Az Egyesült Államok 20 százalékos importvámot vezet be az Európai Unióval és 34 százalékosat Kínával szemben – jelentette be az MTI beszámolója szerint Donald Trump szerdán az új amerikai vámrendszert ismertetve.
Az elnök a Fehér Ház kertjében tartott ceremónián a nyilvánosság előtt írta alá a vámrendeletet. Ezt megelőzően csaknem egyórás beszédben érvelt a „viszonossági vámok” mellett. A gazdasági indokok között említette, hogy 2024-ben az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje 1200 milliárd dollár volt, és elmondta: azt az évtizedes gyakorlatot kívánja megszüntetni, ami az Egyesült Államok „kihasználására” épült a külkereskedelemben.
Szavai szerint az új amerikai vámtételeket úgy állapították meg, hogy az egyes kereskedelmi partnerek által az amerikai termékekre alkalmazott vámokat és behozatalt nehezítő terheket összegezték, majd az így kapott százalékos értéket megfelezték. Hozzátette: lesz egy minimális, 10 százalékos vámtétel, amit annak az „előjognak” az áraként említett, hogy valaki a világ legnagyobb piacán megjelenhet.
Az Egyesült Államok kiemelt kereskedelmi partnerei és szövetségesei közül az Európai Unióra megállapított 20 százalék és a Kínára kiszabott 34 százalék mellett Japán esetében 24 százalék, Indiára 26 százalék, az Egyesült Királyságra és Brazíliára 10 százalék lesz a „viszonossági vám”, az Izraelből az Egyesült Államokba szállított termékek után pedig 17 százalékot kell fizetni. Az elnök egyben megerősítette, hogy a külföldön gyártott járművek vámtétele ettől eltérő lesz, egységesen 25 százalék.
Az elnök egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban végzett termelési tevékenységet nem terheli vám, ami szerinte ösztönzőleg hat majd az ipari befektetésekre, és munkahelyeket teremt az amerikai emberek számára.
Londoni elemzők: a vártnál agresszívabb és szélesebb körű az új amerikai vámpolitika
A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének közgazdászai csütörtöki elemzésükben közölték: megítélésük szerint az új amerikai vámok agresszívabbak, szélesebb körre terjednek ki, hamarabb léptek életbe és tartósabbnak tűnnek, mint ahogy azt a piaci szereplők várták – írja az MTI. A ház előzetes modellszámításai szerint a vámintézkedés nyomán átlagosan 30 százalékos vámtétel terheli az Európai Unióból és további 13 gazdaságból álló azon országcsoportot, amellyel szemben csaknem a teljes amerikai külkereskedelmi hiány fennáll. A TD Securities becslése szerint az Egyesült Államok ebből csoportból éves átlagban 2800 milliárd dollár értékű terméket importál. A cég szerint ugyanakkor az amerikai piacra irányuló export várható átirányítása és a visszatelepített termelés miatt nem valószínű, hogy az amerikai kormány vámbevételi várakozásai teljesülnek, és ennek jelentős kihatásai lehetnek az amerikai költségvetésre. A TD Securities szerint a vámok – ha tartósan érvényben maradnak – legalább a következő egy évben magasan tartják az amerikai inflációt. A cég londoni elemzőinek számításai szerint az éves összevetésű infláció minimum 3,5 százalékra gyorsulhat, és ehhez a hosszú távú trendnövekedésnél lassabb gazdasági bővülés társul az idei év hátralévő részében. A TD Securities elemzői közölték: azzal számolnak, hogy a most bejelentett vámok legalább a 2026 végén esedékes félidős kongresszusi választásokig érvényben maradnak.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő ugyancsak csütörtökön Londonban ismertetett elemzése szerint az új vámok jelentősen növelik az amerikai gazdaság recessziójának kockázatát. A Fitch elemzői közölték: a vámemelések mértéke meredeken meghaladta korábbi várakozásaikat (a hitelminősítő elemzői legutóbbi negyedéves globális előrejelzésükben 15, illetve 35 százalékos effektív amerikai vámszintet valószínűsítettek az EU-val és Kínával szemben). A Fitch közölte: ebben a környezetben elemzői azzal számolnak, hogy az amerikai gazdaság idei növekedése nem éri el a cég legutóbbi negyedéves prognózisában szereplő 1,7 százalékot.
