hirdetés
ÜDVÖZÖLJÜK A TOBACCO SZAKLAP HONLAPJÁN!
Oldalunkon a Nemzeti Dohányboltok számára készülő tartalmak olvashatók.
2021. október. 19., kedd - Nándor.
hirdetés

A megbecsülés egyéb útjai

A magyarok több mint fele semmilyen bónuszban nem részesül

A munkavállalók 44 százaléka kap valamilyen bónuszt, jutalmat, jutalékot a fizetése mellett, amelynek mértékét az esetek többségében (62%) a teljesítményüktől teszik függővé a munkáltatók. A foglalkoztatottak körében a béren kívüli juttatás legnépszerűbb formája továbbra is a SZÉP kártya, a válaszadók 37 százaléka preferálja ezt a megoldást – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív felméréséből.

A koronavírus okozta válság sok munkaadó jutalmazási rendszerére is hatással volt, idén a dolgozók kisebb arányban részesülnek béren kívüli jutalomban, mint a járványhelyzet előtt: a Profession.hu korábbi, 2015-ben készült felmérése során megkérdezett munkavállalók 47 százaléka, míg 2021-ben már 56 százaléka nyilatkozta, hogy nem jár számukra a fizetésen és a cafeterián felüli bónusz. A munkavállalók többségének (57%) van lehetősége a béren kívüli juttatások közül választani: 37 százalékuk kap SZÉP kártyára juttatást, valamivel kevesebb számára a munkába járás költsége, illetve a számítógép használat is támogatásra került.

Eszközhasználat mint juttatás

A 2015-ös évhez képest nem változott lényegesen a SZÉP kártyát használók aránya, hat éve a dolgozók 36 százaléka, mára pedig 37 százaléka kap így a juttatást. Bár ekkor még a béren kívüli juttatások leggyakoribb formája az azóta megszűnt Erzsébet utalvány volt, ezt felváltották más alternatívák. Részben a járványhelyzet következtében több esetben biztosítanak például vállalati számítógép-használatot a munkavállalóknak.

A munkába járás költségeinek kiegészítésére adott támogatás kevésbé jellemző a hat évvel ezelőtti helyzethez képest: 2015-ben a foglalkoztatottak 36 százaléka részesült utazási támogatásban, ami mára csak a dolgozók negyedének adott. Az iskolakezdés, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az önkéntes nyugdíjpénztári tagsági hozzájárulás, az önkéntes egészségpénztár, a kulturális hozzájárulás vagy a sporteseményre szóló belépő támogatása pedig a munkavállalók alig 6 százalékának jár.

Teljesítményhez és végzettséghez kötött jutalmazás

Azok a munkavállalók, akik valamilyen formában részesülnek bónuszban, általában csak extra teljesítmény mellett kapnak pénzt jövedelmükön felül. A megkérdezettek 41 százaléka nyilatkozta, hogy magas, 21 százalékuk pedig, hogy kimagasló teljesítmény szükséges a többletjuttatáshoz; 38 százalékuk esetében ez a bérezés része. A jutalmazásban részesülő munkavállalók 39 százaléka egyhavi fizetésének megfelelő vagy annál magasabb, 36 százalékuk ennél alacsonyabb díjat vár, 8 százalékuk pedig valamilyen tárgyi juttatásra számít éves prémiumként. 17 százalékuk viszont egyáltalán nem számít jutalomra az idei évben.

„Változás figyelhető meg a jutalmazott munkavállalók demográfiai jellemzőiben a hat évvel ezelőtti helyzethez képest. Amíg 2015-ben a férfiaknak és a fiatalabb dolgozóknak nagyobb arányban volt lehetőségük bónusz megszerzésére, az idei évre a kor és nem helyett sokkal inkább az iskolai végzettség vált meghatározóvá a jutalmazás tekintetében. A havonta biztosított bónuszban jellemzően az alapfokú végzettséggel rendelkezők részesülnek, míg a felsőfokú végzettségűeknél az évente kifizetett díj a megszokott jutalmazási forma”

– mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

A jutalékban, bónuszban, jutalomban részesülő munkavállalók közel fele szerint indokolt lenne javítani a jutalmazási rendszeren: 42 százalékuk örülne kidolgozott jutalékfizetési struktúrának. 12 százalékuk elégedetlen munkahelye jutalmazási rendszerével, mindössze 16 százalékuk elégedett és 9 százalékuk szerint nem is szükséges a jutalékfizetési rendszer.

(forrás: HRPWR)
hirdetés
hirdetés