hirdetés
ÜDVÖZÖLJÜK A TOBACCO SZAKLAP HONLAPJÁN!
Oldalunkon a Nemzeti Dohányboltok számára készülő tartalmak olvashatók.
2021. április. 19., hétfő - Emma.
hirdetés

Klímavédelem

A kávécseresznye húsa csodafegyver lehet a klímaváltozás elleni harcban

Ugyan a kávébabról lefejtett gyümölcshús egyelőre javarészt hulladéknak számít, egy új tanulmány szerint a felhasználása hatalmas lendületet adhat a globális újraerdősítési törekvéseknek.

A kávétermelés egyik legkedvezőtlenebb mellékhatása, hogy gyártás közben elképesztő mennyiségű hulladék keletkezik. A kávébabról leválasztott gyümölcshús, vagyis a termény tömegének csaknem fele gyakorlatilag teljes egészében szeméttelepeken végzi. Globális viszonylatban csak ez a „leselejtezés” 10 millió tonna hulladékot eredményez.

Nem megfelelő ártalmatlanítás esetén a kizsigerelt, majd eldobott kávécseresznye márpedig a talajban és a vízben is súlyos károkat okozhat.

Az Ecological Solutions and Evidence nevű folyóiratban megjelent egyik új tanulmány szerint mindamellett nem kell feltétlenül hasznavehetetlen feleslegként tekinteni erre az anyagra. Kiderült ugyanis, hogy a kávégyümölcs húsa elképesztően hatékony segítséget nyújthat a mesterségesen kiszipolyozott termőterületek újraerdősítésében.

Mindennek bebizonyításához 2018-ban svájci és hawaii kutatók egy közös tanulmány keretében egy nagyjából 1400 négyzetméteres Costa Rica-i degradált földdarabot fél méter vastagon beterítettek a kávégyümölcs húsával. Egy másik leharcolt parcellát is bevontak a kísérletbe, ám ezt érintetlenül hagyták, hogy lehessen mihez hasonlítani az akció következményeit. A vizsgálatok a két terület növényvilágának változását követték nyomon.

Harminc dömpernyi anyagot terítettek szét (Forrás: British Ecological Society

Dr. Rebecca Cole, a tanulmányt jegyző kutatók vezetője konkrétan drámainak nevezte a megfigyelések eredményét.

Míg két év alatt a kávégyümölccsel kezelt telek 80 százalékát lombok borították, a másik földterületet túlnyomórészt továbbra is nem őshonos legelőfüvek takarták be. Az előbbi parcellán – amellett, hogy az új réteg ellehetetlenítette az invazív növények kibontakozását – az őshonos fafajok természetesen szétszóródó magjai számára termékeny táptalajként szolgált.

„Ez az esettanulmány azt sugallja, hogy a degradált trópusi területeken bizonyos mezőgazdasági melléktermékek akár az erdők helyreállításának felgyorsítására is felhasználhatók”

– fogalmazott Cole. „Azokban a helyzetekben, amikor ezeknek a melléktermékeknek a feldolgozása a mezőgazdasági ágazatok számára többletköltséggel jár, a felhasználásuk a globális újraerdősítési célok elérése érdekében »win-win« szituációt teremthet" – tette hozzá a tudós.

Zamaróczy Ádám
a szerző cikkei

(forrás: Store Insider)
hirdetés
hirdetés