Bizonyára mindannyiunk fejében megfordult már az a gondolat, hogy bárcsak olykor benyomhatnánk egy gombot az agyunkban, ami elszeparálja a munkahelyi gondolatainkat és gondjainkat a privát életünktől.

Adam Fraser, egy teljesítményt kutató tanácsadó Ausztráliából ugyan nem talált fel egy ilyesmi gombot, megalkotott egy olyan mentális trükköt, mely segíti a rossz napok munkahelyi közegben hagyását. A trükk pedig úgy szól, hogy hozzunk létre egy úgynevezett „harmadik teret” az agyunkban, amely biztosítja a munkahelyi életünkből az otthoniba való átmenetet.

Ennek a harmadik térnek nem feltétlenül kell egy konkrét fizikai térnek lennie, ez lehet a hazaút, az edzőterem, a bevásárlás vagy bármi más, ami rutinszerűen kapcsolható a munkahely elhagyásához. Ez az idő ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy a munka során felgyülemlett érzelmi feszültséget levezessük, hogy a bennünk mozgolódó gondolatokat megízlelhessük, feldolgozhassuk és aztán így könnyebben tegyük azokat a megfelelő „dobozokba”. Ezt követően nagyobb eséllyel tudunk otthon tiszta lappal indítani a szeretteinkkel (vagy akár az önmagunkkal!) való kapcsolódás során. Ha azonban nem adjuk meg magunknak ezt az időt, akkor könnyen lehet, hogy estére már nemcsak nekünk lesz rossz napunk, hanem a velünk kapcsolódóknak is.

Tipp távmunkában/hibrid munkakörnyezetben dolgozóknak: Amennyiben otthonról dolgozunk, bár nem a munkahelyről történő hazaút lesz az átmeneti terünk, de például miután lecsuktuk a laptopot, elmehetünk sétálni, hogy megteremtsük ezt a fajta átmenetet mentálisan is a munka és a privát életterünk között.

Fraser ebben a „harmadik, átmeneti térben” három lépést javasol:

1. Reflektáljunk a napunkra!

Mi ment jól? Mit értem el? Milyen érzések kavarognak bennem? Ezek a kérdések segítenek abban, hogy tudatosítsuk, mi zajlott le bennünk a nap során, hiszen gyakran működünk robotpilóta üzemmódban, amikor is teljesen figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy hogyan érezzük magunkat egy-egy helyzetben. Már ennek a végiggondolása is segít a gondolataink rendszerezésében, feldolgozásában és a megnyugvásban.

2. Csináljunk valamit, ami a jelenbe hoz!

Amikor folyamatosan pörögnek bennünk a munkahelyi gondolatok, akkor valójában nem a jelenben vagyunk. Ez megnehezíti a feltöltődést is, hogy aztán a nehézségekkel később meg tudjunk küzdeni, éppen ezért valamiképp érdemes magunkat visszahozni a jelenbe. Ez lehet meditáció, főzés, írás, bármilyen tevékenység, amely igényli az aktív figyelmünket. Az aggasztó, frusztráló gondolatoktól való eltávolodás a problémamegoldásban is segít, ugyanis idővel más megközelítésbe kerülhetnek a kihívások (azaz később visszatérve ezekhez a gondolatokhoz, előfordulhat, hogy egészen másképp látjuk a helyzetet), ráadásul agyunk „pihenő üzemmódban” könnyebben alkot meg kreatív megoldásokat is (ugye, neked is lett már világmegváltó gondolatod zuhanyzás vagy futás közben?).

3. Indítsuk újra önmagunkat!

Azaz kérdezzük meg magunktól: hogyan szeretnénk belépni az otthonunk ajtaján? Vizualizáljuk, hogy milyen állapotban és milyen hangulatban szeretnénk lenni, amikor munka után találkozunk a szeretteinkkel. Önmagában már ez a mentális gyakorlat is segíthet, hogy tudatosítsuk, nem szeretnénk hazavinni a feszültséget.

Mindez a háromlépcsős gyakorlat nem arra hivatott rávenni, hogy ne beszéljük meg szeretteinkkel a munkahelyi nehézségeinket, kihívásainkat, csupán az a cél, hogy ne forró fejjel lépjünk be otthonunk ajtaján, mert ilyen esetben a támogatást is nehezebben kaphatjuk meg. Természetes, hogy azok a hatások, amelyek a munkahelyünkön érnek minket, nem maradnak a munkahelyünk falai között, hiszen ugyanazzal a személyiségünkkel dolgozunk, mint amivel a magánéletünkben is részt veszünk. Ez egy oda-vissza ható jelenség, és mivel nincs egy átállást segítő gomb a fejünkben, magunknak kell megteremtenünk azt a „rituálét”, ami segít határt képezni.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Andre Hunter / Unsplash)