A dohánylevél globális termelése 2012 és 2024 között csaknem 19 százalékkal csökkent, Afrikában azonban ugyanezen időszak alatt közel 9 százalékos növekedést mértek – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) augusztus 31-én közzétett új jelentéséből.
A kontinens 2024-ben több mint 639 ezer tonna dohánylevelet termelt, ami a világtermelés mintegy 11 százalékát jelentette. Az afrikai termelés erősen koncentrált: Zimbabwe, Malawi, Tanzánia, Mozambik és Uganda adja a kontinens dohánytermésének döntő részét, Kelet-Afrika pedig önmagában az afrikai termelés közel 90 százalékáért felel. Lapunk weboldalán, a TobaccoMagazin.hu-n mi is évről évre beszámoltunk az egyes országok dohánytermelési és -értékesítési rekordjairól.
Miként hat a nemzetközi dohánylevélpiac a hazai termelésre?
„[…] a nemzetközi piacon az áremelkedések hatására túltermelés alakult ki, ami 2025-ben már éreztette hatásait, a következő évben viszont robbanni fog, s lesznek eladatlan készletek. Ebben a helyzetben a magyar dohány kapcsán nem az az elvárás, hogy például egy ázsiai vagy afrikai ország költségeivel versenyre keljen, de az uniós tagállamok piacán versenyképesnek kellene lenni. Ám ez most nem így van, ezt meg kell valahogy emészteni – mind a felvásárlóknak, mind a termelőknek. Költséghatékonyságra és -csökkentésre kell törekedni, olyan versenyképes áron termelni a dohányt, amely a nemzetközi piacon is meg tudja állni a helyét. Ez a cél. Ha nincs költségcsökkentés és hatékonyságnövelés, akkor nem fog tudni megmaradni” – mondta a Tobacco 2026/03-as számában megjelent interjúnkban Füzi Csaba, a Continental Dohányipari Zrt. januárban távozott egykori vezérigazgatója.
Ellentmondásos tendenciák
A WHO ugyanakkor arra is rámutat, hogy Afrika egyre nagyobb összegeket költ kész cigaretták importjára. A kontinens cigarettaimportjának értéke 2012 és 2024 között több mint kétszeresére, 833 millió dollárról 1,77 milliárd dollárra nőtt. A szervezet szerint ez ellentmondásos fejlődési mintát jelez: az afrikai országok egyre több nyers dohánylevelet termelnek és exportálnak, miközben egyre többet költenek importált dohánytermékekre is.
„Ez nem csupán dohányzás-ellenőrzési kérdés. Egészségügyi, kereskedelmi, fejlesztési és környezeti ügy is”
– hangsúlyozta dr. Vinayak Prasad, a WHO Dohánymentes Kezdeményezés (Tobacco Free Initiative) vezetője. Szerinte a dohánytermelés komoly egészségügyi kockázatoknak teszi ki a gazdálkodókat és családjukat, károsítja a környezetet, és adósságspirálba sodorhatja a termelőket. A WHO egyebek mellett a talajromlást, a növényvédő szereknek való kitettséget, az erdőirtást és a jelentős vízfelhasználást kapcsolja a dohánytermeléshez, miközben a gazdálkodókat a nedves dohánylevelekből a bőrön keresztül felszívódó nikotin okozta úgynevezett zölddohány-betegség is fenyegetheti.
Az elemzés megkérdőjelezi azt az érvet is, hogy a dohány a legtöbb termelő ország számára gazdaságilag nélkülözhetetlen lenne. A dohánylevélexport csak kevés gazdaságban – például Malawiban és Zimbabwében – haladja meg a GDP 1 százalékát, a legtöbb országban a dohánytermelés és -kereskedelem gazdasági jelentősége korlátozott – mutatott rá az ENSZ szakosított szervezete. A WHO erősebb támogatást sürget azoknak az országoknak, amelyek alternatív megélhetési és mezőgazdasági lehetőségekkel kívánják csökkenteni függőségüket a dohánytermeléstől, összhangban a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének (FCTC) fenntartható gazdasági alternatívákat és a természeti környezet védelmét ösztönző rendelkezéseivel.
Borítóképünk illusztráció (Fotó: Jonathan David / Pexels)
A cikk a Tobacco 2026/10-es számában jelent meg.
