és tudományos megközelítését – írja a Tobacco Asia.
Dolgok internetje
A dolgok internetje (angolul: Internet of Things, rövidítve: IoT) lényegében olyan különböző, egyértelműen azonosítható elektronikai eszközöket jelent, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni. A fogalom más szavakkal hálózatba kötött „intelligens” eszközöket takar, amelyek a beépített érzékelők és szenzoroknak köszönhetően képesek adatokat gyűjteni. (Wikipedia)
Adat, adat, adat
A dohánytermesztés digitális átalakulásának középpontjában az adatok állnak. Az olyan digitális technológiákat, mint a műholdas távérzékelés, az UAV-távérzékelés, a mesterséges intelligencia és a modellalgoritmusok a dohányföldek elektronikus térképeinek létrehozására, a szántóterületek kiszámítására és az elektronikus térképi adatok gyűjtésére használják. Ezeket az adatokat aztán a termelési folyamatok dinamikus irányításában hasznosítják.
A palántanevelő üvegházban a hőmérsékletet és a páratartalmat online nyomon követő eszközök váltották fel a kézi adatfelvételeket. Ez az adatvezérelt megközelítés biztosítja a dohánypalánták magas túlélési arányát, csökkentve a vírusok kialakulásának esélyét is.
Új eszközöket – például kamerákat, érzékelőket, detektorokat és drónokat – használnak a dohányföldeken, amelyek szemként és fülként működnek, s minden apró változást rögzítenek. Ezek az eszközök erőteljesen támogatják a dohánynövények egészséges növekedését, és megkönnyítik a kártevők és betegségek pontos előrejelzését.
Új rendszerek
Az úgynevezett „víz- és műtrágya-integrációs intelligens vezérlőrendszer” dohányföldeken történő telepítése lehetővé teszi a dohánynövények vízzel és műtrágyával valü integrált és intelligens ellátását. Ez a rendszer hatékonyan csökkenti az erőforrások pazarlását, csökkenti a termelési költségeket és védi az ökológiai környezetet.
A „víz- és műtrágya-integrációs intelligens vezérlőrendszer” mobil eszközökön keresztül valós időben kezelhető. A dohánytermesztők a dohánylevelek növekedési jellemzői és a talajnedvességi viszonyok alapján állíthatják be a paramétereket, lehetővé téve az automatikus víz- és műtrágya-öntözési műveletek pontos vezérlését.
A drónokat ma már növényvédelemre is használják, naponta 300-400 mǔ földterületet fednek le (1 kínai mǔ = 666,67 négyzetméret, avagy 1/15 hektár – a szerk.), és a kézi permetezés hatékonyságának több mint ötvenszeresét érik el. Az érlelőhelyiségben egy intelligens hőmérséklet- és páratartalom-szabályozó lehetővé teszi a gazdák számára, hogy valós időben nyomon kövessék a körülményeket, így nincs szükség késő éjszakai ellenőrzésekre.
