hirdetés
2017. július. 27., csütörtök - Olga, Liliána.
hirdetés

Konferenciával ünnepelte 25. születésnapját az Élelmiszer

Az idén 25 éves Élelmiszer szaklap az idén Zamárdiban, a Hotel Wellamarinban FMCG TOP 2017 - A növekedés rakétái címmel rendezte hagyományos, kétnapos szakmai konferenciáját, melyen a részvevők színvonalas előadásokat hallhattak az FMCG piac jövőjéről a hazai és nemzetközi kereskedelem, illetve élelmiszeripar szakértőitől, meghatározó szereplőitől. A rendezvény első napján a globális gazdasági változások kérdései mellett többek között a hatékonyságnövelés, illetve az élelmiszeripar lehetséges jövője voltak terítéken, a második nap marketinggel, piackutatással és környezetpszichológiával kapcsolatos előadások hangzottak el, valamint bemutatkoztak az Élelmiszer szaklap Az Év Boltja 2017 verseny díjazottjai közül hárman.

Globális vagy lokális? 

Az első előadó Pogátsa Zoltán, egyetemi docens, közgazdász, szociológus, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője volt, aki a világban zajló mélyreható változások kereskedelemre gyakorolt hatásairól beszélt. Meglátása szerint az eurozóna egy évtizede válságban van, a periféria országai egyre nagyobb lemaradásban vannak a centrumhoz képest. Az összeomlás réme nagy nemzetközi bankokat is fenyeget. A hatvanadik születésnapját ünneplő Európai Uniónak még soha nem volt annyira negatív a megítélése polgárai között, mint manapság. A vázolható jövőképek egyike, hogy már az sem biztos, hogy az unió megéri a hetvenediket. A világgazdaság növekedése évtizedek óta csak az államadósság, a magánszektor és a háztartások eladósodásán keresztül biztosítható. Sőt, lassan már ezen keresztül sem, nem egy régió gyakorlatilag folyamatosan stagnál van. A 80-as évek neoliberális kapitalizmusának beköszöntével sem volt tapasztalható növekedés, körülbelül 1,5%-os emelkedés volt mérhető. Rendkívül alacsonyak a kamatlábak, sőt, egyes országok néha negatív kamatokkal képesek államkötvényt kibocsájtani. Lehetséges megoldás egy progresszívebb adózási forma, amely az újraelosztáson alapulna.

Az Egyesült Államok immáron nem a szabad kereskedelem első számú globális bajnoka, sőt, az új elnök visszamondja az eddigi egyezményeiket is. Davosban már a kínai elnök lépett fel helyette a szabad kereskedelem élharcosaként. A gyakorlatban azonban Kína ugyanúgy ezer módon védi a saját termelőit, ahogy Donald Trump szeretné. Kína azonban már maga sem az az olcsó ország, amely nem is olyan régen volt. Az ottaniak bére mára beérte a brazil, mexikói jövedelmeket, illetve az EU legolcsóbb országaiét. Meglátása szerint ma már nem arról szólnak a viták, hogy a kínai gazdasági növekedés egy óriási buborék-e. Mindenki egyetért abban, hogy az. A kérdés ma már inkább az, hogy amikor az összeomlás bekövetkezik, azt a kínai kormány képes lesz-e adminisztratív eszközökkel kezelni, országon belül tartani.

A rutinizálható munkahelyeket pár éven belül átveszi az automatizáció és az algoritmusok. Csak azok az emberi munkahelyek maradnak meg, amelyek egyediek, magas hozzáadott értékűek, szaktudást igényelnek. A nemzetközi kereskedelem elsősorban azért lehetséges, mert a komoly állami dotáció miatt rendkívül olcsó a nemzetközi szállítmányozás, a tengeri konténerhajók és a teherszállító repülőgépek. A logisztika azonban környezetszennyezőbb, mint maga a gyártás. A világ országai a párizsi klímacsúcson elköteleződtek a globális klímaváltozás megállítására, míg egyes mérések szerint máris elérkeztünk a visszafordíthatatlan felmelegedés korszakába. Tagadhatatlan, hogy a nemzetközi kereskedelemre az éghajlatváltozás elleni küzdelem is nagy hatással lesz.

