hirdetés
2018. május. 23., szerda - Dezső.
hirdetés

Önkiszolgáló kassza és eBlokk

A Boston Dynamics Atlas nevű, humanoid robotjával indult az idei Laure Retail konferencia, igaz csak videón volt jelen, de így is tökéletesen érzékeltette, hogy milyen gyors a technológiai fejlődés, amire bizony a kereskedőknek is reagálniuk kell. Bessenyei István, az idén 25 éves Laurel tulajdonosa három komoly újításról is beszélt megnyitó előadásában és azt is bemutatta, hogyan hódítja meg a cég a világot. 

Egy emberformájú robot kocog egy parkban, majd amikor akadályhoz ér, kicsit megtorpan, lendületet vesz és átugorja azt – ezzel a videóval indult az idei Laurel Retail konferencia, és ahogyan arra Bessenyei István rámutatott, igencsak jól példázza azt, hogy milyen irányba tart a világ. Egy robot már most többre képes bizonyos területen, mint az emberek egy része – olyan robbanásszerű a technológiai fejlődés, hogy ha erre nem figyelünk oda, nem építjük be az üzletünkbe, akkor komoly veszélynek tesszük ki magunkat.

Bessenyei István
Bessenyei István

„Innovatív technológia a vásárlói élmény és az üzleti növekedés szolgálatában” - foglalta össze tömören Bessenyi István azt, hogy miről lesz szó a mai konferencián, és rögtön egy követendő példával is szolgált. Az Amazon és Jeff Bezos története valószínűleg minden kereskedő számára ismert, az a fontos gondolat azonban, ami az egész mozgatórugója talán már kevésbé. „Úgy tekintünk a vevőkre, mint vendégekre egy partin, ahol mi vagyunk a házigazdák és az a dolgunk, hogy a vásárlói élményt minden szempontból minden egyes nap jobbá tegyük számukra” - fogalmazta meg Jeff Bezos, hogy mi a fő céljuk és persze ehhez az eszközöket is biztosítja. Az Amazon éves szinten több mint 22 milliárd dollárt költ kutatás-fejlesztésre, ami kétszer annyi, mint amit az Apple és háromszor annyi, amennyit a Facebook szán erre a célra.

A Laurel ha nem is feltétlenül tudatosan, de hasonló filozófiát követ, hiszen az üzleti eredmény kétharmadát visszaforgatják innovációba. „Mi olyan dolgokat is fejlesztünk, amit még nem is kérnek az ügyfeleink, de látjuk, hogy ez egy fontos lehetséges irány lehet a jövőben. Persze lehet, hogy nem minden jön be, de muszáj próbálkozni” - fűzte hozzá Bessenyei Istán.

A Laurel tulajdonosa három fontos újításról is beszámolt nyitóelőadásában. Az egyik a cég által fejlesztett önkiszolgáló kassza, ami lehetővé teszi, hogy a kisebb üzletekben is megjelenhessen ez a technológia. A másik fontos újdonság a tavaly bemutatott eBlokk továbbfejlesztett változata, amihez már rendelkezésre áll az a modell, amivel hatékonyan lehet bevezetni országos szinten is. A harmadik pedig az élelmiszer ellátási lánc nyomonkövethetőségét újítja meg, a TE-FOOD rendszer egyetlen ökoszisztémában erősíti az ellátási lánc vállalatokat, a fogyasztókat és a hatóságokat, mindet a blokklánc technológia alkalmazásával.

A Laurel által fejlesztett megoldások nemzetközi szinten is versenyképesek, így a társaság intenzív terjeszkedésbe kezdett a határokon túl. Bessenyei István beszélt többek között az afrikai lehetőségekről a TE-FOOD kapcsán, ami komoly segítséget jelenthet ahhoz, hogy a kontinensen termelt élelmiszerek globálisan is megjelenhessenek, hiszen növelik a bizalmat irányukban.

Vigyázat, költözünk – analógból a digitális korszakba

A vásárlók már rutinszerűen használják a digitalizáció kínálta eszközöket, lehetőségeket, a nagy kérdés, hogy az őket kiszolgáló cégek mennyire tudnak élni az új technológiákkal. Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára a Laurel Retail konferencián tartott előadásában többek között az Ipar 4.0, a megosztáson alapuló gazdaság hatásairól, illetve az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatói szektor digitalizációjával kapcsolatos kormányzati elképzelésekről is beszélt.

Pomázi Gyula
Pomázi Gyula

Egy kis háttérinformációval kezdte előadását Pomázi Gyula, amiből kiderült, hogy a jövőben a kereskedelem fejlesztés, szabályozás átkerül az Innovációs és Technológiai Minisztériumba. A minisztérium nevében az innováció és technológia jelenik meg, és az iparban, kereskedelemben, szolgáltatásban is ennek a két szónak kell meghatározni a következő időszakot, annál is inkább, hiszen már egyáltalán nem lokálisan zajlik a piaci verseny, hanem globálisan.

