Mi indokolta az NKFH létrehozását, és az elképzeléseik szerint hogyan tudják az eddigieknél hatékonyabban képviselni a fogyasztók érdekeit?

A Nemzeti Kereskedelmi Fogyasztóvédelmi Hatóság megszületésével az eddig külön szervezetekhez tartozó élelmiszer-kereskedelem és fogyasztóvédelem egységes hatósági ellenőrzés alá került, így mindkét kiemelten fontos területen hatékonyabb védelmet tudunk biztosítani. A magyar emberek jogos igénye, hogy semmilyen termék megvásárlásakor vagy szolgáltatás igénybevételekor ne tévesszék meg őket. Célunk, hogy megvédjük a fogyasztókat a tisztességtelen piaci szereplőktől. A vállalkozások jogkövető magatartása tehát kulcsfontosságú, ugyanakkor nem minden jogsértés szándékos; sok esetben információhiányból eredő hibákkal találkozunk. Azt szoktam mondani, hogy „a legjobb fogyasztóvédelem a fogyasztói önvédelem”. A hatóság munkája akkor lesz sikeres, ha egyre több jogkövető vállalkozással és tudatos fogyasztóval találkozunk.

Hatósági céljaink elérése érdekében egyebek mellett célzott kampányokkal készülünk a vállalkozások és a fogyasztók számára egyaránt. Így kiemelt figyelmet fordítunk a fogyasztók edukálására is. Fontos a fogyasztói tudatosság erősítése, a különböző edukációs tartalmak megosztása a fenntartható fogyasztói környezet kialakítása révén. Célunk, hogy kialakítsuk a minőségorientált, tudatos vásárlói szemléletet, amely egészséges kritikai gondolkodással párosul.

Milyen területekre és feladatokra koncentrál a hatóság?

Az alapvető célunk a fogyasztói bizalom erősítése és a piaci egyensúly fenntartása a magyar gazdaságban. Ennek érdekében négy területre koncentrálva fogalmaztuk meg a feladatainkat úgy, hogy azok egymást erősítve segítsék céljaink megvalósulását.

Az egyik legfontosabb célunk a kereskedelempolitika szakmai támogatása; ezen belül a nemzetgazdaság hatékony működésének elősegítése, a fogyasztók és vállalkozások közötti piaci egyensúly megteremtése, valamint a jogkövető magatartás ösztönzése a vállalkozások körében. Ennek része a kereskedelmi szereplők számára nyújtott szakmai tájékoztatás, tanácsadás és a szabályozási környezet átláthatóbbá tétele is.

A másik fontos deklarált célunk a fogyasztóvédelem, vagyis a magyar családok védelme, a fogyasztói érdekek hatékony képviselete és a tudatos vásárlói magatartás előmozdítása. Az NKFH következetesen lép fel a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, és széles körű tájékoztató kampányokkal támogatja a fogyasztókat abban, hogy élni tudjanak jogaikkal.

Mindebből egyértelműen következik a harmadik kiemelt terület, az élelmiszer-biztonság felügyelete. Így kifejezetten nagy figyelmet fordítunk az élelmiszer-forgalmazás ellenőrzésére, különösen a fogyasztók egészségének védelme érdekében. A forgalmazás körülményeinek és helyszíneinek rendszeres ellenőrzése mellett pedig a saját, akkreditált laboratóriumainkban végzett vizsgálatokkal is igyekszünk biztosítani, hogy a forgalomba kerülő élelmiszerek megfeleljenek a biztonsági előírásoknak. Ezek a tényezők együttesen kulcsfontosságúak a fogyasztói bizalom erősítésében, és a tisztességes piaci verseny fenntartásában is meghatározó szerepet játszanak.

Az új hivatal nevébe bekerült a „kereskedelmi” kifejezés. Ez hogyan érinti a kereskedelmi vállalkozások tevékenységének ellenőrzését, illetve hogyan egyeztethető mindez össze a kereskedelempolitika szakmai támogatásával, amit célként megfogalmaztak?

