Azt szeretné elérni a Ficsak, hogy kiskorúak ne tudjanak energiaitalt vásárolni, ezért azt javasolják, hogy ezen termékek a jövőben kizárólag a Nemzeti Dohányboltokban legyenek kaphatóak. Erről Király Nóra, a klub alapítója (aki 2006 és 2019 között újbudai önkormányzati képviselő volt a Fidesz-KDNP színeiben) beszélt a Mandinernek.

A Ficsak úgy véli, hogy az energiaitalok a koffeintartalmuk miatt fizikai és mentális szempontból is kifejezetten károsak a gyermekekre nézve, emellett függőséget okoznak, és az elhízás kockázatát is növelik a magas cukortartalmuk miatt.

„A felnőttek pedig döntsék el maguk, hogy mérgezik-e a szervezetüket vagy sem”

– fogalmazott Király Nóra, aki szerint erős az energiaital-lobbi Magyarországon, ezért kételkedik abban, hogy sikerül is elérni a Ficsak célját. „Magyarország egy energiaital-gyártó nagyhatalom, és ezek a cégek mindenáron a minél nagyobb profitra hajtanak” – vélekedett az egykori kormánypárti politikus.

Király Nóra azt is elmondta, egyeztetéseket kezdeményeznek az ügyben, s több parlamenti képviselővel is konzultáltak az elmúlt hetekben, akik szintén korlátoznák az energiaital-értékesítést.

Nem először kerül elő a téma

Király Nóra minden bizonnyal többek között Rétvári Bencére, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárára és a KDNP politikusára is utalt nyilatkozatában, akivel tavaly decemberben közös sajtótájékoztatót is tartottak. Az egykori politikus már ott is hangsúlyozta, hogy a különböző szülői fórumokon megfogalmazódott, hogy szükség lenne az energiaitalokkal szembeni drasztikus fellépésre. Király Nóra akkor jelezte, örülnek annak, hogy a kormány foglalkozik ezzel a témával, és az is előremutató lenne, ha valamilyen szinten keretek közé lehetne szorítani az energiaitalok vásárlásának lehetőségét a gyerekek egészségét szem előtt tartva.

Merthogy Rétvári Bence arról beszélt a tavaly decemberi sajtótájékozatón, hogy

„látható, hogy az energiaitalok fogyasztásának divatja van”.

Az államtitkár felidézte, hogy a kormány különböző intézkedésekkel próbált fellépni az energiaitalok túlfogyasztása ellen; ezeket a termékeket bevonta a népegészségügyi termékadó (népszerű elnevezésén csipszadó) hatálya alá, illetve megtiltotta az ilyen típusú termékek árusítását az iskolai büfékben. Rétvári Bence jelezte: több kampány is indult, amely az energiaitalok veszélyeire hívta fel a figyelmet, ezek ugyan hatékony lépések voltak, mégis magasabb a diákok között az energiaital-fogyasztás az ideálisnál, ezért fontos felhívni különböző szemléletformáló programokkal erre a figyelmet.

Idén januárban az ellenzéki Mi Hazánk politikusa, Dúró Dóra is az energiaital-értékesítés korlátozásának szükségességéről beszélt. Az ellenzéki politikus álszentnek, képmutatónak és elégtelennek nevezte a kormány energiaital-fogyasztással kapcsolatban induló kampányát arra hivatkozva, hogy az elmúlt években a kabinet az adófizetők pénzéből több mint 18 milliárd forinttal támogatta az ilyen termékeket gyártó egyik céget. A politikus szerint ebből az összegből egészséges élelmiszereket előállító vállalkozásokat kellett volna támogatni, illetve az élelmiszeripart kellene fellendíteni. A Mi Hazánk parlamenti képviselője azt javasolta, hogy az energiaitalok dobozán – a dohánytermékekhez hasonlóan – tüntessék fel a káros hatásokat. Javasolta továbbá, hogy korlátozzák a forgalmazást és a reklámtevékenységet, illetve mondja ki a kormány, hogy állami pénzből nem támogat egészségtelen élelmiszereket előállító cégeket.

Gyermekeknek valóban nem kellene fogyasztaniuk energiaitalt

Egy gyereknek egyáltalán nincsen szüksége energiaitalra, sőt, a jelenlegi ajánlások alapján a gyerekek étrendje nem tartalmazhat koffeint vagy más stimuláló szereket – fogalmazott tavaly szeptemberben az Egészségvonal portálon Dr. Simich Rita, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Népegészségügyi, Stratégiai, Egészségfejlesztési és Egészségmonitorozási Főosztályának osztályvezetője. Mint mondta, ehhez képest az energiaitalok már felső tagozatban jelen vannak, később pedig még inkább. 2018-ban a középiskolások 10%-a fogyasztotta rendszeresen, de ez a szám már valószínűleg magasabb.

