„Az Európai Unió nem vesz részt a WHO genfi Részes Felek ülésén (COP11) a felülvizsgált Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményről (FCTC) szóló szavazáson” – írja a Brussels Signal nyomán a Tobacco Reporter.
Az EU-n belüli dohánypolitikai nézeteltérések a szigorúbb intézkedéseket, például az ízesítés tilalmát és az egyéges csomagolást támogató „progresszív” országokat állítják szembe az ártalomcsökkentést célzó eszközöket és a fogyasztói választás szabadságát támogató, óvatosabb államokkal. A cikk szerint a dán EU-elnökség alatti, konszenzusra irányuló kísérletek a javasolt kompromisszum ellenére is kudarcot vallottak.
A tartózkodás vegyes reakciókat váltott ki. A közegészségügyi érdekvédelmi csoportok aggodalmuknak adtak hangot, hogy az EU gyengülő pozíciója bátoríthatja a dohányipar taktikáit, míg az ártalomcsökkentést támogatók, köztük az e-cigis világszervezet, a World Vapers Alliance, üdvözölték az eredményt, mivel a helyzet teret hagy a bizonyítékokon alapuló politikáknak.
Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a túlzottan széles körű korlátozások visszaterelhetik a fogyasztókat a hagyományos cigarettákhoz vagy az illegális piacokhoz, aláásva ezzel a közegészségügy terén elért eredményeket.
Arról, hogy milyen témákról lehet szó a COP11-en, itt írtunk bővebben.
Ártalomcsökkentési eszközöket kellene beépíteni
Egy új jelentés szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének (FCTC) alapvető megújulásra van szüksége, hogy beépítse a dohányzás ártalomcsökkentésének eszközeit, például az e-cigarettákat, a hevített dohánytermékeket és a nikotinos tasakokat – írja a Tobacco Asia.
A szerzők – köztük Tikki Pang, a WHO korábbi kutatási igazgatója és Derek Yach, a WHO korábbi vezetője – úgy vélik, hogy ezeknek az alacsonyabb kockázatú alternatíváknak a szélesebb körű elérhetősége kulcsfontosságú a dohányzás okozta halálesetek számának csökkentésében, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ahol a hagyományos cigarettafogyasztás továbbra is magas.
A közegészségügyi szakértők bevonásával készült elemzés szerint 23 ország adatai alapján az ártalomcsökkentő termékek bevezetése 2060-ig több mint 14 millió korai halálesetet előzhet meg, és globális alkalmazás esetén akár 100 milliónál is több életet lehetne megmenteni. Becsléseik szerint, ha a világ dohányosainak mindössze 20%-a áttérne biztonságosabb alternatívákra a következő 10–15 évben, 2060-ra akár a felére is visszaeshetne a dohányzás okozta halálozás. A szerzők több ország példáját is kiemelik – Japán, Dél-Korea, az USA, az Egyesült Királyság és a skandináv államok –, ahol a csökkentett kockázatú termékek térnyerése gyors cigarettafogyasztás-csökkenéssel és kedvező egészségügyi trendekkel járt együtt.
A jelentés ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy sok ország – különösen azok, ahol a férfiak dohányzási aránya még mindig 45% feletti, például Indonézia, Kína, Egyiptom és Jordánia – súlyos egészségügyi és gazdasági terheket kockáztat, ha továbbra is háttérbe szorítja az ártalomcsökkentést.
A szerzők felszólították a COP11 konferenciáján részt vevő kormányokat, hogy kérdőjelezzék meg az elavult nézeteket, és kerüljék el az alacsonyabb kockázatú alternatívák további korlátozását. Hangsúlyozzák azt is, hogy a tudományos intézményeknek javítaniuk kell az egészségügyi dolgozók tájékozottságát, mivel a „félreinformált vagy rosszul informált” orvosok jelentős akadályt jelentenek az ártalomcsökkentés elterjedésében.
