„Dohányboltban bűncselekményt elkövetni úgymond felesleges” – olvasható dr. Garai Renáta legújabb, a Kriminológiai Tanulmányok 60.-ban megjelent tanulmányában, melyben a trafikokban elkövetett jogsértéseket elemezte a rendszer fennállása óta. A szerző az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa és a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége (MDKSZ) képzési vezetője. Kutatása rávilágít, melyek voltak azok a bűncselekmények, amelyek legsűrűbben fordultak elő a dohányboltokban – a sorrend ugyanakkor nem teljesen pontos, ami elsősorban az adatrögzítésnek vagy annak hiányának köszönhető.

Gyakran köthetők ugyanis bizonyos bűncselekmények a trafikokhoz (például onnan indulnak ki, majd előtte fejeződnek be), ám helyszínül nem ezt, hanem például az utcát jelöli meg az adatrögzítést végző munkatárs. Ezenfelül az is torzíthatja az adatokat, hogy sok olyan eset történik, melyet be sem jelentenek. Ilyen például az alkalmazottak általi sikkasztás, melynek kapcsán csak a legdurvább esetekben jut el a dolog a rendőrségi feljelentésig. Ez eredményezi azt a jelenséget, melyet a szerző „láthatatlan sikkasztás” névvel illet. Gyakran előfordul továbbá, hogy például kisebb kárt okozó lopások, rongálások esetében sem lesz rendőrségi ügy a bűncselekményből. A feltárt adatokat ezen tényezők figyelembevételével érdemes tehát értelmezni.

497 millió forint értékben loptak a trafikokból

A dohányboltokban leggyakrabban elkövetett kihágás kimagaslóan a lopás, mely 1410 alkalommal fordult elő, aminek révén összesen 497 311 772 forint kár keletkezett eddig. Ezeket a cselekményeket jellemzően két fő csoportba lehet osztani. Az egyik a zárás után elkövetett betöréses lopás, a másik pedig leginkább az eladó figyelmének elterelésével történik. A legtöbb esetben az elkövetők arcukat maszkkal, parókával, sállal takarják el, ez az elkövetéstípus a koronavírus-járvány hazánkba érkezése után terjedt el különösen.

A sorban ezután a garázdaság és a rablás következik, melyek olyan szempontból hasonlítanak egymásra, hogy gyakran félelemkeltő, akár testi erőszakig fajuló, a környezetet elborzasztó cselekedetről, viselkedésről van szó. Garai számos olyan esetet hozott fel példaként csak az elmúlt két évből is, mely rámutat, milyen kirívó helyzetek nehezítik a trafikok alkalmazottainak mindennapjait, melyekben rendszerint egyedül kell helytállniuk.

A teljesség igénye nélkül néhány példa:

• Hajánál fogva rángatta, szidalmazta, leköpte és az üzlet elé húzta a dohánybolti eladót egy ittas nő. A sértett megpróbált kiszabadulni támadója szorításából, aki később a közelben lévő sörét is a ruházatára öntötte, illetve a bejárati ajtóba nagy erővel belerúgott (Ügyészség, 2021).
• A súlyos testi sértés kísérletével vádolt ittas férfi belekötött egy vásárlóba, agresszívan és szitkozódva megindult felé, a karjánál fogva kirángatta az üzletből, miközben veréssel és megöléssel fenyegette. A földre esett vétlen sértettet többször lendületből megrúgta, a lábánál fogva a földön húzta, végül a bántalmazásnak a dohánybolt eladója vetett véget (Ügyészség, 2022).
• Egy férfi a sort megkerülve a pultoshoz lépett, aki jelezte neki, hogy ittas személyt nem szolgálhat ki, egyúttal kérte, hogy hagyja el az üzlethelyiséget. A férfi erre dühösen kiabálni kezdett, az eladót szidalmazta, hadonászott és idegesen fel‐alá járkált. A vásárlók szóvá tették a viselkedését, ezért velük is üvöltözni kezdett, miközben indulatosan megindult feléjük: egyiküket tenyérrel erősen ellökte, egy asszonyt nekitolt a plexifalnak, majd a védelmére siető férfit is megütötte (Ügyészség, 2021).