„Hiba lenne azt gondolni, hogy náluk [a gyermekeknél – a szerk.] a felnőttek 400 mg-os határértékéhez képest mondjuk 100-200 mg koffein elfogadható. A kamaszok nem kis felnőttek, az ő szervezetükben forradalom van, ahogy fejlődnek mindig változik valami, és ehhez igazodni nagyon nehéz. Ezért is alakulhat ki veszélyhelyzet akár a koffeinfogyasztásból is, mert nem egy stabil szervezetbe juttatjuk be, hanem egy változóba. Korábban a fiatalok nem nagyon fogyasztottak koffeint, kávézni később kezdenek és kezdtek. Ezért nem lehet arra hivatkozni, hogy eddig is bevitték a koffeint, csak másképpen. Azzal, hogy az energiaital trendivé vált, bejött az ő életükbe is ez az anyag”

– fogalmazott Simich Rita. Hasonlóan vélekedett az említett tavaly decemberi sajtótájékoztatón szintén részt vett Müller Cecília országos tisztifőorvos is. Elmondta, 2011 óta 450 bejelentés érkezett energiaital fogyasztásával kapcsolatos rosszullétről a toxikológiai szolgálathoz. Ezek 23 százaléka iskolai, 40 százaléka otthoni bejelentés volt. A bejelentett esetek 26 százalékában lányok, 74 százalékában fiúk voltak az érintettek, és a bejelentések kétharmadánál 18 évesnél fiatalabb volt az illető. Müller Cecília elmondta azt is, hogy ezen esetek 70 százalékában volt szükség orvosi ellátásra, az elfogyasztott energiaital-mennyiségek pedig egy decilitertől a 2,5 literig terjedtek. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy egyénileg eltérő, hogy az energiaitalokban is megtalálható koffein kire milyen mértékben hat, van, akinél már kis mennyiség is tüneteket okozhat, és különösen veszélyeztetettek azok, akiknél valamilyen szív- és érrendszeri probléma áll fenn.

Kettős mérce és tudatlanság?

Ugyanakkor Dr. Vajda Zsolt főorvos, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet toxikológiai osztályának vezetője a HVG.hu-nak arról beszélt tavaly decemberben, hogy az energiaitalokat sokan kettős mércével szemlélik.

„A koffeinfogyasztással kapcsolatban kialakult egy kettős mérce. Azt ugyanis szinte már senki nem veszi észre, ha egy gyerek kólát iszik, de azon felháborodnak, ha energiaitalt, pedig a kólában és az energiaitalban is ugyanaz a koffein van, csak eltérő koncentrációban. A kettős mérce abban a tekintetben is kialakult, hogy ha a koffein pozitív élettani hatásairól van szó, akkor kávéról beszélünk, ha a negatív tulajdonságokról, akkor energiaitalról. Pedig a koffein élettani hatása ugyan az, legyen az kávéban vagy energiaitalban. Sok téves elképzeléssel ellentétben, közel sem energiaital-fogyasztás miatt hozzák be hozzánk a gyerekeket. Szerencsére toxikológiai ellátást igénylő, energiaital-fogyasztásból származó koffeinmérgezést nem nagy számban látunk osztályunkon, ugyanakkor a reggel iskolába induló serdülők nagy részének kezében ott van az energiaital. De a hétköznapok indulása és a napi rutin a gyerekek esetében ezt a mennyiségű koffein fogyasztást nem indokolja. (…) Azt gondolom, nem az energiaital maga az, amit az esetek többségében bírálnunk kell, hanem a használata, ami megfelelő ismeretek birtokában adekvát lehet és így problémák helyett csak megoldásokhoz juthatunk”

– fogalmazott a toxikológus. Dr. prof. Csepeli György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának professor emeritusa pedig arról beszélt a Trade Magazinnak tavaly decemberben, hogy sokszor tudatlanságot tapasztal az energiaitalokkal kapcsolatban.

„Senki nem vitatja, hogy egy kivételesen sikeres termékről van szó, és talán pont ezért lett divat kritizálni, szidni. Teljesen mindegy, hogy alaptalanok ezek a kritikák. A lényeg az, hogy hasonlóan az irigységhez, a kárörömhöz, jó érzéseket generálhat. Időnként társaságban én is fogyasztok energiaitalt, s rácsodálkozom a mélységes tudatlanságról árulkodó értetlen megjegyzésekre”

– fogalmazott Csepeli György.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Breakingpic / Pexels)