A hatóság nevében szereplő „kereskedelem” kifejezés egyértelműen jelzi, hogy az új hatóság nemcsak a fogyasztóvédelemre, hanem a kereskedelempolitika szakmai támogatására is hangsúlyt helyez. Ez a kettős fókusz lehetőséget teremt arra, hogy egyszerre érvényesüljenek a fogyasztói érdekek és a kereskedelmi szereplők működési szempontjai, így elősegítve a kiegyensúlyozott, fenntartható piaci környezet kialakulását. A kereskedelmi vállalkozásokkal szembeni hatósági fellépés továbbra is következetes, különösen az élelmiszer-biztonság, a laboratóriumi vizsgálatok és az ágazati jogszabályok betartása terén. Ugyanakkor nem csupán a kereskedelmi szektor ellenőrző hatóságaként, hanem szakmai partnereként is tekintünk magunkra – célunk, hogy a vállalkozások eligazodjanak a jogi környezetben, és versenyképesen, szabályszerűen tudjanak működni.

Vagyis a fogyasztóvédelem és a kereskedelempolitika integrált megközelítése révén a két terület nem ellentétes érdekeket képvisel, hanem egymást erősítő szerepet tölt be. Ez a szemléletváltás biztosítja, hogy a fogyasztók védelme és a vállalkozások támogatása párhuzamosan, egymással összhangban valósuljon meg – mindez hozzájárul a gazdaság versenyképességéhez és a bizalommal működő piacok fejlődéséhez.

A hatóság létrejöttével a korábbiakhoz képest további változást jelent a hatósági gyakorlatban, hogy az élelmiszerlánc ellenőrzése kapcsán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) egyes feladatok és jogkörök átkerültek az NKFH-hoz. A két hatóság hogyan működik együtt a gyakorlatban?

Megalakulásunkkal bizonyos élelmiszer-kereskedelmi ellenőrzési feladatok és jogkörök valóban átkerültek a Nébihtől az NKFH-hoz. Ezalól kivételt képeznek a mézek, borok és szeszes italok ellenőrzései, melyek továbbra is a Nébih hatáskörében maradtak. A kormányrendelet szövegszerűen is biztosítja a két hatóság közötti szoros együttműködést az élelmiszer-kereskedelem ellenőrzésében. A hatékonyság biztosításának érdekében minden szükséges információt megadunk egymásnak, illetve kölcsönösen segítjük egymás munkáját.

Hol vannak az ellenőrzésben a határvonalak?

A fogyasztóvédelmi ellenőrzések határvonalainak kialakításában több tényező is szerepet játszik, ilyenek a jogalkotó által meghatározott jogszabályi keretek, valamint a konkrét ellenőrzési célok. A hatósági ellenőrzéseink során kollégáink elsősorban a termékek biztonságosságát és a rendeltetési céloknak való megfelelőségét, a szolgáltatások minőségét, valamint a tájékoztatás jogszerűségét ellenőrzik. A hatósági munkánk magában foglalja például a hamis reklámok, a félrevezető tájékoztatás vagy a tisztességtelen szerződési feltételek kiszűrését is.

Az NKFH és a Nébih hatósági ellenőrzési területei közötti határvonalat a termékkel kapcsolatos tevékenység szabja meg. Leegyszerűsítve, amint az élelmiszer-előállító raktárát elhagyja az élelmiszer, annak ellenőrzése az NKFH feladata, azt megelőzően a Nébihé. A beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás, valamint a zsugorinflációval kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzése ugyancsak NKFH-hatáskör.

Az NKFH a hagyományos fogyasztóvédelmi feladatokon túl szerepet vállal a kereskedelempolitika szakmai támogatásában. Folyamatosan vizsgáljuk, hogyan kezelik a vállalkozások a fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, piacfelügyeleti szempontból ellenőrizzük a kereskedelmi tevékenységeket.

Hogyan zajlik jelenleg a vállalkozások hatósági ellenőrzése?

Az NKFH szakmai irányítói feladatokat lát el a fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzések tekintetében. Ennek keretében az éves ellenőrzési és vizsgálati program szerint hatósági iránymutatásokat, úgynevezett útmutatókat adunk ki a kormányhivataloknak, ezek alapján hatósági ellenőrzéseket és szükséges esetben eljárásokat folytatnak le. Természetesen operatív jelleggel is együttműködünk a mindennapokban a kormányhivatali munkatársakkal.