A digitalizáció nagyon fontos, hiszen már beépült a vásárlói szokásokba – fogalmazott a helyettes államtitkár, aki ezt követően megfogalmazta azt a kérdést is, hogyan lehet megtalálni az új üzleti modelleket, hogy azok a szereplők, akik képesek kiszolgálni az igényeket megfelelő működési konstrukciókat tudjanak létrehozni. Az egyik válasz a digitalizáció, ami teljesen átalakítja a világot.

Ipar 4.0, applikáció alapú gazdaság, közösségi megosztás – számos új trendnek lehetünk tanúi. Az új generációk egyre kevésbé birtokolni akarnak, hiszen a használat a fontos. A gyártás, a termelés folyamata teljesen átalakul, új szereplők jelennek meg új üzleti logikával. Az Ipar 4.0 már lehetővé teszi a személyre szabott tömeggyártást, vagyis egy gyártósoron minden elkészült termék más, egyedi, a fogyasztó igényeinek megfelelő, és erre már itthon is képesek vagyunk.

A változások kezeléséhez új üzleti modell kell, digitalizációban kell gondolkodni - hangsúlyozta Pomázi Gyula. „Használni kell az adatokat és a bennük rejlő információkat. Már nem feltétlenül az jelenti egy vállalat valós értékét, hogy milyen eszközök, gépek vannak a birtokában, hanem hogyan bánik az adatokkal, hogyan működteti azt a technológiát, amivel képes ügyfelekről, vevői szokásokról, beszállítókról, parterekről hasznos információt összeállítani és ezzel olyan működési modellt alkotni, amivel sikeresen tevékenykedhet” - mutatott rá Pomázi Gyula.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy technológiai és üzleti szinten is mik a meghatározó, új technológiák, megemlítve a mesterséges intelligenciát, a blokkláncot, a drónokat és önvezető járműveket, az IoT-t, a robotizációt és automatizációt, illetve a nanotechnológiát és élettudományokat. Az új gazdaság olaját az adat adja, azonban ahhoz, hogy ez eljusson az azt hasznosító rendszerekhez, megfelelő hálózatra van szükség. Ebben hoz majd nagy változást az 5G, ami például a gépek közötti közvetlen kommunikációt tudja új szintre emelni. Fontos azonban, hogy a vállalkozások már most előre gondolkodjanak, hogy a várhatóan két év múlva megjelenő 5G milyen lehetőségeket kínál számukra.

A digitalizáció előrehaladásával még nagyobb figyelmet kell szentelni az adatvagyonra, annak védelmére – gondoljunk csak bele, mekkora kárt okozhat egy hekker ha feltör egy CRM rendszert – tette fel a kérdést Pomázi Gyula. A kormányzati beavatkozás fontos terepe a digitális transzformáció – annak támogatása, hogy a gazdasági szereplők és az emberek is átköltözzenek az analógból a digitális életbe. „Olyan embereket kell képezni, akik értik az adott munkakörhöz szükséges technológiát, a használati tudást kell biztosítani” - tette hozzá Pomázi Gyula.

A jó kereskedő holtig tanul

Több mint 82 ezer vállalkozás, 117 ezernél is több üzlet – többek között ez a két, 2016-os adat mutatja, hogy mekkora a jelentőségük a teljesen magyar tulajdonban lévő kereskedelmi cégeknek, amelyek ráadásul hosszú távú partnerei a magyar termékek gyártóinak is. Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára a Laurel Retail konferencián tartott előadásában bemutatta, hogy milyen kihívásokkal küzdenek ezek a társaságok és persze arról is beszélt, hogy mit kellene tenniük, hogy versenyképesebbek lehessenek.

Viszonylag fiatal szervezet az MNKSZ, hiszen csak 2014-ben alakult a száz százalékban magyar tulajdonú kereskedelmi vállalkozások érdekképviseleti szövetségeként, azonban számos feladatot vállal magára, ahogyan az Neubauer Katalin előadásából kiderült. A szervezet egyik fő célja, hogy a mindenkori kormány tekintse stratégiai partnerének a kereskedelmi teévkenységet folytató hazai társaságokat. Az MNKSZ azon túl, hogy képviseli a magyar kereskedők érdekeit például a jogalkotás során a napi szinten felmerülő problémák megoldásában is támogatást nyújt számukra. „Olyan szinten változik a jogszabályi környezet, amit egy kisvállalkozás már nem nagyon tud követni, ebben is igyekszünk támogatni őket. Emellett a piaci információk és trendek figyelése és átadása is feladatunk, de tanácsadási tevékenységet is végzünk, illetve a fejlődési lehetőségekre is felhívjuk a figyelmüket – fontos figyelmeztetni arra a kisebb vállalkozásokat, hogy nem szabad leállni a fejlesztésben” - mondta el Neubauer Katalin.

