Sokunk számára a halogatás jelenti a legfőbb akadályt a pozitív változások elérésében. A felmérések alátámasztják, hogy a krónikus halogatók ritkábban állnak állandó foglalkoztatásban, illetve jövedelmükben is különbség fedezhető fel proaktívabb kollégáikkal szemben. Emellett a feladatok elől való folyamatos kitérés miatt a halogatók gyakran nagyfokú szorongást is átélnek.

Jason Wessel ausztrál pszichológus kifejlesztett egy módszert, mely négy egyszerű önreflektív kérdésből áll – ezek a probléma pszichológiai gyökerét célozzák meg. Azt javasolja, hogy tegyük fel magunknak ezeket a kérdéseket, így sokkal könnyebben tudunk ellenállni a zavaró tényezőknek, és lehetővé válik az is, hogy azokra a dolgokra koncentráljunk, melyek valóban fontosak az életünkben.

Pszichológiai okok a halogatás mögött

Wessel technikáját az időbeli motivációs elmélet ihlette, amely a halogatás négy összefüggő okát vizsgálja. Az elsőhöz tartoznak az elvárásaink: általában alábecsüljük az arra vonatkozó esélyeinket, hogy jól fogunk-e teljesíteni a feladat során, ez pedig csökkenti általános motivációnkat. A második a késleltetési érzékenységünk: sokan nem ismerjük fel megfelelően, hogy az adott pillanatban alkalmazott késleltetési, halogatási taktikánk mennyire fogja befolyásolni az időben történő teljesítés esélyét.

Harmadszor pedig nem vesszük figyelembe a feladat értékét és az időben teljesítés előnyeit, ami azt jelenti, hogy az azonnali örömünket részesítjük előnyben a hosszabb távú következményekkel szemben. Wessel végezetül azt mondja, gyakran hiányzik az alapvető metakogníció – azaz az öntudat és az a képesség, hogy elemzően gondolkodhassunk saját gondolkodásunkról. Ez tenné lehetővé, hogy azonosítsuk azokat a módszereket, melyekkel szemben ellen tudunk állni a halogatásnak és az akkor megjelenő pótcselekvéseinknek.

Négy kérdés a halogatás megfékezéséhez

Wessel ezek alapján a következő négy kérdés megfontolását javasolja, amikor halogatás üti fel a fejét:

1.) Hogyan tudná valaki az adott feladatot sikeresen teljesíteni?

2.) Hogyan éreznéd magad, ha nem végeznéd el az éppen soron következő feladatot?

3.) Mi a következő lépés, amit azonnal meg kell tenned?

4.) Ha egy dolgot tehetnél a cél időben történő elérése érdekében, mi lenne az?

A módszert egyetemi diákok beadandó dolgozatának elkészítése során tesztelték. A teszt során a tanulóknak egy applikáció ezt a négy kérdést tette fel időnként, mielőtt egy-egy újabb részbe kezdtek. A végeredmény azt mutatta, hogy a négy ponton elgondolkodó diákok nagyobb valószínűséggel értek a munka végére a meghatározott időkereten belül. Más szóval: csökkent a halogatásuk ezekkel az önreflexiós gyakorlatokkal.

A pszichológus ezenkívül kiemeli, hogy fontos az is, hogy rendszeresen vizsgáljuk meg, hogy milyen célokat tartunk fontosnak és azokat megfelelően rangsoroljuk-e. Ezek után a feladatot apróbb lépésekre érdemes bontani, mert ez segít az elindulásban és a lendület megszerzésében.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Brett Jordan / Unsplash)