Kicsik és nagyok új utakon 

Egy nemzetközi szaktekintély részvétele mindig emeli egy szakmai rendezvény fényét. Anthony Pralle, a BCG élelmiszer-ipari szakértője az új lehetőségekről és a hatékonyságnövelés újabb eszközeiről tartott előadást nemzetközi mikro-és makro szintű példákat elemezve. A régi mérési skálák eredményeit manapság már nem vehetjük alapul, megváltoztak a kereskedelmi modellek, sokkal nagyobb szükség van a fogyasztóval való párbeszédre és kommunikációra, mint eddig bármikor. A nagyobb kereskedelmi láncoknak is szüksége lesz több közvetett módszerre, hogy kapcsolatba kerüljenek vevőikkel, akik keresik a többféle csatornákat, alternatív útvonalakat egy adott termékhez.

Egy márka alapvetően a fogyasztó belé vetett bizalmát jelöli. Ahhoz, hogy ezt elérjük, mélyebb ismeretekkel kell rendelkeznünk a vásárlókról, meg kell újítani a kapcsolatot az új évezred adta eszközökkel (online, prémium termékek). Egyszerűségben rejlik a nagyszerűség, ezért kisebb, kreatívabb megoldásokat kell kitalálni elsőre, hogy később a ”big picture”-be is könnyen beilleszthetőek legyenek az adott innovációk. Ehhez viszont elengedhetetlen egyfajta tanulási folyamat. Költséghatékonyság miatt egyszerűbb a saját magunk által kreált márka imázs reprezentálása, mint kiszervezni egy ügynökségnek.

 

A kételyeket eloszlatva

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, Zsigó Róbert is előadott többek között a februárban kirobbant "kettős mércéről". Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország nincs egyedül a véleményével, a szlovákok, a csehek, a szlovénok, a horvátok, a románok, a bolgárok és a görögök szerint is elfogadhatatlan gyakorlat, hogy mintegy 100 millió európai állampolgár ugyanazon a néven más minőségű élelmiszerhez jut. Magyarországgal együtt ezek az országok azon az állásponton vannak, hogy Brüsszelnek fel kell lépnie ez ellen a gyakorlat ellen. Az érintett államok - köztük Magyarország - továbbra is kiállnak a magyar vásárlók érdekeiért.

Zsigó Róbert beszélt arról is, hogy a magyar mezőgazdaság kibocsátása és bruttó hozzáadott értéke több mint 50 százalékkal javult az elmúlt hat évben. A kedvező hatásokat tapasztalva a kormány és az FM továbbra is elkötelezett a legfontosabb élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése mellett és kiemelt feladatának tartja az élelmiszeripar, mint stratégiai ágazat komplex fejlesztését, amelyre több mint 300 milliárd forint forrást biztosít. Az államtitkár beszélt Magyarország hosszú távú Élelmiszergazdasági koncepciójáról (2017-2050) is, hangsúlyozva: az FM a hagyományos és egészséges élelmiszertermelést támogatja, és erre fogja ösztönözni az ágazat szereplőit a jövőben is.



Ehhez a témakörhöz kapcsolódva Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke lépett a pódiumra, hogy kifejtse gondolatait az élelmiszeripar jövőképéről. Felhívta a figyelmet az ágazatot közvetve vagy közvetetten érintő kihívásokra, úgymint a túlzott élelmiszerfogyasztás okozta egészségügyi problémák vagy az iparszerű élelmiszerek előállításának botrányai. Ezeknek kiküszöbölésére fejleszteni kell a technológiát. A jövő lehetőségei végtelenek: laboratóriumi húselőállítás, 3D élelmiszernyomtatás, LED világításalapú zárttéri növénytermesztés, nanotechnológia alkalmazása, precíziós gazdálkodás (IT), genomszerkesztés (CRISPR).

Források és szabályozások

Az ebéd előtti utolsó etapban a Rekontír BMP Kft. prezentációja a projektmenedzsment fontosságát szemléltette az utóbbi tíz év nagyobb volumenű beruházásai kapcsán. Kutatás-fejlesztés területen is nagyobb összegek hívhatóak le forrásként. 2017 az élelmiszer-ipari középvállalkozások éve. Váczi Dávid, a Budapest Bank termékértékesítés támogatási vezetője a teljesen megújult, hitellel kombinált támogatás részleteiről beszélt az élelmiszer-ipari középvállalkozások részére. Mivel a források 65%-a még gazdára vár, ezért érdeklődéssel hallgatták a nézők a hitelfelvétel lehetőségeit, esetleges nem kiszámítható buktatóit.

