Tavaly decemberi számunkban azt mondták, jó évet fog zárni az ágazat 2022-ben. Igaz ez a 2023-as esztendőre is? S hogyan értékelik a dohánypiac alakulását?

Jászter Csaba: Az iparág összteljesítményét nézve valóban jó évet zárt 2022-ben az ágazat, és a számok alapján az mondható, hogy 2023 sem zárul rosszul, az értékalapon szolidan növekvő piac még ellensúlyozza a fogyasztáscsökkenést, valamint a rezsiterhek normalizálódása is pozitív hatással van az ágazatra. Azonban a feketepiac jelentős növekedése komoly befolyással volt, van és lesz az idei és a következő évekre is, továbbá a globális bizonytalanságok (energia, háborúk stb.) is kihathatnak a teljes iparágra.

A magyar sajtóban előkerült az a téma novemberben, hogy már több mint 600 településen nincsen Nemzeti Dohánybolt, s a tízéves trafikrendszer fennállása során most működik a legkevesebb ilyen üzlet Magyarországon. Ennek hátterében önök szerint mi állhat? Az általános gazdasági helyzet romlása, a magas infláció, a tavaly elszabadult rezsiárak, vagy ezek összessége?

Peho Árpád: A Nemzeti Dohányboltok gazdasági egységek, melyeket vagy megéri üzemeltetni, vagy nem. Nyilvánvaló módon a nagyon kis településeken a fentebb felsorolt problémák összességében okozzák azt, hogy ezeken a területeken nincsenek dohányboltok, de látunk pozitív kezdeményezéseket, mint például a Magyar Posta és az MDKSZ együttműködésében a kistelepülési trafikok Posta Partnerré válásának lehetősége, mellyel jelentős pluszbevételhez juthatnak ezek a boltok. Valamint azt se felejtsük el, hogy a 600 település között igen sok az olyan, pár tíz fős zsákfalu, ahol nemcsak dohányboltot, de más szolgáltatási tevékenységet végző kereskedelmi egységet sem lehet észszerű módon üzemeltetni.

Az előbb említett gazdasági tényezők minden bizonnyal az ODBE működésére is hatottak. Milyen lépéseket tett az ODBE a munkavállalói gazdasági biztonságáért és jóllétéért?

J. Cs.: Az ODBE-nél évek óta igen alacsony a fluktuáció, és a visszajelzések alapján kollégáink szeretnek a vállalatnál dolgozni. Ennek a juttatási csomag csak az egyik, habár igen fontos része. Ebben a csomagban pedig igyekszünk, amennyire a lehetőségeink engedik, tompítani azokat a negatív gazdasági hatásokat, amelyek őket is érik. Mi továbbra is a magyar munkavállalókban és a korrekt javadalmazásukban hiszünk. Minőségi munkaerő minőségi munkát, minőségi bérért végez, és ez így van rendben.

P. Á.: Fontosnak tartom kiemelni, hogy az elmúlt időszakban jobban előtérbe helyzetük a kollégák szűken vett munkakörnyezetének részletes feltérképezését, hogy megvizsgáljuk, hol tudunk még könnyíteni a munkájukon. Alapvetően a logisztikai központokban dolgozók fizikai munkát végeznek, súlyt emelnek, ládákat pakolnak, komissiós kocsikat tolnak, így ezen a területen vezetünk be változásokat a közeljövőben. Hamarosan befejeződik az a projektünk, amelyben munkaegészségügyi és ergonómiai szempontból elemeztük a munkamenetek elvégzését. Itt szakértőket kértünk fel arra, hogy mérjék fel a különböző áru- és eszközmozgatási folyamatokat, és tegyenek konkrét javaslatokat arra, hogy hogyan fejlesszük a kollégáink mozgását, amivel könnyebben tudnak emelni, vagy mutassanak olyan mozdulatokat, amelyek segítségével kevésbé terhelik különböző testrészeiket. De ez csak egy része annak a többrétű projektnek, amelyet összefoglalóan Munkaterhelés-csökkentési Programnak hívunk. Mindezt annak érdekében tesszük, hogy a kollégáink 10-15 év múlva is az ODBE munkavállalóiként tudják ellátni feladataikat.

Felteszem, a gazdasági helyzet okozta nehézségek miatt nehezebb elérni az ODBE és általánosságban a dohányipar zöld céljait. Mit tud tenni mégis az iparág és az ODBE azért, hogy a nehéz körülmények ellenére elérje a karbonsemlegességi céljait?

