A magyar lakosság csupán öt százaléka számol azzal, hogy a jövedelme növekedni fog 2023 első negyedévében, 26 százalékuk viszont csökkenéssel kalkulál, míg 63 százalékuk szerint nem lesz változás a jövedelmi viszonyaiban – derül ki az Egyensúly Intézet a magyarországi szegénységet vizsgáló közvélemény-kutatásának múlt pénteken nyilvánosságra hozott eredményeiből (PDF).
A novemberben végzett felmérés eredményei szerint a magas infláció átalakította a magyarok fogyasztási szokásait: szinte minden fontosabb áruféleségből kevesebbet tervez vásárolni a lakosság mintegy fele. Az inflációs hatás kiemelkedően meglátszik azon, hogy a magyarok 57 százaléka a korábbinál kevesebbszer tervez étterembe járni, vagy külföldre utazni; 55 százaléka kevesebbet tervez ruhákat vagy cipőket vásárolni; míg 54 százaléka visszafogja a lakásfelújítással, bútorral vagy barkácsáruval kapcsolatos fogyasztásait.
Ugyanakkor az Egyensúly Intézet a közvélemény-kutatási adatokból úgy látja, a mindennapi megélhetéshez – és a függőségekhez (dohány, alkohol) – szorosan kötődő területeken a fogyasztás visszaesése arányaiban kisebb lesz. Az intézet sajtóközleményében közölt grafikon szerint alkoholra, dohányárura és más élvezeti cikkekre a magyarok 51 százaléka tervez kevesebbet költeni, 43 százalékuk ugyanannyit, míg hat százalékuk többet is költene ezen termékekre a következő negyedévben.
Ugyancsak kisebb fogyasztáscsökkenés várható a rezsivel, a közlekedéssel – így a benzinfogyasztással és az autózással –, valamint az élelmiszerrel kapcsolatosan is. Az Egyensúly Intézet megjegyezte: a magyarok 12 százalékának nincsen annyi bevétele, hogy kifűtse a lakását, 39 százalékuknak pedig időről időre gondot okoz a fűtésszámla kifizetése.
A kutatás szerint a tipikus magyar háztartásnak havonta nettó 270 ezer forintra van szüksége a szűkös, 400 ezer forintra az átlagos, 600 ezer forintra a gondtalan megélhetéshez. Ehhez képest a magyarok 11 százaléka nettó 110 ezer forintot keres havonta, ez egy háztartás két pénzkeresője esetén 220 ezer forintnak felel meg.