Dr. Dévényi Péter, az Igazságügyi Minisztérium munkatársa az uniós jogszabályalkotás nehézségeiről beszélt. Évek óta sarkalatos kérdés, hogyan alkalmazkodik az élelmiszeriparban lezajló változásokhoz az EU jogrendje. Kihívás egy jó szabály megalkotása, mivel minden uniós tagállam érdekei szerint szeretne alakítani a változásokat. Lassú az eljárás, illetve nagy a bizalmatlanság a szereplők között. Komplett akadálypályának minősítette az elfogadási folyamatokat, amelyek sokszor megnehezítik a fogyasztók vagy a piaci szereplők életét. Nem tart életszerűnek például egy 12 évig húzódó jogalkotási folyamatot, hiszen időközben számtalan dologban megváltozik a piaci környezer. Sokszor el is bukik egy jogszabály az alkotás folyamat során. Kiemelte, hogy gyakran nem vonják le a kellő tanulságot a szakmai bizottságok, amik később ismét megnehezítik a munkát.

A jövő már itt van...

Csak még nem tudunk róla címmel Herdon István, a Xanga Cágcsoport tulajdonos-vezérigazgatója, a SingularityU magyarországi nagykövete, az első hazai SingularityU chapter alapítója a jövőkutatásról, a jövő lehetséges fejlődési irányairól beszélt. A jövőkutatásról elmondta: hasznos dolog, kijelöli a fejlődés legjobb, az emberiség számára leginkább üdvözítő irányait, figyelmeztet a buktatókra, felhívja a figyelmet a buktatókra, esetleges veszélyekre, inspirál, motivál, tágítja látóterünket. Ez a célja a San Franciscóban működő szervezetnek, a SingularityU szervezetnek, amely a Google támogatásával, a NASA bázisán, a Stanford University támogatásával működik, és az élhetőbb világért fáradozik. David Orban, a szervezet egyik alapítója szerint a mindennél fontosabb. Olyan kérdések megválaszolására, mint például, hogy milyen hatással lesz a világra a robotika, a munkaerőpiacra a vezető nélküli autók általános térhódítása. Ehhez hasonló kérdések felvetésére, a legfontosabb irányok számbavételére vállalkozott a jövőkutató előadó.

Egyetlen falat sem veszhet kárba címmel egy az élelmiszerfelesleg csökkentésére a Tescónál újonnan alkalmazott megoldásról beszélt Magyar Henrietta, a Tesco-Global Magyarország kormányzati és közösségi kapcsolatok vezetője és Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke. Az új megoldás lehetővé teszi az emberi fogyasztásra még alkalmas, de valamilyen ok miatt az árusításból kivont termékek decentralizált értékesítését az adott Tesco áruház, a közeli karitatív szervezetek és a Nébih együttműködésével. A Tesco és az Élelmiszerbank hosszú távú, egyenrangú együttműködésen alapuló együttműködésében jelenleg 99 Tesco áruház vesz részt, az elmúlt évben közös munkával 12 millió adag ételnek megfelelő, 5067 tonna élelmiszert sikerült megmenteniük, 2,1 milliárd forint értékben. A Tesco az előadás során hangsúlyozta, hogy készen áll arra, hogy az élelmiszerfelesleg ilyen formában történő felhasználását a régió összes Tesco áruházában bevezesse.

Ne nyomd rá, várd meg, míg magára húzza – értékesítési modellek változása a kereskedelem-informatikai forradalom tükrében című előadásában Bessenyei Attila, a Laurel ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy minden korábbinál könnyebb vevőt találni, csak hagyjuk, hogy azt gondolják, hogy ők találtak meg minket. A klasszikus 4p (product, price, place, promotion) modell átalakult 4c (consumer need&wants, cost to satisfy, convenience to buy, communication) modellé, ahol a fókusz a fogyasztói igényeken és nem a termelési lehetőségeken van. Ezt a láncoknak is figyelembe kell venni, mikor termékválasztékot alakítanak ki és értékesítési stratégiát fogalmaznak meg. Az élenjárók nem varázsgömbből, hanem üzleti intelligencia rendszerekre alapozva hozzák meg döntéseiket. Előadásában arról beszélt, hogy mik is ezek és hogyan válhat minden kereskedő a személyes kiszolgálás nagymesterévé.

Vatai Krisztina, a GS1 Magyarország üzletfejlesztési igazgatója és Kurucz Péter, a Brand Bank Hungary country managere arra a kérdésre kereste a választ előadásában, hogy vajon mi a szerepe az adatoknak, információknak (és a szabványoknak) az új csatornákban, és hogyan kommunikáljunk az online világban, mi jelenthet versenyelőnyt ezen a piacon, és mit nyújt a két cég közös fejlesztésű komplex adatcsere folyamatot, egységes adatbanki szolgáltatást nyújtó szolgáltatása.