Jól járhat az amerikai dohányipar?
A British American Tobacco részvényárfolyama 3,9 százalékkal, a Philip Morris Internationalé 3,8 százalékkal, az Altriaé pedig 3,5 százalékkal emelkedett, miután a befektetők megemésztették az új amerikai vámok dohányiparra gyakorolt hatását – írja Tobacco Journal International befektetői jelentésekre hivatkozva.
A kezdeti aggodalmak ellenére a vámok várhatóan kezelhető hatással lesznek az ágazatra, és némi potenciális előnnyel járnak. A dohányipari vállalatok számára az olyan kulcsfontosságú termékeket, mint a cigaretta és a nikotintasakok, túlnyomórészt belföldön gyártják, ami megvédi e termékeket a vámok áremelő hatásától. A nem dohányipari vállalatok által gyártott, főként Ázsiában előállított e-cigaretták esetében azonban áremelkedés várható.
A svájci székhelyű UBS elemzője, Faham Baig szerint
„a gazdasági bizonytalanság valószínűleg továbbra is kedvez a dohányágazat védekező-képességének/alacsony volatilitásának (és a befektetők olyan ágazatokat nézhetnek, ahol a termelés többsége hazai/helyi, ami a dohányt is magában foglalja). Ez azt eredményezheti, hogy a dohányágazat továbbra is jobban teljesít majd”.
Ez a vélekedés azt a szélesebb körű várakozást tükrözi, hogy az amerikai dohányágazat ellenálló-képessége és helyi termelésre való összpontosítása megvédheti a negatív hatásoktól, sőt, a jelenlegi gazdasági környezetben akár növekedéshez is vezethet.
Ugyanakkor a vámok szélesebb körű hatása kihívás elé állíthatja az amerikai fogyasztói piacot, és potenciálisan hatással lehet a cigaretták mennyiségére, különösen az olyan vállalatok esetében, mint az Altria és a British American Tobacco, amelyek a prémium szegmensben tevékenykednek. Mindazonáltal a dohányágazat általános védekezőképessége és alacsony volatilitása pozitívumként értékelhető, ami lehetőséget kínál a folyamatos piaci növekedés elérésére – áll a UBS jelentésében.
A szivariparban nem olyan kedvezőek az előjelek
A szivaripar felkészült a változásokra, különösen azért, mert a legnagyobb vámok közül néhány a gyakran Kínában gyártott szivar kiegészítőkre irányul – írja a Halfwheel szivaros szakportál. Míg magukra az olyan országokból, mint a Dominikai Köztársaság, Nicaragua és Honduras származó szivarokra 10-18 százalékos vámot vetnek ki, a Kínából importált kiegészítőkre a meglévő 20 százalékos vám mellett 54 százalékos „viszonossági vámot” vetnek ki.
Ezek a változások mindössze néhány nappal a szivaripar legfontosabb eseménye, a PCA Convention & Trade Show előtt érkeznek, ami megváltoztathatja a promóciós stratégiákat, mivel a gyártók mérlegelik, hogy miként tudják elnyelni vagy áthárítani a megnövekedett költségeket.
Az iparág vezetői és egyesületei – mint például a Premium Cigar Association és a Cigar Rights of America – szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet. Aggódnak a kiskereskedők és a fogyasztók pénzügyi terhei miatt, és hangsúlyozzák a kisvállalkozások védelmének fontosságát.
A Trump-kormányzat a lépést azzal indokolta, hogy nemzeti gazdasági vészhelyzetet hirdetett, azzal érvelve, hogy a külkereskedelmi korlátok hátrányos helyzetbe hozták az amerikai termelőket. Bár a végrehajtás ezen a héten kezdődik, az árképzésre, az ellátási láncokra és a fogyasztói magatartásra gyakorolt hosszú távú hatások továbbra is bizonytalanok, mivel az érdekeltek további iránymutatásra várnak.
Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Natilyn Hicks Photography / Unsplash)
