Tobacco

Rovat:

Paragrafus
Becsült olvasási idő: 2 perc
A JTI kapcsán is tárgyalt a japán kormányfő és az orosz elnök

2019 óta nem tárgyaltak a felek ezen a szinten.

2019 szeptembere óta először került sor személyes megbeszélésre japán kormányfő és orosz államfő között – jelentette csütörtökön japán forrásokra hivatkozva a Kyodo hírügynökség.

Az MTI szemléje szerint Takaicsi Szanae japán miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a kínai Sencsenben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója alkalmából egyeztetett egymással.

Takaicsi a Oroszországban kémkedés gyanújával fogva tartott japán újságíró azonnali szabadon bocsátását kérte Putyintól. Arra is kérte az orosz elnököt, hogy vonja vissza a JTI dohányipari vállalat oroszországi érdekeltségeinek ideiglenes külső kezeléséről szóló rendeletét.

A Kreml egyelőre nem erősítette meg nyilvánosan a találkozó tényét.

Képünk illusztráció (Forrás: Ideogram.ai)

A JTI ügye

Amint arról november 10-én beszámoltunk, Putyin elnöki rendeletekkel a JTI mind a hét helyi érdekeltségét orosz irányítás alá vonta. A svájci központú nemzetközi dohányipari vállalat érintett érdekeltségei között gyártóvállalatok, importtal és vállalatirányítással foglalkozó cégek, valamint egy jelenleg nem működő vállalkozás is található.

Az irányítást az orosz Industrial Assets vette át, amely közlése szerint fenn kívánja tartani a termelést, megtartja a dolgozókat, és teljesíti a munkavállalókkal, illetve üzleti partnerekkel szembeni kötelezettségeket. Az ideiglenes irányítás ugyanakkor nem (feltétlenül) jelenti a tulajdonjog átruházását: az orosz fél a vállalatok feletti irányítási jogokat vette át.

Frissítés (2026. november 19. 12:56)

Az orosz állam döntése korlátozza a JTI tulajdonosi jogainak gyakorlását és a vezetői döntéshozatalt, ezért az anyacég Japan Tobacco (JT) november 6-i hatállyal kivezeti az érintett vállalatokat a konszolidált pénzügyi kimutatásaiból – írja a Tobacco Journal International.

Az intézkedés jelentős pénzügyi veszteséget okoz a japán vállalatnak: a JT a 2026-os üzleti évében várhatóan 1377 milliárd jen (mintegy 2805 milliárd forint) veszteséget számol el az irányítás elvesztése miatt. Az orosz üzletág a csoport árbevételének körülbelül 10 százalékát és korrigált üzemi eredményének mintegy 25 százalékát adta.

A szeptember 30-i adatok szerint az orosz érdekeltségekhez 1500 milliárd jen (3147 milliárd forint) értékű eszközállomány tartozott, ebből 360 milliárd jen (755,3 milliárd forint) készpénz és bankbetét volt, miközben a kötelezettségek összege megközelítette a 200 milliárd jent (419,7 milliárd forint).

A JT tovább vizsgálja az orosz kormány intézkedéseinek üzleti és pénzügyi következményeit.

Az újságíró ügye

Imai Jukit, a Hokkaido Simbun című japán napilap Oroszországban akkreditált újságíróját október 13-án vették őrizetbe kémkedés gyanújával a távol-keleti Szahalin szigetén, majd Moszkvába szállították – írja az MTI. A japán nagykövetség munkatársai október 26-án találkozhattak vele először. Fogva tartásának határideje december 12-én jár le, de meghosszabbítható.

A két ország viszonya jelentősen megromlott, miután Japán az Ukrajna elleni 2022-es orosz támadás miatt szankciókat vezetett be Moszkvával szemben. A Kyodo szerint a szerdai találkozót megelőzően Putyin legutóbb 2022 februárjában, az invázió előtt egyeztetett japán kormányfővel, amikor telefonon beszélt Kisida Fumio akkori miniszterelnökkel.