hirdetés
ÜDVÖZÖLJÜK A TOBACCO SZAKLAP HONLAPJÁN!
Oldalunkon a Nemzeti Dohányboltok számára készülő tartalmak olvashatók.
2021. október. 19., kedd - Nándor.
hirdetés

Munkajogi tanácsadás

8 tipp, amire figyelnünk kell a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén

Igen gyakori, hogy ha a munkáltató meg szeretné szüntetni a munkavállalóval fennálló jogviszonyát, a felmondás helyett a munkaviszony közös megegyezéssel történő lezárására törekszik. Persze itt is lehetnek buktatók, melyekre Tömösvári Andrea munkajogi ügyvéd hívja fel a figyelmet.

A közös megegyezés egyik előnye, hogy a munkáltatónak nem kell megindokolnia a felmondást, a munkavállaló helyzetét pedig újabb álláskeresés esetén megkönnyítheti, hogy nem kell magyarázkodnia, miért mondtak fel neki. Olyan helyzet is elő szokott fordulni, hogy sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem szeretné már a munkaviszonyt fenntartani, azonban a munkaviszony megszüntetésével járó munkáltatói fizetési kötelezettségek, míg a munkavállalói oldalon felmerülő fizetési igények miatt egyik fél sem szeretne a felmondás lehetőségével élni. Ez esetben gyakran sikerül megállapodni és egy win-win helyzetet létrehozni közös megegyezés segítségével.

De mire ügyeljünk közös megegyezés esetén?

1. A munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetését bármelyik fél kezdeményezheti, méghozzá a munkaviszony fennállása alatt bármikor.

2. Ha a munkáltató kezdeményezi a közös megegyezést, fontos, hogy a munkavállalót megfelelő módon tájékoztassa lehetőségeiről, mivel a munkavállaló kevesebb ismerettel rendelkezik a lehetőségeit illetően. Fontos tehát, hogy a munkavállaló szabadon, valamennyi információ birtokában dönthesse el, hogy „megéri-e” számára a közös megegyezés aláírása. Ilyen fontos információ lehet többek között, a munkavállalót az egyoldalú jogviszony megszüntetés esetén megillető összegről való tájékoztatás. Önmagában az a tény, hogy a munkáltató a közös megegyezés kezdeményezésekor jelzi a munkavállaló felé, hogy amennyiben a munkavállaló nem fogadja el a közös megegyezésben foglaltakat, úgy munkaviszonyát a munkáltató egyoldalúan fogja megszüntetni – a fenti tájékoztatási kötelezettség betartása mellett - még nem sértő.

Tömösvári Andrea munkajogi ügyvéd

3. Megfelelő tájékoztatás és befolyásmentes döntés hiányában megnő a közös megegyezés megtámadásának kockázata, melynek indoka lehet tévedés vagy megtévesztés, valamint akár jogellenes fenyegetés is.

4. Tévedés miatt megtámadhatja a munkavállaló a közös megegyezést, ha annak aláírásakor a munkavállaló lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, azaz, ha ismerte volna az adott körülményt, nem vagy, nem olyan tartalommal kötötte volna meg a szerződést. A tévedés akkor áll fenn, ha a munkáltató okozta a tévedést, vagy arról tudott és mégis elhallgatta a munkavállaló elől, de olyan eset is előfordulhat, hogy mind a munkavállaló, mind a munkáltató tévedésben van. Természetesen nem lesz sikeres a közös megegyezés megtámadása, ha kiderül, hogy a munkavállaló a tévedését felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.

A gyakorlatban az is előfordul, hogy a munkáltató szándékos magatartásával ejti vagy tartja tévedésbe a munkavállót, így például valótlant állít azért, hogy rávegye a munkavállalót a közös megegyezés aláírására. A megtévesztett fél ezesetben megtévesztésre hivatkozással megtámadhatja a közös megegyezést. Ilyen eset lehet, ha a munkáltató annak reményében, hogy a munkáltató a közös megegyezést aláírja azt mondja a munkavállalónak, hogy ha egyoldalúan mondana fel a munkáltató, a munkavállalónak nem járna végkielégítés, vagy a felmondási időre díjazás, így a közös megegyezés aláírásával nem esik el semmilyen összegtől a munkavállaló.

5. Megtámadható a közös megegyezés jogellenes fenyegetésre hivatkozással abban az esetben, ha akár fizikai kényszer, akár pszichés ráhatás hatására a másik fél nem szabad elhatározásából dönt a közös megegyezés aláírása mellett. Ilyen eset, ha a munkáltató nem biztosít megfelelő időtartamot a munkavállaló részére, hogy a közös megegyezésben foglaltakat átgondolhassa, így a munkavállaló időnyomás hatására írja alá azt.

6. A közös megegyezés megtámadására az érintett félnek 30 nap áll rendelkezésére, mely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. Hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

7. Ügyeljünk rá, hogy a megtámadást minden esetben írásban közöljük a másik féllel.

8. A megtámadás önmagában nem teszi érvénytelenné a megállapodást. Az csak akkor következik be, ha a megtámadást a másik fél elfogadja vagy a bíróság a javára dönt.

(forrás: HRPWR)
hirdetés
hirdetés