A Nielsen piackutató adatait ismertetve elmondta, hogy a magyar piacon a legnagyobb szegmensnek számító őrölt kávé forgalma tavaly 15 százalékkal 7,9 ezer tonnára csökkent, az értékesítési mennyiség 22 százalékkal 28,9 milliárd forintra nőtt – írja az MTI.
A kávé ára jelentős részben az alapanyag drágulása és a gazdasági környezet alakulása miatt emelkedett, a drágulás miatt kevesebbet vásároltak a fogyasztók. A szemes kávék piaca értékben 28 százalékkal 15,4 milliárd forintra emelkedett, a forgalom 3 százalékos csökkenés mellett. A Nespresso kompatibilis kapszulák piaca 501 ezer kilogrammról 503 ezer kilogrammra nőtt 2022-ben 2021-hez képest.
Az alapanyag-beszerzési árak tavaly duplájára emelkedtek és szeptemberben tetőztek, azóta – nagy ingadozás mellett – nagyjából öt százalékkal csökkentek. A gyengébb terméshozam is hozzájárult az árak emelkedéséhez, ráadásul a pandémia után a munkaerőhiány miatt a termés egy részét nem tudták betakarítani. Mindez a kiskereskedelmi piacon 2022 májusa és 2023 májusa közötti időszakban csaknem 40 százalékos áremelkedést jelentett.
Árok Gábor szerint a piaci trendeket a jövőben meghatározza, hogy a klímaváltozás miatt folyamatosan csökkennek a termőterületek.
Így vásárol kávét a magyar
A kutatás eredményei szerint a magyar vásárlók 96 százaléka, ezen belül 48 százaléka nagy hipermarketekben szerzi be a kávét, 3 százalék vásárol online.
A válaszadók 65 százaléka szerint a legfontosabb szempont a kávévásárlásnál az íz, 61 százalék szerint a minőség, míg 51 százalék az árat jelölte meg, amely a 2021-es időszakhoz képest emelkedett.
A prémium szegmensben a vevők 84 százalékban az ízintenzitás alapján dönt és csak 48 százalékban az ár alapján.