Neubauer Katalin
Neubauer Katalin


Az MNKSZ főtitkára beszélt arról, hogy mennyire fontosak a magyar kereskedők az ország számára, és hogy az elmúlt néhány évben a nagy, hazai hálózatokat nem számítva ez a kör mintegy 600 milliárd forinttal növelte forgalmát. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy amikor növekszik a forgalom, akkor van lehetőség fejlesztésre, legyen akár bérekről, akár új technológiai megoldásokról. Neubauer Katalin ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a magyar vállalkozásokra az európai uniós törvényekhez képest is plusz terheket helyező szabályozás minden esetben növeli ezen cégek versenyhátrányát az európai vetélytársakhoz képest.

Az ágazat problémái kapcsán a szakember kiemelte a hatékonyság, a termelékenység, a rendelkezésre álló források, a tudás, valamint az eszközökö területén mutatkozó hiányosságokat. A már nagyobb méretet elérő társaságok esetében pedig megjelenik a megfelelő cégkultúra hiánya, a ragaszkodás az egyszemélyes vállalatirányítástól, a profi menedzsment hiánya, illetve szemléletbeli problémák.

A kihívások kezelésére az egyik megoldás a láncosodás lehet, vagyis a franchise-ok szervezése, ami tudásmegosztást hozhat, nagyobb erőt jelent a beszerzésben, az egységes üzletpolitika és marketing pedig további előnyökkel járhat. Az MNKSZ főtitkára kiemelte az önfejlesztést és az élethosszig tartó tanulást, amit a kereskedőknek is követniük kellene.

GDPR – a helyzet nehéz, de nem reménytelen 
 

Megijedni nem kell a GDPR-tól, de mindenképpen el kell kezdeni foglalkozni vele – ez volt az egyik legfontosabb üzenete Dr. Amigya Andrea, adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász előadásának a Laurel Retail konferencián, melynek során finom egyensúly alakult ki a résztvevők megnyugtatása, valamint az elvégzendő feladatokra való figyelemfelhívás között.

Magyarország egyelőre lemaradásban van az új európai uniós általános adatvédelme rendelet alkalmazásában és nem csupán a cégek felkészültségében, de a jogharmonizációban is – derült ki Dr. Amigya Andrea előadásából. Egyelőre ugyanis nem készült el még az infotörvény módosítása sem, ebből pedig az következik többek között, hogy egyelőre a hatóság sem tud eljárást indítani ilyen ügyben. Ez persze nem jelenti azt, hogy hátradőlhetnek a hazai vállalkozások, hiszen ha pár hónap csúszással is, de meglesz a jogharmonizáció és onnantól már alapvetően más lesz a helyzet.

Dr. Amigya Andrea hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar hatóságok is tisztában vannak azzal, hogy itthon a cégek többsége le van maradva a GDPR alkalmazásában és pozitívan ítélik meg azokat a társaságokat, amelyek elkezdenek foglalkozni a kérdéssel. A jogharmonizációs csúszás azt jelenti, hogy aki még nem kezdte meg a felkészülést annak lesz egy kis ideje az átállásra, ami egyébként nem csak a jogszabályoknak való megfelelés miatt fontos, de üzleti érdekük is fűződhet hozzá a vállalkozásoknak.

A GDPR lényege a transzparencia, pontosan lehet tudni, hogy mi történik az adatokkal. Ez azt eredményezi, hogy erősödhet az üzleti bizalom az ügyfelek és a munkavállalók részéről egyaránt a cégek felé. Emellett új üzleti lehetőségeket kínál, új üzleti folyamatok bevezetése előtt nyílik meg a lehetőség, illetve új technológiák megjelenéséhez is hozzájárulhat.

Dr. Amigya Andrea jelezte, hogy sok feladat van, és nagyon fontos, hogy minél több vállalkozásnál kezdjenek el gondolkozni a GDPR-ról, annak hatásáról, és hogy kialakuljanak szakmai párbeszédek. A tudásmegosztás, tapasztalatcsere segíthet abban, hogy mindenki megismerhesse az előtte álló feladatokat.

Vásárlói élmény újratöltve
 

Mire vágynak a vásárlók, hol lehet megtalálni őket, hogyan vessünk véget a ragadozó marketingnek – többek között ezeket a témákat boncolgatták a Laurel Retail konferencia délelőtti programjának előadói. Kiderült, hogy a norvégoknál is az egyszerű a menő, a boltválasztásnál az ár csak a harmadik szempont, és az, hogy melyik egy tábla csokoládé legfinomabb része.

