Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a nem megfelelő külföldi elismertség nem a magyar borászok munkáján múlik. Ma már ugyanis nem igaz, hogy a jó bornak nem kell cégér, a modern marketing eszközeire is szükség van – idézi a minisztert az MTI.

Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy ösztönzi a magyar borok ismertebbé, népszerűbbé tételét nemzetközi téren is. A tokaji, somlói, szekszárdi és egyéb magyar borok a világ bármely pontján versenyképesek, ezért az a cél, hogy mindenhol a felső polcra kerüljenek – vélekedett Gulyás Gergely. Mint mondta, összehangolt, a szakma támogatását bíró, elsősorban nemzetközi kampányra van szükség. A készülő bormarketing-stratégia mögött világos, egyértelmű és jelentős kormányzati támogatás áll, kidolgozására és megvalósítására évi 3 milliárd forint áll rendelkezésre – közölte.

Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára felidézte, hogy tavaly kisebb mennyiségű, de jó minőségű bor került a magyar pincékbe. Az idei év első két hónapja Európa sok részén aszályos volt, Magyarországon ellenben szerencsére elegendő csapadék hullott, ami bizakodásra ad okot – jegyezte meg. Nobilis Márton beszámolt arról is, hogy mára a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) korszerű rendszer épült ki a borhamisítások ellen.

Rókusfalvy: A magyar borászat az utolsó órában van

Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a következő négy évre a Magyar Bormarketing Stratégia kidolgozására és végrehajtására kapott megbízást. Feladatai közé tartozik a kutatások felügyelete, a bormarketing-tevékenységek koordinálása, a stratégia kidolgozása és az ennek keretében megvalósuló programok irányítása, szabályozási javaslatok tétele, folyamatos trendfigyelés, termékfejlesztés, valamint a kitörési pontok keresése.

Mindehhez a kormánybiztos széles szakértői gárdára, nemzetközi tapasztalattal is bíró szakemberekre támaszkodhat, miközben szoros együttműködés alakult ki az Agrárminisztériummal, a Központi Statisztikai Hivatallal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és a Digitális Magyarország Ügynökséggel is. A munka eredményét végül az mutatja majd, hogy a magyar bor ára emelkedik-e vagy sem – mutatott rá.

Rókusfalvy Pál problémaként azonosította, hogy „keszekusza” a magyar bor termékstruktúrája, nincs egységes, egyértelmű jelleg, amelyet a nemzetközi piacon mindenki magyarként ismer. Nincs rendjén az sem, hogy ugyanazt a típusú bort meg lehet venni 2 ezer és 200 ezer forintért is – figyelmeztetett, hozzáfűzve: az eredetvédelemnek rendeznie kell ezt a kérdést. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a magyar borágazat sok szempontból „az utolsó órában” van: csökkennek a szőlőterületek és a borfogyasztás, miközben előretörőben a nemzetközi konkurencia.

Mint kiemelte, egyik legnagyobb szövetségesnek a fiatal generációt tekintik mind a fogyasztók, mind a borászok között. A fiatal fogyasztók megnyerése, edukálása alapvető fontosságú, őket már egészen más módszerekkel, csatornákkal lehet elérni, mint az idősebbeket. A kommunikáció mellett azonban az is fontos, hogy a hirdetett termék azonnal elérhető legyen – mondta el. Rókusfalvy Pál hasonló jelentőségűnek nevezte a borászok edukációját is, üdvözölve például a Tokaj-Hegyalja Egyetem elindulását. Az „érzelmi, szakrális” háttér mellett minden borásznak közgazdásznak is kell lennie – fogalmazott.

A digitalizációról szólva kiemelte, ez egy olyan „kötelező kör”, amely a termelésben, az adminisztrációban és az értékesítésben is fontos, előre kell lépni például az e-pincekönyv kérdésében. A kormánybiztos elmondása szerint a belföldi és a külföldi piac a marketing szempontjából külön megközelítést igényel. A készülő stratégia a világpiac mellett külön figyelmet fordít a régióra, és vizsgálja annak lehetőségét is, hogy a magyar borágazat hogyan állhat egy regionális együttműködés élére – közölte Rókusfalvy Pál.