P. Á.: A zöld célok elérése az elmúlt évek válságaival valóban nem lett könnyebb vagy egyszerűbb, de fontos megértenie mindenkinek: a zöld átállás nem egy lehetőség, hanem szükségszerűség. A módokon, időtartamon lehet és kell is vitatkozni, hiszen több külföldi esetet lehetett látni arra, hogy például atomerőművek túlzottan gyors leállítása ahhoz vezetett, hogy az energiaszűkösség miatt vissza kellett kapcsolni a rendszerbe a jóval szennyezőbb széntüzelésű erőműveket, ez pedig nem kimondottan a zöld átállást elősegítő lépés. Ettől azonban a fő célt nem szabad szem elől téveszteni: bolygónk védelmét és megőrzését az utókornak.

J. Cs.: Amit mi logisztikai vállalatként megtehetünk, azt igyekszünk megtenni. Vállaltuk, hogy 2040-re elérjük a teljes karbonsemlegességet, folyamatosan vizsgáljuk az elektromos kiszállító-autók piacát, és kapcsolatban vagyunk azokkal az autógyártókkal, amelyek fejlesztik ezeket, 2026-ig pedig – amennyiben elérhető lesz – szeretnénk az első ilyen autókat üzembe állítani. Mindezek mellett a logisztikai központok energiahatékonyságát is folyamatosan fejlesztjük, napelemrendszerekkel, szigetelésjavítással és minden olyan újdonsággal, ami beépíthető a folyamatainkba.

A gazdasági helyzet minden bizonnyal a feketekereskedelemre is hatott. Amint arról a Tobacco 2023/05-ös számában beszámoltunk, az ürescigarettásdoboz-kutatás szerint az eredeti külföldi termékek aránya 9,4 százalékra nőtt 2022-ben Magyarországon, s Budapest most először erősebben „fertőzött” e tekintetben, mint a kelet-magyarországi régió. Hogyan értékelik a feketepiac helyzetét és alakulását?

J. Cs.: A feketepiac jelentősen felfutott az elmúlt egy-két évben, ennek okai többrétűek. Szerepet játszanak ebben egyebek között az embereket érő negatív gazdasági hatások, a határunk mellett zajló háború, és értelemszerűen az is, hogy a legtöbb környező országhoz képest az itthon legálisan kapható termékek egyszerűen drágábbak, ez pedig motiválja a feketekereskedőket.

P. Á.: Azt is fontos megemlíteni, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai elképesztő mennyiségű és minőségű munkát és energiát tesznek a feketekereskedelem elleni harcba. Ez nem is csoda, hiszen a feketekereskedelem növekménye 100 milliárdos nagyságrendű költségvetésibevétel-kiesést okozott és okoz a közeljövőben.

Mit tud tenni az ODBE a feketepiaci trendekkel szemben?

J. Cs.: Mi is aktívan vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, területeket, ahol konkrétan tudjuk segíteni a NAV, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és más állami szervek küzdelmét. Reményeim szerint jövő év első felében erről részletesen is tudunk majd nyilatkozni.

Végezetül, mit gondolnak, hogyan alakulhat a dohánypiac helyzete jövőre idehaza?

P. Á.: Az ODBE szempontjából azt tudom mondani, hogy cégünk a 2023-as évre vonatkozóan több mint tizenegymilliárd forint koncessziós díjat fog az állam részére fizetni, amely több milliárd forinttal haladja meg az ezt megelőző évek koncessziós díjait. Ez alapján optimistának kellene lennem a jövőt illetően, viszont a 2024-es évre vonatkozó előrejelzésünk – elsősorban a feketepiac állapota miatt – borúlátóbb.

J. Cs.: Valószínűsítjük, hogy a dohánypiac összvolumene valamelyest csökkenni fog, értékben pedig a stagnálást gondoljuk a legelképzelhetőbb szcenáriónak. A jövő év első fél éve még biztosan nem hoz könnyebbséget a kiskereskedőknek, de úgy gondolom, hogy amennyiben valamilyen rendkívüli hatás nem éri a fogyasztókat, a kiskereskedőket vagy a teljes gazdaságot, úgy a második fél évre már óvatos optimizmussal lehet tekinteni. A termékportfólió tekintetében, a tavalyi évhez hasonlóan, számítunk minimális átrendeződésre a fogyasztási dohányok és a hevítéses dohánytermékek javára, különösen a hevítéses termékek esetében ez egy évek óta zajló trend. Vállalati stratégiánk egyik fő pillére pedig továbbra is az marad, hogy a kiskereskedőket kiszámíthatóan, hatékonyan, rugalmasan és problémamentesen szolgáljuk ki. Az ODBE-től megszokott magas szolgáltatási színvonalra és jó partneri hozzáállásra továbbra is számíthatnak.

Nyitókép: Jászter Csaba és Peho Árpád, az ODBE igazgatói (Fotó: Szabó Réka / Tobacco)