A jogkövetésre törekvő vállalkozások támogatása érdekében a fogyasztóvédelmi hatóság az első alkalommal elkövetett jogsértés esetén főszabály szerint csupán figyelmeztet. Bírságolásra csak ismételt vagy jogszabályban meghatározott súlyosabb jogsértések esetén kerül sor.

A közelmúltban megjelent közleményük szerint az NKFH és az SZTFH összehangolt ellenőrzést indít a fiatalok és a gyermekek védelmében, ami egyebek mellett a dohánytermékek értékesítésére is kiterjed. Hogyan érinti ez a hatósági ellenőrzés a Nemzeti Dohányboltokat? Mire számíthatnak ezzel kapcsolatban, illetve általában az év folyamán mire fókuszál a hatóság a trafikok vizsgálata során?

Az NKFH és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által folytatott közös ellenőrzés célja a fiatalkorúak védelme, a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogának biztosítása. Ennek keretében az NKFH szakmai irányítása alá tartozó kormányhivatalok ellenőrzései a Nemzeti Dohányboltokban az alkoholtartalmú italok 18 éven aluliak számára történő tiltott kiszolgálására, értékesítésére terjednek ki, miközben az SZTFH a fiatalkorúak dohánytermékkel történő kiszolgálásának tilalmát ellenőrzi.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény nemcsak az értékesítést és kiszolgálást tiltja, hanem kötelezi a vállalkozást arra, hogy kétség esetén győződjön meg a vevő életkoráról. Az eladó a nagykorúság igazolása hiányában pedig köteles a termék értékesítését megtagadni. A szeszes ital fiatalkorú részére történő értékesítése, kiszolgálása tehát objektív felelősséget alapoz meg, így az ellenőrző hatóság sem a cselekmény szándékosságát, sem felróhatóságát nem vizsgálja a fogyasztóvédelmi intézkedések alkalmazása során.

A gyermek- és fiatalkorúak egészséges fejlődésének védelme közös társadalmi küldetésünk, hiszen ők alapozzák meg hazánk jövőjét. Ezért a hatáskörrel rendelkező hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy visszaszorítsák a jogsértő magatartásokat.

Hogyan foglalná össze a hivatal eddigi működésének ellenőrzési tapasztalatait?

Az NKFH működésének első hónapjaiban kiemelt figyelmet fordítottunk a magyar családok védelmére, különösen a gyermekeknek szánt termékek – például játékok – biztonságának vizsgálatára. Emellett aktívan tájékoztatjuk a fogyasztókat a kiszereléscsökkentésben érintett termékekről és a termékvisszahívásokról is. A szavatosság és jótállás terén végzett ellenőrzések szintén a középpontban álltak és állnak.

Tapasztalataink szerint a fogyasztók részéről nő az igény az egyértelmű, átlátható tájékoztatásra és a következetes hatósági jelenlétre. Ezt figyelembe véve tematikus és időszakos ellenőrzési kampányokat is indítottunk – például a farsangi és a húsvéti időszakhoz kapcsolódva –, amelyek során átfogó vizsgálatokat végeztünk és végzünk, és szorosan nyomon követjük a feltárt hiányosságok megszüntetését. Az élelmiszer-biztonsági és higiéniai hatósági ellenőrzések kiterjednek a vendéglátóipari egységekre, ahol célunk annak biztosítása, hogy az ételek elkészítése, tárolása és kiszolgálása a hatályos jogszabályoknak megfelelően történjen.

2025 végére akkor lennék elégedett, ha sikerülne megerősítenünk a fogyasztói jogok érvényesülését és a hatóság ismertségét a lakosság körében. Az NKFH célja, hogy egységes fellépéssel biztosítsa a hatékony fogyasztóvédelmet és élelmiszer-kereskedelmi ellenőrzést, miközben szakmai támogatást is nyújt a vállalkozásoknak. Fontos, hogy ne csak szankcionáló szerepben jelenjünk meg, hanem segítséget nyújtsunk a szabályok betartásához is.

Végső soron akkor mondhatjuk sikeresnek a munkánkat, ha a fogyasztók biztonságban érzik magukat a piacon, és a vállalkozások számára is kiszámítható, tisztességes versenykörnyezetet tudunk teremteni.

Nyitókép forrása: NKFH