Ezek a bűncselekmények jellemzően maximum súlyos testi sértéssel végződnek.

Egyetlen emberölés történt tíz év alatt

A trafikrendszer fennállása óta eddig egy emberölésről lehet beszámolni, melynek során a mindössze 21 éves G. Fruzsinát, egy kaposvári trafik alkalmazottját munka közben támadta, majd ölte meg egy férfi. Erről a tragikus esetről, esetleges okairól és következményeiről a Tobacco 2022/03-as lapszámában írtunk részletesebben.

Emberölési kísérlet viszont a közelmúltban is történt. 2020 márciusában egy férfi megkísérelt kirabolni egy mezőpeterdi dohányboltot, melynek során egy tégladarabokkal teli hátizsákkal ütötte fejbe a bolti eladót. Korábban hasonló tettet hajtott végre Németországban, ahol ez a sértett halálát okozta. Ez esetben viszont az eladó nem vesztette el az eszméletét, folyamatosan próbált védekezni, ezért a férfi a hátizsákot hátrahagyva, pénz és cigaretta nélkül kiszaladt az üzletből és elmenekült. A férfit jogerős életfogytiglanra ítélték, legkorábban a büntetésének megkezdésétől számított 25 év múlva szabadulhat.

Hatással vannak a fluktuációra

Az elemzés arra is rávilágít, hogy egyáltalán nem érdemes dohányboltokban bűncselekményt elkövetni, ugyanis nagyon magas a felderítési ráta. Ami az elkövetők megoszlását illeti, 80-90 százalékban férfiakról beszélhetünk, és csak 10-20 százalékban nőkről, míg életkor szempontjából a fiatal felnőttek (18–24 évesek) és a felnőttek (25–29 évesek) vezetik a sort.

Garai szerint az is megállapítható, hogy ezek a körülmények nagymértékben növelik a munkaerő fluktuációját. Így hát ennek csökkentése és az emberi épség megőrzése érdekében a trafikosoknak is közös célt kell kijelölni, ami jórészt megtörtént. Ezek hatására ugyanis megnőtt a biztonsági berendezések beszerzése, szigorodtak a pénzkezelési és egyéb belső szabályok, módosultak a prioritások. Fontos előrelépés, hogy az üzletvezetők egyre többször jelentik a kisebb károkat okozó bűncselekményeket is, ami emelkedő pályára állította a bűncselekmények felderítési mutatóját.

A fóliázás a kulcs?

Zárásként Garai néhány jogalkotási javaslatot is tett a munkavállalók biztonságának növelése érdekében, melyek központjában (ahogyan korábbi elemzéseiben is) a dohányboltok lefóliázása áll. Érvelése szerint számos más olyan termék is van a piacon, mely kiskorúak számára nem értékesíthető, mint például az alkohol, mellyel bármelyik boltba besétálva találkozhatnak. Emellett dohányzásnak is szemtanúi lehetnek akár csak az utcán vagy saját környezetükben is, csakúgy, mint a kapcsolódó tevékenységeknek (például cigarettatöltés).

Ugyanakkor a bűnügyi iratok és a terhelti vallomások szerint az elkövetők éppen azért választják helyszínként a Nemzeti Dohányboltokat, mert oda kívülről nem lehet belátni, ez pedig nagymértékű kockázatcsökkentő tényező számukra. Mivel nincs más olyan üzlettípus, ahol ugyanez a szabályozás áll fenn, így a szerző szerint ennek a kötelezettségnek az eltörlése nélkül nincs reális lehetőség a testi épség elleni bűncselekmények csökkenésére a trafikszektorban. A módosítás ugyanakkor nem érintené a 18 éven alattiak üzletbe történő belépésének tilalmát.