Egy innovatív dohányboltokban alkalmazható eladáshelyi kommunikációs lehetőséggel ismertette meg a konferencia résztvevőit Tóth Zoltán, a DiginStore vezérigazgatója. A vállalat a jelenlegi piaci körülmények között kiaknázható fejlődési potenciált lát a trafikokban a nem dohánytermékek forgalmazásában. Reális lehetőséget látnak egy projektben, amelynek célja a nemzeti Dohányboltok forgalmának és eredményességének „digitális eladáshelyi kommunikációval” történő fejlesztése. Ezért a vállalat úgy döntött, hogy létrehozza az első komplex rendszert, amely alkalmas a nem dohánytermékek értékesítését támogató akciók, promóciók vagy egyéb reklámtevékenység kommunikálására. A 2017 májusában induló projekt célja 2500-3000 trafik bevonása a rendszerbe.

Horváth Tamás, az IBCS Hungary Kft. senior sales consultant munkatársa előadásában a vállalatuk által forgalmazott, a kiszedésben 99,99 százalékos hatékonyságot biztosíító Voice Picking rendszert mutatta be. A hibalehetőségek minimalizálása, az értékes munkaerő és munkaidő minél tökéletesebb kihasználása – két kiemelkedő szempont a raktározási munkában is. Mindkét területen hathatós segítséget nyújt a bemutatott Voice Picking rendszer, amely hang alapú raktári kiszedést biztosíít fülhallgató és mikrofon segítségével, valós időben.

Ügyfélként mit várunk el, amikor házhozszállítással rendelünk valamilyen terméket? Mit várnak a szállítók a szállítóeszköztől? Drónnal szállítsunk ki, vagy robotok segítségével? Esetleg ötvözzük a kettőt? Hogy lehet a leghatékonyabban, a vevő számára a legkényelmesebb módon házhoz vinni a terméket úgy, hogy közben ne károsítsuk a környezetünket? Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ A Mercedes-Benz Vision van Concept: A jövő áruszállítása című eladásában Szabó András, a Mercedes-Benz Magyarország flottaértékesítési vezetője.

Az első nap színvonalas szakmai programja után az este a felhőtlen szórakozásé, kikapcsolódásé volt. A program Az Év Boltja 2017 verseny díjátadójával kezdődött, ahol kiderült, mely üzletek lettek idén a legjobbak. Ezután a vacsora következett, majd stand ip comedy: Bellus István nevettette meg a közönséget. A program ajándékozással folytatódott: ezúttal az ünnepelt, a 25 éves Élelmiszer lepte meg értékes nyereményekkel a szerencsés vendégeket. A szórakoztatást a Musicbox Party Band folytatta remek bulihangulatot teremtve, majd hajnalig tartó DJ, buli és tánc zárta az ünnepi estét.

A második napon

A fontos tárgyak belénk költöznek című nyitó előadásában Dr. Dúll Andrea, az ELTE-PPK Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszékének, habilitált tanszékvezető egyetemi docense a tárgyi környezet életünkben betöltött szerepéről beszélt. Bár az emberek többsége azt gondolja, hogy pusztán építészeti, esztétikai, funkcionális kérdés, hogyan néz ki egy üzlet, egy bevásárlóközpont – pedig a környezetnek is megvan a maga pszichológiája. A fizikai világ elemeihez való érzelmi viszonyulásnak is léteznek feltérképezhető sajátosságai, mint ahogy a kereskedelmi objektumok kialakításának és a „fogyasztói csapdáknak” is vannak megfogalmazható szabályszerűségei.

Százmilliókat szórunk el felesleges promóciókra – állítja előadásának címében Andreas Christou, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. Mire figyel a fogyasztó, és miként érhetjük el, hogy pont a mi termékünket helyezze a kosarába? Mivel ösztönözzük a vásárlást? – tette fel többek között a kérdéseket. Európában Magyarország dobogós helyen áll a promóciók részarányát tekintve. Egyes márkák esteében akár 80%  is lehet az akció keretében eladott mennyiség – felmerül, mennyire hatékony ez a módszer? Tény, hogy az értékesítési promóciók kétharmada nem éri el a kívánt eredményt, ám a megfelelő módszerekkel elkerülhetők az „akciócsapdák” és kategóriánkat a megfelelő csatornán, megfelelő áron juttathatjuk el a fogyasztókhoz.

