A német kormány által létrehozott Egészségügyi Pénzügyi Bizottság 66 javaslatból álló reformcsomagot mutatott be a törvényes egészségbiztosítási rendszer (GKV) pénzügyi stabilizálására 2027-től – írja a Tobacco Journal International.
A bevételi oldalon egyebek mellett a dohánytermékek jövedéki adójának emelését, a szeszes italokra kivetett adók növelését, valamint a cukrozott üdítőitalok fokozatos megadóztatását javasolják. A becslések szerint a dohányadó-emelés évi 1,2 milliárd euró (462,4 milliárd forint) többletbevételt hozhat, míg az alkoholadó 0,6 milliárd (231,2 milliárd forint) , a cukros italokra kivetett adó pedig 0,1 milliárd eurót (38,5 milliárd forint) generálhat.

A bizottság jelentős finanszírozási hiányra figyelmeztet: ez jövőre elérheti a 15 milliárd eurót (5780 milliárd forint), és reformok nélkül 2030-ra akár 40 milliárd euróra (15 413 milliárd forint) is nőhet. A növekvő járulékterhek egyre inkább veszélyeztetik a rendszer szolidaritási elvét. Az előrejelzések szerint a biztosítottak és a munkáltatók számára az átlagos többletteher 2027-ben körülbelül 260 euró (100 ezer forint), 2030-ra pedig mintegy 680 euró (262 ezer forint) lehet, éves szinten akár 1 440 eurós (555 ezer forint) maximális többletköltséggel.
A német dohányipari szövetség (BVTE) ugyanakkor elutasítja azt az elképzelést, hogy a dohányadó emelése érdemben stabilizálhatná a GKV finanszírozását. Szerintük a bevételi várakozások túlzottan optimisták, és a jelentős áremelkedések inkább az olcsóbb termékek felé terelnék a fogyasztókat, illetve növelnék az illegális piacot. Emellett arra is figyelmeztetnek, hogy egy 2031-re várható, 11,60 eurós (4468 forint) dobozár további inflációs nyomást gyakorolna a gazdaságra.