Igazi nagyágyúnak számít a Symphony RetailAI a kereskedelmi informatikában, a cég világszerte több mint 300 kiskereskedelmi céget, 550 beszállítót és 70 nagykereskedőt szolgál ki, és 25 éve gyűjti a tapasztalatokat ezen a területen. A társaság képviselői, Janusz Moroz, az EMEA térségért felelős channel manager és Michael Krebs vezető üzleti tanácsadó azt mutatták be, hogyan lehet megújítani a kereskedelemben a kategória-menedzsmentet. A társaság megoldása révén a különböző forrásokból származó adatokat egységesen lehet használni, és így olyan információkhoz juthatnak a vállalkozások, amelyek látványosan megkönnyítik a dolgukat. Janusz Moroz a norvég REMA 1000 üzletlánc példáján mutatta be, hogy mit lehet elérni a fejlesztésükkel. A kereskedelmi hálózat fő célkitűzése az egyszerűsítés volt, és a Symphony RetailAI segítségével ezt el is érték, hiszen a különböző forrásokból összegyűjtött, egységesen kezelt adatokból előállított információk révén első célként sikerült csökkenteni a költségeket. Ez lehetővé tette, hogy az árversenyben az első helyre kerüljenek, ami pedig az értékesítés növelését eredményezte – a több bevétel pedig újabb hatékonyságjavító lépéseket tesz lehetővé, vagyis az egész ciklus indulhat elölről.

Tanulságos előadást tartott Kurucz Péter, a Nielsen kereskedői kapcsolatok igazgatója arról, hogy milyen szempontok alapján választanak boltok a hazai fogyasztók. Bármennyire is meglepően hangzik, a kutatócég adatai alapján nem az ár a legfontosabb. Az elsődleges szempont a hatékonyság, hogy mindent be tudjanak szerezni, amire szükségük van, ezt követi a kényelem és csak a harmadik helyen jönnek az árak.

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a hazai fogyasztók nem tartoznak a különösebben hűséges vásárlók közé, mindössze 13 százalékukról mondható el, hogy kitart egy bizonyos üzlet mellett. A többség egyébként 8 üzletláncot tud megnevezni, 6 olyan hálózat van, amelyikben vásárolt is és mindössze 3 FMCG láncot látogat rendszeresen.

Érdekes információ lehet a kereskedelmi szektor képviselői számára az is, hogy többnyire a diszkontok válnak rendszeresen látogatott üzletté a kipróbálást követően. Ebben a vonatkozásban a Penny Market a fogyasztók elsődleges választása megelőzve az Aldit.

A hazai fogyasztók 74 százaléka keresi az akciós lehetőségeket, és mindössze 26 százalékuk hűséges annyira, hogy akkor is kitart kedvenc márkája mellett, ha éppen az nincs akcióban. A vásárlók közel harmada pedig még üzletet is vált, ha úgy látja, hogy a másik áruházban olcsóbban jöhet ki.

Igazán izgalmas előadást tartott Sas István címzetes docens a marketinges és a fogyasztó közötti küzdelemről, időnként már-már olyan érzése lehetett a hallgatónak, mintha egy kiélezett bokszmeccs közvetítésére tévedt volna be. A marketinges ragadozók ütik ki a fogyasztót, vagy a reklámkerülés kényszeríti padlóra a marketingszakmát? Szerencsére nem csak ez a két forgatókönyv lehetséges, hanem elképzelhető egy partneri együttműködés a két csoport között. Ahogyan Sas István fogalmazott, nem csak folyton kérni, rábeszélni kell, hanem adni is valamit cserébe a fogyasztónak, hosszú távú barátságot kell kötni vele, így biztosítható az elköteleződés.

Ezt persze több eszközzel lehet biztosítani, így például érdekes tartalommal, szórakoztatással, hasznos tudás átadásával, élménnyel, egy kedves gesztussal, vagy akár a fogyasztók bevonásával egy bizonyos döntésbe.

A címzetes docens egy igen szemléletes példán keresztül mutatta be, hogy milyen módszerekkel lehet ezt elérni. Elgondolkodtak már azon, hogy egy tábla csokoládénak melyik a legfinomabb része? Természetesen az utolsó szelet, és a Milka éppen erre építve indított egy kampányt. Ezt a bizonyos utolsó szeletet ugyanis kihagyta a csomagolásból, és arra kérte a vásárlókat, hogy egy webes felületen mondják el, hogy kinek adnák, egy rövid üzenet kíséretében, és a cég díszcsomagolásban eljuttatta nekik a csokoládédarabkát. A kampány minden előzetes várakozást felülmúló sikert hozott, százezrek léptek interakcióba az édességgyártóval és természetesen pozitívan hatott a megítélésére is.

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
hirdetés