Nem sok reklám vált ki olyan parázs vitát, indulatot, indít el olyan vírusmarketing és mémcunamit, mint a CBA legújabb reklámjában dalra fakadó Kasszás Erzsi. Milyen legyen egy reklám: meghökkentő, trendi, humoros, tényszerű, extrém, szexi vagy valami egészen más? Többek között ezeket a kérdéseket feszegette vitatta meg egy kerekasztal-beszélgetésen Becker György marketingszakértő, címzetes egyetemi docens és Nagy Bálint, az IBS Marketing Tanszékének vezetője, az MRSZ ügyvezetőségi tagja. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a szóban forgó reklám érzelmeket mozgat meg, a közönség idősebb generációjában retróérzést kelthet,   megosztó, de ez nem baj, mivel a „langyos reklám a legrosszabb”. A reklámspot javára írható, hogy a karakter eltalált, nem szokványos, ugyanakkor egyes vélemények szerint „túl komolyan veszi önmagát”. Kétségtelen, hogy hasonló  megközelítési móddal a közelmúltban magyar reklámokban nemigen találkoztunk, efféle tisztán imidzsreklámot pedig a kiskereskedelmi láncok közül emberemlékezet óta más nem vállalt fel. A kampány magában hordja a veszélyt, hogy „nem is ilyen a CBA”, kérik rajta számon a realitást. A reklám valóban ilyen szempontból túlzó, de ez egyrészt része lehet a belső kommunikációnak, vagyis, hogy ilyen szeretne lenni a CBA, másrészt felveti a kérdést, hogy melyik reklám nem hazudik? A két szakember egyetértett abban, hogy a koncepció még évekig jól működhet a CBA kommunikációjában. 

Márkák veszélyben

A kríziskommunikáció témakörével kapcsolatban egy újabb kerekasztal-beszélgetés következett. A Heineken és a Csíki Sör között korábban kirobbant márkavita kapcsán is felmerült a kérdés, hogy mit tehet egy márka, ha védeni szeretné a hírnevét és addig kialakított képet. Rabné dr. Molnár Mónika, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi ügyintézője kifejtette, hogy hazánkban közel 50 márkavédjegy (Milky Way, Stella Artois, San Pellegrino) szimbólumai között szerepel az ötágú csillag.

Bőhm Kornél, az MPRSZ Kríziskommunikációs tagozatának elnöke szerint fontos felkészülni az esetleges jogi veszélyekre a védjegyekkel kapcsolatban, ezért fontos a kockázatelemzés. A védjegy jogi kategória, és a márka oltalmát biztosítja. Rabné dr. Molnár Mónika szerint a legjobb védelmi stratégia a tudatosság, a piacra lépés előtt érdemes lefektetni a szabályokat. A tudatosság az iparjogvédelmi védjegyeknél is fontos, bár említette, hogy egy vita esetén gyakran inkább peren kívül megegyeznek a szembenálló felek. Oltalom szerint a védjegyek különböző kategóriákba sorolhatóak. A legnagyobbtól a legkisebbig a nemzetközi, uniós, és nemzeti védjegyeket különböztetjük meg. Bár a legerősebb a nemzetközi védjegy oltalom, de ezért még nem érdemes rögtön arra törekedni, hogy megszerezzük, mivel a különféle szabályozási rendszerek miatt hátrányba is sodorhatjuk a termékünket.

Az év boltjai után ismét nyomozott az FMCG Trendőrség

Az előző esti hivatalos eredményhirdetés után a konferencia második napján három nyertes üzlettel egy-egy bemutatkozó előadás keretében közelebbről is megismerkedhettünk. A legzöldebb üzlet kategóriában a Budapesten, a Hungária körúton található LIDL üzlet bemutatkozó prezentációját hallhatták a résztvevők, majd a Rossmann új, a Mammutban található üzletéről hallhattunk információkat. Üde színfoltot jelentett a nyíregyházi Csodaszertár, ami voltaképpen egy 21. századi szatócsbolt. Egyediségével és a helyi beszállítói körével az előadása igazi „ékszerdobozként” illeszkedett a korábban bemutatkozó illusztris márkákhoz.

A rendezvény zárásaként Dörnyei Otília, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója és Szabó Károly Carlo, a Kaméleon Reklám CEO-ja, vagyis régi ismerőseink, az FMCG Trendőrség tartott a tőlük megszokott módon szórakoztató előadást a nemzetközi és a lokális trendekről, illetve arról, hogy milyen közösségi igényekre lehet (kell) figyelni. A szakértelem és a hitelesség felvonultatott példái mellett sziporkázó előadásuk méltó zárása volt éves hagyományos, kétnapos Élelmiszer konferenciának.

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legtöbb hozzászólás